Felsővadas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsővadas (Horný Vadičov)
Vadičov s pod Ľadonhory.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásKiszucaújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1386
Polgármester Vladimír Káčerík
Irányítószám 023 45
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám KM
Népesség
Teljes népesség1619 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség146 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság487 m
Terület10,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsővadas (Szlovákia)
Felsővadas
Felsővadas
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 57″, k. h. 18° 52′ 51″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 57″, k. h. 18° 52′ 51″
Felsővadas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővadas témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővadas (más néven Felsővadicsó, szlovákul Horný Vadičov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolnától 11 km-re északkeletre fekszik. 1911-ben Középvadast csatolták hozzá.

Története[szerkesztés]

A község területén már a korai bronzkorban éltek emberek, később a lausitzi kultúra népe telepedett itt meg. Ők a Ľadonhora nevű hegy tetején erődítményt is építettek. A mai települést a 14. század második felében alapították, 1386-ban "Silva Vaditzov" néven említik először. 1419 "Wadycho", 1504-ben "Felse Wadychow" néven említi oklevél. Földesurai a Rudiszky, Nedeczky és Záborszky családok voltak. 1598-ban 35 háztartás volt a községben. 1784-ben 138 házában 886 lakos élt. 1828-ban 141 háza és 1142 lakosa volt. 1850-ben 1238 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, drótozással, erei munkákkal, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Vadicsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, A. a’ Felsőnek filiája; határjaik középszerűek, legelőjök, fájok, és keresetre módgyok van."[2]

Fényes Elek szerint "Felső-Vadicsó, Trencsén m. tót falu, 1179 kath., 59 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, mészégetéssel. F. u. többen. Ut. p. Zsolna."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1259, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1562 lakosából 1552 szlovák volt.

2011-ben 1581 lakosából 1540 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]