Borodnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borodnó (Brodno)
Brodno a Brodnianka.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Turisztikai régióFelső-Vágmente
Rang Zsolna városrésze
Első írásos említés 1244
Polgármester Ivan Harman
Irányítószám 010 01
Körzethívószám 041
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borodnó (Szlovákia)
Borodnó
Borodnó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 15″, k. h. 18° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 15″, k. h. 18° 45′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Borodnó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Borodnó (szlovákul: Brodno) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Zsolna központjától 3 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorszakban is éltek emberek. A mai település első írásos említése 1244-ben „Budno” alakban történt, de önálló faluként csak 1438-ban tűnik fel a korabeli forrásokban. A budatíni váruradalom része volt. 1784-ben 327 lakosa volt. A 19. században a Csáky és Erdődy családok birtoka.

Vályi András szerint „BRODNO. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai Brogyányi Urak, lakosai katolikusok, fekszik Oszlán, Bán, és Privigye Mező Városoknak szomszédságjokban, határja termékeny, vagyonnyai külömbfélék, szőleje ugyan nintsen, de e’ fogyatkozást, jó helyen való fekvése, ’s alkalmatos piatzai megelőzik, első Osztálybéli.”[1]

Fényes Elek szerint „Brodnó, tót falu, Trencsén vármegyében, 463 katholikus lakos. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Csáky István örökösei, és gr. Erdődy György.”[2]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 577, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

1980-ban csatolták Zsolnához, ekkor 1341 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.