Kisrudas
| Kisrudas (Rudinka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Kiszucaújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1506 | ||
| Polgármester | Viliam Michel | ||
| Irányítószám | 023 31 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | KM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 419 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 123 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 248 m | ||
| Terület | 3,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kisrudas weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisrudas témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kisrudas (szlovákul Rudinka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 5 km-re északra, a Kiszuca jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1506-ban „Minor Rudina” néven említik először, mint a kiszucaújhelyi plébániához tartozó települést. 1522-ben „Also Rwdyna” alakban említi oklevél. A budatíni váruradalomhoz tartozott, részben pedig nemesi családok birtoka volt. Az addig mezőgazdasági jellegű települést a 17. században pásztornépekkel telepítették be. 1720-ban még major volt. 1784-ben 27 házában 157 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.”[2]
1828-ban 27 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Rudina, tót f., Trencsén vmegyében, a Kisucza mellett: 238 kath. lak. F. u. gr. Csáky Istvánnő. Ut. p. Zsolna.”[3]
Az addigi Kis- és Nagy-Rudast 1911-ben egyesítették, ma újra külön községek. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1950-óta újra önálló község.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 385 | 391 | 394 | 419 |
| Különbség | +1,55 % | +0,76 % | +6,34 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 402 | 419 |
| Eltérés | +4,22 % |
1900-ban 233 lakosából 203 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben Nagyrudasnak (Kisrudassal együtt) 642 lakosából 624 szlovák és 13 magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 381 lakosából 374 szlovák volt.
2011-ben 386 lakosából 365 szlovák volt.
2021-ben 397 lakosából 383 szlovák, 3 (+2) egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 18.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Kisrudas Szlovákia térképén
- Alapinformációk
- Története évszámokban
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

