Ugrás a tartalomhoz

Kisrudas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisrudas (Rudinka)
Kisrudas zászlaja
Kisrudas zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1506
PolgármesterViliam Michel
Irányítószám023 31
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámKM
Népesség
Teljes népesség419 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság248 m
Terület3,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 16′ 19″, k. h. 18° 45′ 04″49.271944°N 18.751111°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 19″, k. h. 18° 45′ 04″49.271944°N 18.751111°E
Kisrudas weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisrudas témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisrudas (szlovákul Rudinka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 5 km-re északra, a Kiszuca jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1506-ban „Minor Rudina” néven említik először, mint a kiszucaújhelyi plébániához tartozó települést. 1522-ben „Also Rwdyna” alakban említi oklevél. A budatíni váruradalomhoz tartozott, részben pedig nemesi családok birtoka volt. Az addig mezőgazdasági jellegű települést a 17. században pásztornépekkel telepítették be. 1720-ban még major volt. 1784-ben 27 házában 157 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudinka, vagy Nagy, és Kis Rudina, és Rudinszka. Három tót falu Trentsén Várm. földes Urok Szúnyog Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kisucza Újhelyhez nem meszsze, mellynek filiáji; határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik is meglehetősek.[2]

1828-ban 27 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Rudina, tót f., Trencsén vmegyében, a Kisucza mellett: 238 kath. lak. F. u. gr. Csáky Istvánnő. Ut. p. Zsolna.[3]

Az addigi Kis- és Nagy-Rudast 1911-ben egyesítették, ma újra külön községek. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

1950-óta újra önálló község.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság385391394419
Különbség +1,55 % +0,76 % +6,34 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság402419
Eltérés+4,22 %

1900-ban 233 lakosából 203 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben Nagyrudasnak (Kisrudassal együtt) 642 lakosából 624 szlovák és 13 magyar anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 381 lakosából 374 szlovák volt.

2011-ben 386 lakosából 365 szlovák volt.

2021-ben 397 lakosából 383 szlovák, 3 (+2) egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 18.)
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  5. ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]