Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Déli Front

Függőben Gyantusz ^vita 2011. február 9., 19:42 (CET)

Lehet igaza annak a szerkesztőtársnak, aki szerint a Délnyugati Frontot nagy F betűvel kell írni? – Peyerk ^vita 2011. január 28., 22:21 (CET)

Szerintem egyértelműen nem, de a hadakozó egységek és hasonló nyalánkságok nevei körül előfordulhatnak gondok. Elvileg (illetve tudtommal) sem a délnyugati front, sem annak parancsnoka, sem a déli hadseregcsoport, sem semmi hasonló nem viselkedik intézménynévként. Meg kéne nézni hasonlókat a tanácsadókban + szükség esetén föltehetem a kérdést szagértő füleknek... Bennó^fogadó 2011. január 28., 23:01 (CET)

Megjegyzem, én eddig szinte mindenütt nagy betűvel láttam leírva a front szót, mint seregtestet. Gondolom a kisbetű abból a szempontból zavaró, hogy kapásból összetévesztenék az arcvonallal. Ami azt illeti, nagybetűs címmel cikkeink is vannak (1. Ukrán Front, 2. Ukrán Front) – Laci.d ^vita 2011. január 28., 23:07 (CET)

Az világos, az a nem világos, hogy milyen alapon lehetne ezt tulajdonnévnek tekinteni, az az érzésem, hogy semmilyen alapon. A pragmatikus nagybetűsítést most ne keverjük ide. Bennó^fogadó 2011. január 28., 23:13 (CET)

Értem. Sajnos én nem vagyok helyesírásguru, csak ahhoz tudok alkalmazkodni, ahogy látom a könyvekben. Ha azt mondjátok máshogy kell, akkor máshogy fogom - bár gondolom a pragmatikus nagybetűsítést sem hülyeségből találták ki, de mindegy. – Laci.d ^vita 2011. január 28., 23:27 (CET)

Egy kicsit ráerősítek Benó által mondottakra, de továbbra is a szócikkben látok némi helyesírási anomáliát. Én a pragmatikus nagybetűsítést nem halottam még, de a katonai egységek katonai nagyságát hívatott elnevezések általános használatban kisbetűvel írandók. Így tehát szárazföldi módon elindulva a legkissebtől raj, szakasz, század, zászlóalj, ezred, dandár, hadosztály, hadtest, hadsereg és front az mind kis betű. A hivatalos szervezeti egység elnevezésekben nagy betűvel írják a megnevezést pl. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred. Tehát az említett 1. Ukrán Front az a katonai magasabbegység hivatalos elnevezése és nagybetűvel írandó. A délnyugati front az a szócikkben egy földrajzi elhelyezkedés szerinti megjelölés, akkor szerintem kicsi kell legyen. Ebben a szócikkben említünk déli, délnyugati és keleti frontokat. Egyébként azon gondolkodom, hogy most se jó a szócikkben a "a lengyelek ellen induló Nyugati front parancsnoka", mert akkor a nyugati is kicsi kell legyen. Ismerve az akkori szervezetlenséget ezek nem a katonai magasabb egységek elnevezései, hanem egy a térképen könnyebb eligazodást segítő megnevezés ezért gondoltam jónak Peyerk szerkesztő kisbetűsítését, de most jobban belegondolva a Nyugati nagyot nem értem, mert akkor az meg miért nagy? Andrew69. 2011. január 29., 08:50 (CET)

Nem értem miben erősítettél rá Bennóra, szerintem az ellenkezőjét mondod. Ezek a frontok magasabbegységek, amiket éppen égtájak szerint neveztek el. Csakhogy szerintem a műszaki ezredet sem kell nagybetűvel írni, ahogy a gyalogezredet sem, így helyesen Rákóczi Ferenc műszaki ezred és 32. gyalogezred. Nem? – Peyerk ^vita 2011. január 29., 12:34 (CET)

Hát helyesírásban nem vagyok erős. Bennóra csak abban erősítettem, hogy utánna kell nézni. Azért jó, hogy átírtad, mert bizonytalan vok én is. Válaszolva igen, amit írsz így szoktuk írni 32. gyalogezred, viszont ha a hivatalos nevét használjuk? Gondolom Bennó szerint ez tulajdonnév és más lesz. Bizonytalan vok de érdekelne, ha valaki megmondaná hogyan kell helyesen írni. A frontok és magasabbegységek esetében viszont nem tudom abban az időben volt-e ilyen hivatalos elnevezésük? Ha igen akkor meg úgy néz ki mind nagybetű, mert tulajdonnév. Egy biztos ezen a téren nem könnyű eligazodni! Andrew69. 2011. január 29., 14:54 (CET)

Ez a történet a szovjet érában volt használatos. Itt nemcsak a magasabbegységet nevezték így, hanem annak műveleti területét is, vagy fordítva, arról kapta a nevét a hadseregcsoportok összesége, a front, mint alakulatkategória. Persze ettől nem kell feltétlen naggyal írni, ha a megkülönböztetés, mint igény nem érv. A Hadtudományiban 4 fogalmi értelme van leírva:

„front <lat. frons 'homlok, elülső oldal'>: 1. a →szárazföldi csapatok hadműveleti-hadászati seregteste, amelyet rendszerint csak a háború kezdetekor alakítanak meg. Rendeltetése: hadműveleti-hadászati feladatok végrehajtása, szárazföldi hadműveletek folytatása. A legfelsőbb főparancsnokságnak, ill. a főparancsnokságnak van alárendelve; állományában szárazföldi és repülőseregtestek, magasabbegységek, egységek, hadtápcsapatok és intézmények, valamint vezetési szervek egyaránt megtalálhatók. Összetételét a feladattól függően határozzák meg, s látják el támogató-, ill. megerősítőeszközökkel és -erőkkel. A II. vh.-ban a szovjet ~ állományába 3-4-től 8-9-ig terjedő összfegyvernemi, 1-3 harckocsi-, 1-2 légi hadsereg, néhány harckocsi-, gépesített lovashadtest és több tucat különböző fegyvernemi és szakmagasabbegység, egység, valamint hadtáp-magasabbegységek, egységek és intézetek tartoztak. A háború folyamán a szovjet hadsereg ~jai a legfelsőbb főparancsnokság főhadiszállásának utasítására hajtották végre támadó és védő hadműveleteik előkészítését, és vívták meg azokat. A II. vh.-ban ~okat alakítottak még a japán fegyveres erők állományában is, ahol olyan hadműveleti seregtestekként működtek, amelyek rendeltetése haditevékenységek folytatása volt egy meghatározott földrajzi térségben. A német és a II. vh.-ban velük szemben álló nyugati hadseregekben ~ helyett →hadseregcsoport megnevezést használtak. – 2. terület (sáv, körlet, zóna), amelynek a határain belül harctevékenységek folynak (a ~ és hátország értelmezésében). – 3. arcvonal, a csapatok →harcrendjének (→hadműveleti felépítésének) az ellenség felé néző oldala. A harctevékenységek folytatása során megkülönböztethető a támadás, a roham, az áttörés, a védelem stb. ~ja (arcvonala). – 4. két különböző termodinamikai tulajdonságú (legtöbbször különböző hőmérsékletű) légtömeg közötti választófelület v. időjárási zóna, melyet időjárási ~nak is neveznek.” Ld. Hadtudományi lexikon I. (A–L). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 378. o. ISBN 963-04-5226-X

Ha a front nem is kisbetűs, az égtáj lehet az, ha alakulatról van szó (pl. Délnyugati front, 2. Ukrán front)? --Gyantusz ^vita 2011. január 30., 12:54 (CET)

Mint tulajdonnév (AkH. 154. a)). --Gyantusz ^vita 2011. január 30., 16:15 (CET)

De hisz épp az a kérdés, mitől minősülne ez tulajdonnévnek. Jó lenne példákat találni gondozott szövegben, lehetőleg helyesírási tanácsadókban hasonló jelenségek kezelésére. Bennó^fogadó 2011. január 30., 17:48 (CET)

Őőő... nekem az nem kérdés hogy tulajdonnév. Ahogy a 32. gyalogezred is az. Ezek nem valami esetleges és egymáshoz képest (égtáj vagy sorszám szerint) elnevezett cuccok, hanem állandóan megszervezett valamik, amiket el kell nevezni, nem lehet csak megmutogatni a térképen. A tulajdonnév-jelleget erősíti, hogy a sorszámok egyáltalán nem szükségszerűen folytonosak, ha valmelyik megszűnik, a többit nem számozzák át. Ugyanígy, a szovjet frontok neve a háború előrehaladtával egyenesen megtévesztővé is vált, a 2. ukrán front nem volt se második, se ukrán, csak amikor megszervezték őket épp ukrajnában jártak és úgy helyezkedtek el egymáshoz képest.. – Peyerk ^vita 2011. január 31., 22:37 (CET)

Mikor tekintünk valamit intézménynek? Szerintem akkor, ha valamilyen szabályok megdefiniálják és nem mondjuk valami alkalomszerű, pl. személyekhez kötött intézmény. Pl. a hadseregeket felosztjuk Szergej és Jurij között, Jurijé a déli hadseregcsoport. Ha neki vége, akkor másképpen csoportosítunk. Ehhez képest viszont a Déli Hadseregcsoport egy állandó intézmény volt, ami Olaszország felé, a NATO nápolyi központú D/déli S/szárnya felé nézett. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 21:18 (CEST)

Ennek ellenére az akadémia hozhat ennél nyakatekertebb szabályt, csak azért, hogy szükség legyen rájuk. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. június 27., 21:19 (CEST)

Variációk hasonló témára: Dél Hadseregcsoport. Itt szerintem sanszos a kis h (Dél hadseregcsoport), mivel a hadseregcsoport egy tök általános magasabbegységi lépcső (ezred, hadosztály stb.). Másrészt archiválva lett azóta egy másik itteni vita is (hogy ne felejtsük el): Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív54#Frontok. --Gyantusz ^vita 2011. október 19., 02:08 (CEST)

Szerintem is a kisbetűs felé tűnik érdemesnek elmozdulni ebben a témacsoportnak. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. március 25., 14:21 (CEST)

Szerintem az a lényeg, hogy amikor tulajdonnév, akkor nagybetű, amikor meg köznév, akkor kisbetű. A kérdés már csak az, hogy az intézményesültség fokának megítéléséhez elegendő-e a helyesíráshoz érteni, vagy van hadtudományi vonatkozása is ennek a dolognak. Tartalmi megítélés nélkül az idők végezetéig puffoghatunk, hogy "intézményesült" - "de nem!" - "de igen!!!" ...

A szovjet frontok hadászati-hadműveleti csoportosításként az intézményesültség magas fokán álltak, a szigorúan hierarchikus katonai szervezet egy meghatározott lépcsőjét jelentették. Olyan az egész, mintha azon vitatkoznánk, hogy egy minisztériumban a főosztályok nevei tulajdonnevek-e. A frontok messze, nagyságrenddel intézményesültebbnek tekinthetők egy főosztálynál. Egy konkrét jogi főosztály az nyilván tulajdonnév.

--Peyerk ^vita 2012. május 12., 08:16 (CEST)

XY a populáris kultúrában

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. július 11., 00:59 (CEST)

Számos szakaszcímben láttam már ilyet és ehhez hasonlókat. Populáris kultúra, popkultúra, sőt a népszerű kultúra alakkal is találkoztam már. Szerintem ezek az angol cikkekből való tükörfordítás (XY in popular culture) félresikerült eredményei. Tudtommal a helyes magyar fordítás a tömegkultúra. Ezeket javítani kéne, ha nem tévedek. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. június 27., 17:41 (CEST)

A tömegkultúra szerintem lekezelő és elitista (pont ezért prüszkölnek a tömeg szó használata ellen a „közösségi közlekedés” kifejezés hívei is). Én azt érezném benne, hogy a wikipédia ízlésbeli ítéletet akar alkotni. Ráadásul a tömegkultúra és az „elit” kultúra szétválasztása egyénenként különbözik (hm, volt egy nagyon érdekes csevegésünk hasonló témában a Nagy B.-vel, valamelyik archívumában elérhető), ezt sok minden mutatja a WP-n is. Pl. Kategória:Csillagok háborúja a populáris kultúrában – miért, maga a Csillagok háborúja nem a populáris kultúra része?

Szerintem egy „Alakja a művészetekben és a médiában” vagy hasonló cím is jó lenne, de nekem megfelel a populáris is. Alensha 2011. június 27., 19:23 (CEST)

Túlbonyolításnak tűnik. Egyszerűen a kultúrában, valaminek a kulturális hatása. A szakaszcímet is ennek megfelelően volna célszerű megfogalmazni. Bennó^fogadó 2011. június 27., 20:29 (CEST)

Jussunk erről valami egyezségre, amire lehet hivatkozni, mert ha pl. az az álláspont alakul ki, hogy a == ... a populáris kultúrában == címeket == ... a kultúrában ==-ra cseréljük, akkor semmibe sem kerül egy bottal végigmenni rajta és lecserélni, viszont ehhez konszenzus kell. Szerintem Bennó javaslata elfogadható, és így megszabadulunk attól a kényszertől is, hogy mi osztályozzuk a kulturális hatásokat, és minősítsük őket populárisnak vagy populártalannak. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. június 28., 07:55 (CEST)

Nekem is a kultúrában alak tűnik a legmegfelelőbbnek. – Einstein2 ^{ide írj} 2011. július 4., 11:20 (CEST)

szerintem is jó. Alensha 2011. július 4., 14:06 (CEST)

Nem nagyon ügyes, frappáns cím. Talán a Kulturális hatása v. valami ilyesmi? Ez se az igazi, de talán még mindig jobb? Bennó^fogadó 2011. július 4., 14:19 (CEST)

Hatása más művekre? --Hkoala 2011. július 4., 16:01 (CEST)

Ez bonyolultabb. Most nem találok jobb példát, itt van pl. a duduk nevű hangszer. Ez mint ilyen természetesen kulturális termék, sőt „populáris” is nyilván a maga világában, Örményországban. Ugyanakkor a duduk hangját felfedezték a nyugati filmzene-készítők, és újabban egy csomó filmben szerepel. Az en:Duduk ezeket „In popular culture” szakaszcím alatt sorolja fel.

Itt sem A kultúrában cím, sem a Hatása más művekre nem jó, itt arról van szó, hogy egy távoli, egzotikus kulturális termék ki van véve eredeti közegéből és át van helyezve a mi intézményesült, üzletiesült nyugati (fogyasztói) kultúránkba. Hogy lehetne ezt tömören kifejezni? – Villanueva ^vita 2011. július 4., 16:38 (CEST)

Gondolkodtam kicsit rajta, a tömegkultúra szónál nekem most nem jutott eszembe kifejezőbb – Villanueva ^vita 2011. július 4., 18:31 (CEST)

Az ELTE-n szokás népszerű kultúrának mondani, de a tanárok is a tömegkultúrát preferálják, megegyezve abban, hogy ennek nincs semmilyen lekezelő mellékzöngéje (ahogy a tömegközlekedésnek vagy a tömegfilmnek[=műfajfilm, közönségfilm] sem). – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2011. november 18., 11:25 (CET)

Attól, hogy a tanárok megegyeztek, hogy ők nem lekezelő értelemben használják, a köznép még érezheti annak, és nem írhatjuk oda a szó minden előfordulása mellé, hogy „az ELTE tanárai szerint nem pejoratív”. Szerintem Bennó „kulturális hatása” megoldása a legjobb eddig, ami meg a dudukot illeti, ott lehetne valami olyan fejezetcím, hogy „elterjedése hazáján kívül” vagy ilyesmi, elvégre nincs megszabva, hogy minden cikkben pontosan ugyanúgy kell hívni a szakaszcímet. Alensha 2012. március 17., 04:33 (CET)

Szerintem ez egyike azon kifejezéseknek, amelyet nem lefordítani kéne, hanem valami teljesen más frappáns, magyaros dologgal helyettesíteni. Mindegyik fordítás nyögvenyelős, idegen a magyar nyelvtől. Szerintem. (^{_{Valahol marha vicces, de inkább tragikomikus a szolgai módon lefordított ZIP-kód szócikk A pop-kultúrában szakaszcíme.)}} – Torzsmokus ^vita 2012. május 1., 09:22 (CEST)

A pop szó a populáris szóból képzett előtag, rövidítés, amit gyakran összekevernek a pop-zenével. Lehetne még a népkultúrális hatásai is, de az már tényleg túlbonyolított. Szerintem inkább maradjon "popkultúra", vagy második lehetőségnek a „kultúrális hatása” lenne jó. Ez voltam, én voltam: The Sixth Ypsylon ^{Čo je problem?} 2012. július 16., 18:45 (CEST)

Egy vita során most futottam bele, hogy a populáris kultúrát simán "lekultúrázzák". Ez egy nagyon rossz megoldás és pontatlan is. A populáris kultúra igaz, hogy a kultúra része, de ez pont olyan, mintha (csak hogy messze ne menjünk) a pop-artot leegyszerűsítenénk "art" vagyis művészetnek, ami persze igaz, hiszen egy művészetiág, de pop-artot csak egyszerűen művészetnek hívni nem enciklopédikus, pontatlan és persze lesz aki számára felháborító is lenne a ún. "magas kultúra" preferálói részéről. A populáris kultúra rákfenéje amúgy is az, hogy a magaskultúrán kívül eső, szóval már csak ez miatt se szerencsés a sima "kultúra" használata.

Tudom nem gyakran használt szó a popkultúra vagy a populáris kultúra, de nincs jobb szavunk rá. Itt a wikin is rengeteg szócikk használja és elég sok a kiemelt, ráadásul van is már popkultúra szócikkünk is. Hagyjunk fel ezzel a hibás gyakorlattal. – Szente ^vita 2012. augusztus 1., 16:10 (CEST)

Amúgy ha valamiért valakinek nagyon nem tetszik a pop vagy populáris kultúra megnevezés akkor használjuk Matthew által (és akadémiailag elfogadott) magyarosabb, népszerű vagy tömegkultúrát, de semmiképp a sima kultúra megnevezést. – Szente ^vita 2012. augusztus 1., 16:20 (CEST)

Még annyi észrevétel, hogyha továbbra is vitás a téma és le szeretnétek zárni, akkor át kellene vinni a kérdést a kocsmafal egyéb részére. Ez nem helyesírási kérdésé és ezt a részt kevesebben is látogatják. Egy helyesírási kérdést el tud dönteni 2-3 ember, hiszen szabályok vannak, de ez más tészta. – Szente ^vita 2012. augusztus 1., 19:21 (CEST)

Hármas, Négyes Szövetség, Augsburgi Liga

Függőben (aláíratlan)

Két kérdés, hasonló,de mégis más: (1) Mi a helyes írásmódja (kis-nagybetű, egybe vagy külön) ezeknek: a Hármasszövetség, a Hármas Szövetség vagy a hármasszövetség vagy a hármas szövetség (angolul: Triple Alliance, németül: Tripelallianz), ill. ugyanígy Négyesszövetség (angolul: Quadruple Alliance, németül: Quadrupelallianz). Több ilyen is volt a történelemben, évszámmal lehet majd különbséget tenni köztük. (2) Az Augsburgi Liga vagy az augsburgi liga? Nézem: A Szent Liga, Szent Szövetség nagybetűs, de pl. a schmalkaldeni szövetség, a kalmari unió kisbetűsek. Hasonló lesz (feltételezem) a cambrai-i liga és a cognac-i liga is. Egységes szabály ez? Akela ^vita 2011. július 14., 11:23 (CEST)

Ez utóbbi kettő miért kötőjeles? Egyikben sem látok sem összetételt, sem néma hangot a végén... - Gaja    ✉ 2011. július 14., 14:08 (CEST)

Az i elég ritkán jelöl a magyarban -e/-é hangot, márpedig Cambrai kambré. Ott ezért van kötőjel. Cognac meg, mint tudjuk, konyak... – Mathae Fórum 2011. július 14., 14:18 (CEST)

Cambrai-i oké, de a konyakkal azért vigyázzunk! - Gaja    ✉ 2011. július 14., 14:26 (CEST)

Az első ejtése 'cambréi', tehát más a véghang, mint a végbetű, szerintem az i-t némának tekinti. (Ha nem lenne néma, mint pl. mumbai-i, ejtsd mumbáji, nos akkor ... ööö, akkor hogyan is kellene írni a mumbai-i-t? Ajjaj, nem tudom, Help!!!) Másik: cognac-i, ejtsd 'konyaki', megint más betű, mint az ejtett hang, nem írhatom le, hogy cognaci, armagnaci, medoci. Vagy mégis??? Már nem vagyok olyan biztos. Akela ^vita 2011. július 14., 14:26 (CEST)

A magam részéről úgy írnám, hogy bombayi...– Mathae Fórum 2011. július 25., 16:37 (CEST)

Hová tűnt Bennó, mikor ekkora szükség lenne rá??? - Gaja    ✉ 2011. július 14., 15:34 (CEST)

Ja, és nem Medoc, hanem Médoc... Medoc az noire, a terület viszont é-s... - Gaja    ✉ 2011. július 14., 15:34 (CEST)

Az a gyanúm, hogy ezek mind kisbetűsként volnának kezelendők, de az OH. a Szent Ligát naggyal hozza. Én semmi okát nem látom, rákérdezek. Bennó^fogadó 2011. július 14., 11:30 (CEST)

A Katolikus Liga mintha abból a megfontolásból lett volna nagybetűs, hogy párthoz hasonlónak tekinthető. --Hkoala 2011. július 14., 12:14 (CEST)

Nahát, not a bad idea. Csak az az izé, hogy akkoriban még mai értelemben vett pártok, amiket a mai helyesírás szerint kezeljünk, hát, hm. Hm. Bennó^fogadó 2011. július 14., 12:16 (CEST)

A Szent Liga, Szent Szövetség logikája más, mint az -i jelzősöké: Nagybetűs, mert gyanúm szerint tulajdonnév, mint a Hattyú-ház, vagy Turul Szövetség (vagy a fentebbi rögeszmém, a Trianon-kereszt). Aztán van pl. a Balkán-szövetség (amit, ha „balkáni szövetség” formában használnék, akkor rögtön kisbetűs lenne (ennek utána kell járnom, melyik a járatos magyar kifejezés). De úgy tűnik, következetes a szabály. Akela ^vita 2011. július 14., 12:19 (CEST)

 megjegyzés Destruktív, kárörömmel Én attól szoktam ideges lenni, hogy eltűnnek az ékezetek a magyar alakból, mert latin kiejtés helyett angol írásmintára írjuk, pl. nilóta → nilota. Mást meg egyen meg a fene, hogy egyre több mindent írunk német és latin helyett angol mintára kötőjel nélkül külön, valamint csupa nagybetűvel. Beeeeeeee. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 14., 14:59 (CEST)

 megjegyzés Off begin: Ez önmagában is szomorú, mert irreverzibilis folyamat. A felületes angolbólmásolás úgy terjed, mint a zöld alga a tengerben. Soha többé nem lehet kiirtani, legfeljebb helyileg és átmenetileg ritkítani. Sajnos nem is a helyesírás a legnagyobb baj, hanem érdemi tartalmak betűszerinti átvétele, fellengzős, brit-amerikai mi-vagyunk-a-jó-fiúk világszemlélet kritikátlan másolása... Mindegy. Húsz év múlva az akkori olvasók (ha egyáltalán olvasni fogják e fölösleges értekezéseket), már nem is fogják érteni, miről hablatyoltak ezek a szőröző dinoszauruszok, kihalás előtt öt perccel? Off end. Akela ^vita 2011. július 14., 16:07 (CEST)

 megjegyzés Bizony így van, viszont másrészről a nyelv örökké változik, különben nem lett volna bábeli zűrzavar. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 14., 16:27 (CEST)  megjegyzés Nagyon pontos kifejezést használtál: „Örökké változik”. Egy-egy szakaszban néha fejlődik is. Akela ^vita 2011. július 14., 18:05 (CEST)

Francia direktórium

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 6., 11:05 (CEST)

A Francia direktórium (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) tele van nagybetűs Direktóriumokkal. Ezeket mind kisbetűsíteni kéne, nem? Olyan, mint amikor Kormányt írnak kormány helyett. Ez csak egy kormányzó szerv, de attól még nem tulajdonnév. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 2., 10:00 (CEST)

Alapjában igen, kisbetű (én is úgy írom), ha leíró szövegben beszélünk különböző direktóriumokról, köztük a franciáról. De ha konkréten a "Direktóriumról", mint a francia törvényhozó szervezetről szólunk, akkor vannak kételyeim: Ez nem a szervezet tulajonneve: "a Direktórium"? Elődje a "Nemzeti Konvent," nagybetűvel. Az Országgyűlés (ha nem általában, hanem konkréten, a Magyar Országgyűlésről van szó), a Nemzeti Megmentés Kormánya, a Forradalmi Munka-Paraszt Kormány, a Nemzeti Egyetértés Kormánya... etc etc ezek nagybetűsek. Közjogi szerződésekben nagybetűvel szerepel a Magyar Állam is. Nincs ilyen "megszemélyesített" alkalmazási esete ezeknek? Akela ^vita 2011. augusztus 2., 15:16 (CEST)

A jogi íráshasználat sajnos kicsit sem mérvadó, a jogászok mindent nagybetűvel írnak, ami a kezük ügyébe kerül, még a felperest is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 2., 16:54 (CEST)

A nyomorult alperest meg csupa kisbetűvel, lásd nemecsekernő. Akela ^vita 2011. augusztus 2., 19:13 (CEST)

Egyéb vélemények? Vannak más hibák a cikkben, de kétszer nem akarok hozzáfogni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 3., 17:13 (CEST)

Auróra (cirkáló)

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 14:27 (CEST)

Ez a hajó hogy írandó? Tényleg mindig hosszú ó-val van a könyvekben, de az OH meg kifejezetten röviddel hozza. A szabályos átírást oroszból már rég elbuktuk, merthogy ez oroszul Avrora, nem Aurora, tehát ez végül is lefordított névnek tekinthető. Mitől rövid? Mitől hosszú? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 10., 20:31 (CEST)

Az OH nem listázza a különböző kivételek közt, egyszerűen csak ez van, punktum. Egyébként ez van az MHSz-ben is. Érdekes. --Pagony^foxhole 2011. augusztus 10., 20:36 (CEST)

Valószínűleg nem fordításnak tekintik, hanem a névadó Aurora alapján. LA^pankuš→ 2011. augusztus 11., 01:37 (CEST)

Nem Aurora istennő a névadója, ezt éppen tegnap éjjel javítottam a ruwiki és az ott felhozott forrás alapján, ezt valószínűleg így hasraütéssel szokták mondani a neve alapján. Ennél sokkal érdekesebb a név eredete, de csak a ruwikiben lehet rendesen elolvasni, nálunk hiányozik egy-két szócikk, mint az Aurora fregatt meg Petropavlovszk védelme. De az lehet, hogy ők is ezt hitték. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 08:21 (CEST)

Na igen, de a hasonnevű krími vitorlás fregattot is csak el kellett nevezni valamiről. :) Az avróra egyenlő zarja költőiül, vagyis hajnal. De mindez nem oszt, nem szoroz, itt nem átírásról van szó, hanem egyszerűen valaminek a névalakjáról, amiben az OH és az MHSz szembemegy a rég bevett gyakorlattal. De mit tehetünk mást, mint hogy követjük őket? --Pagony^foxhole 2011. augusztus 11., 11:59 (CEST)

Ruwikiül sajnos nem értek kilenc évnyi tanulás után sem. Viszont így tényleg nem tudom elképzelni, miért így kell írni. LA^pankuš→ 2011. augusztus 11., 11:35 (CEST)

Pagony: a másik választásunk, hogy nem követjük őket. Jó lenne tudni, vajon mekkora mértékben terjedt el a hosszú ó-s írás. Mindenképpen különleges eset, hiszen nem az orosz név átírása. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 11., 13:00 (CEST)

Javaslom, hogy Bennó kérjen eligazítást Mártonfiéktól, mivel nem látszik benne a logika (nem átírás oroszból). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. augusztus 17., 14:27 (CEST)

Úgy látom, az oroszok az Aurora Borealis (sarki fény) után nevezték el a hajót. Ez a szó a magyar nyelvben hosszú magánhangzóval hangzik. Másrészt, a szócikk elején ékezetet tettek az o betűre, ami kettős jelentésű. Egyrészt hangsúlyos a szótag; másrészt jelzi, hogy a kiejtése nem á, hanem ó. A magyar nyelv (latin örökség) a hangsúlyos magánhangzókat hosszan ejti. MZ/X ^vita 2011. október 25., 14:04 (CEST)

Az Auróra testvérhajói a Pallasz cirkáló (Паллада, ejtd Pallada), Tritón lányáról, a „kisebbik Pallaszról” és a Diána cirkáló (Диана, ejtsd Gyiána), a görög Diana istennőről, Artemisz görög megfelelőjéről. Bajban leszünk, ha megíródnak ezek a szócikkek is. Akela ^vita 2011. október 25., 14:34 (CEST)

Ez utóbbihoz egy analógia: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív63#Marx-Engels-Leninsz. Nem mérvadó közvetlenül, mert ott földrajzi nevekről van szó, de öt hónapja nem volt ennél relevánsabb hozzászólás. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 26., 08:58 (CEST)

Hát ha megnézzük a Aurora (egyértelműsítő lap) lapot, akkor láthatjuk, hogy alapjáratban mindkettő kifejezés helyes. De: a Magyar inkább kiejtés alapján szeret írni. Ebben az esetben, amikor mindkét lehetőségre ugyanannyi érv és ellenérv van, akkor ha az orosz Avrora-t hosszan ejtjük, hosszúval írandó, ha röviden akkor röviden is írandó, legalábbis szerintem. Ez voltam, én voltam: The Sixth Ypsylon ^{Čo je problem?} 2012. július 16., 18:34 (CEST)

Hegymászás?

Függőben Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 10., 11:36 (CET)

Van ez a cikk: w:European_Hill_Climb_Championship. Ezt hogy fordítsam? Mégse fordíthatom hegymászó-Európa-bajnokságnak... Vagy igen? Esetleg segítség hozzá: w:Hillclimbing. – Madridista Fájl:Real Madrid.png ^{Estadio Santiago Bernabéu} 2012. január 1., 12:05 (CET)

Egy kis Google-találgatás után úgy látom, hogy magyarul FIA hegyi EB a bevett. [1] Ha nem EB, akkor hegyi autóversenynek hívják. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. január 2., 09:33 (CET)

Egy ilyen versenyt egyszerűen hegyi futamnak fordítanék, de egy sorozatra ez nem alkalmas. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. január 3., 08:41 (CET)

Motorhegymászó-Európa-bajnokság? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. január 3., 12:43 (CET)

Európai Hegyimotor-bajnokság? Ez voltam, én voltam: The Sixth Ypsylon ^{Čo je problem?} 2012. július 16., 17:10 (CEST)

Egy autóversenyt nem hívhatunk motorversenynek. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. augusztus 15., 19:04 (CEST)

Vasárnapi Újság

Függőben (aláíratlan)

Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Az újság címe valójában Vasárnapi Ujság volt. Nem kéne átnevezni erre? – LA^pankuš 2012. február 6., 23:03 (CET)

Először körültekintők megállapodás kéne szülessék a korábbi helyesírások kezeléséről a WP-n. Messze nem következetes a gyakorlat. Családneveket pl. gyakran visszafelé is aktualizálunk, pláne a híresebbeket, a legtöbb intézménynevet is, egyszóval ezt végig kell gondolni. Bennó^fogadó 2012. február 6., 23:24 (CET)

A visszafelé aktualizálás érzésem szerint akkor szokott bekövetkezni, ha vannak mai vonatkozásai is. A személyneveknél meg akkor van probléma, ha latinizált írásmódja ismert csak. Anno a Báthoriak ügyében azért nem tudtunk dőlűre jutni, mert csak kevesüknek volt meg az eredeti névalakja (mármint elérhető forrásban). Ez az eset szerintem elég tiszta ügy, már csak azért is, mert elég bambán néz ki, hogy a cikkcím hosszú ú-s, a szöveg meg rövid. De ezért tettem fel ide, mert ez csak az én véleményem. – LA^pankuš 2012. február 6., 23:51 (CET)

Nekem teljesen mindegy, mindenféle irányba lehet érvelni, fő, hogy ne ad hoc legyen a szabályozásunk, hanem fogalmazzon meg valamiféle használható zsinórmértéket. Bennó^fogadó 2012. február 7., 10:52 (CET)

Lúdas Matyi (költemény). Helyes? Helyes. Akkor a Vasárnapi Ujság is. Sőt. Az többször jelent meg. :) --Pagony^foxhole 2012. február 7., 00:59 (CET)

Matyi azért nem igazán jó példa, mert nem periodikum. Bennó^fogadó 2012. február 7., 10:52 (CET)

És az Ojság? --Karmela posta 2012. február 10., 10:49 (CET)

Akkor esetleg össze kéne szedni, mik azok a periodikumok, amiket érint ez a kérdés. Továbbra is úgy gondolom, hogy ha egy kiadványnak nincs mai újranyomása, frissített változata, ami miatt a címírás esetleg változik, a legutolsó kiadás helyesírását kéne alkalmazni. A korábbi esetleges változásokra a cikkben lehet utalni és átirányításokat készíteni. – LA^pankuš 2012. február 15., 11:48 (CET)

Igen, kellene egy retrospektív kiegészítés a helyes-irányelvhez, ami 1900-tól visszafelé rendezné ezeket a kérdéseket! Bennó^fogadó 2012. február 24., 14:41 (CET)

Hivatkozás a Biblia egyes helyeire

Függőben --Karmela posta 2012. február 14., 21:43 (CET)

A bibliai hivatkozások formája

Jó lesz-e, ha a könyv nevét teljesen kiírom, ezt a fejezet száma követi, majd egy kettőspont után a versek, mégpedig tól-ig nagykötővel, pont nélkül? Például: Eszter könyve 6:7–9

(Karmela)

A stilisztikai útmutatóba kéne felvenni, szerintem jó megoldás, elterjedt, de választhatunk mást is. Bennó^fogadó 2012. február 15., 19:35 (CET)

Támogatások, hogy felvehessük az útmutatóba:

•  támogatom --Karmela posta 2012. február 16., 01:02 (CET)
•  támogatom--Szilas vitalapom 2012. február 19., 18:01 (CET)
•  ellenzem – Tkarcsi ^vita 2012. március 28., 22:40 (CEST)
•  ellenzem - --Konstant ^vita 2012. július 30., 22:28 (CEST)

 megjegyzés Ezek a hivatkozások általában rövidhivatkozások szoktak lenni. (Móz1, Kir2, Kiv, stb) Talán jó lenne kiegészíteni azzal, hogy az első előfordulásnál legyen kiírva és linkelve, utána a rövidhivatkozás kéne. – LA^pankuš 2012. február 19., 20:32 (CET)

A rövidhivatkozásokra is több lehetőség van, jó lenne egységesíteni.

Például egy ilyen sablon:

{{/nowiki></tt>biblia<tt><nowiki>}}

Amennyire én látom, a különbség abból ered, hogy pl. Kivonulás könyvét vagy Exodust rövidítünk (Kiv. Ex.), vagy Izajás–Jesája (Iz. Jes.) stb. A sablon nem rossz ötlet. Szerintem a magyar címek rövidítéseit kellene használni, illetve a magyarban elterjedtebb neveket, például Teremtés könyve, Izajás könyve. – LA^pankuš 2012. március 12., 20:19 (CET)

Bocs, csak most keveredtem ide. A kettőspont használata anglicizmus. Mind a Magyar Bibliatársulat, mind a Szent Jeromos Bibliatársulat által kiadott Biblia a következő formátumot használja: 1Kor 1,24–25 – Tkarcsi ^vita 2012. március 28., 22:40 (CEST)

És ezért ellenzed az egységesítést? Ha csak ez a formai probléma van, azzal nem kéne kiönteni a gyereket is. A fent megadott példa csak példa. A kérdés, amire az ellenzem szavazatodat adtad, az volt, hogy legyen-e egységes, és nem az, hogy pontosan milyen formában legyen egységes. – LA^pankuš 2012. április 17., 15:04 (CEST)

Én az egységesítés feltétlen híve vagyok. Én úgy láttam, hogy a bibliai könyvek címei a wikipédia szócikkek esetén a reformátns gyakorlatot követik elnevezésükben. Ezen már nem érdemes változtatni, hogy legyen inkább katolikus elnevezés. Emiatt a rövidítésekben is azt kellene követnünk. Habár én a katolikus rövidítést használom, amely pont nélkül van. Néhány példa, elől van a protestáns, hátul a katolikus: (1Móz 1) - (Ter 1); (2Móz 1) - (Kiv 1); (3Móz 1) - (Lev 1) stb. Én azt ajánlom, hogyha már az egész bibliai wikipédia szócikk rendszer beleértve a Biblia sablont, a protestáns gyakorlatot követi, akkor legyen úgy. De, hogy egy harmadik jelzésrendszert vigyünk be - ahogy Kármela ajánlja, és mintha jól láttam nem teljesen indokolva, miért pont az - nos ezek miatt ellenzem Kármela javaslatát. Ha történelmi szempontból nézzük, akkor is a protestánsoké az elsőbbség, hiszen a katolikusok latin nyelvű Bibliájuk volt, és a reformátusok nyomtatták az első magyar nyelvű Bibliát. Ez a reformátusok diadala, hogy magyar nyelvú Bibliát nyomtattak. Ennek jogán ajánlom (én mint katolikus) a református jelzésrendszert. --Konstant ^vita 2012. július 30., 22:28 (CEST)

Azonban az egységesítés ellen szól az az egyedüli eset, amikor egy katolikus vélemény hangzik el, és akkor megengedhető legyen-e, hogy (1Móz) helyett a hivatkozását (Ter) írja? Hiszen a Bibliafordítások szövege is kissé máshogy vannak fordítva, a felekezetek esetén. (Amúgy a katolikusok nem felekezetnek hívják magukat hanem egyháznak.) --Konstant ^vita 2012. július 30., 22:51 (CEST)

Egyelőre halasszuk el azt a kérdést, hogy milyen névvel hivatkozunk az egyes könyvekre, maradjunk annál, hogy milyen elválasztójeleket használunk.

ELVe felfektetett egy összehasonlító táblázatot, ez nyilván jobb kiindulópont lesz, mint az én naiv megközelítésem. Itt lehet megnézni: Szerkesztő:ELVe/Bibliai fejezetek és versek számjelölése, és itt hozzászólni: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)#Bibliai helyek – Új javaslat. Mindenesetre azt a megközelítést javasolom, hogy ne könyvkiadók, felekezetek, egyházak, stb. döntsünk, hanem írásmódok között. --Karmela posta 2012. július 31., 08:15 (CEST)

Hivatkozó sablon

• Van-e olyan sablonunk, ami a bibliai hely valamilyen standardizált hivatkozási formáját hozza?

(Ötletadó az enWikiben)

• Van-e olyan sablonunk, ami a hely megadása alapján külső hivatkozást generál az interneten elérhető jó minőségű fordításokra?

(Ötletadó az enWikiben)

--Karmela posta 2012. február 13., 12:00 (CET)

Biblia az interneten

• Van-e egy jó lista valahol az interneten elérhető, magyar nyelvre fordított, és jól gondozott bibliai szövegváltozatokhoz?
• Van-e olyan sablonunk, ami a hely megadása alapján külső hivatkozást generál az interneten elérhető jó minőségű fordításokra?

(Ötletadó az enWikiben)

--Karmela posta 2012. február 13., 12:00 (CET)

Elég sokféle változat van fent a neten, némelyik gondozott, másik nem, ez az oldal vizsgálatával kiderül. Pl. [2] a Károlinak.

Itt egy hasznos honlap kikötőnek: Biblia Sacra Hungarica. Bennó^fogadó 2012. február 15., 19:35 (CET)

Ejha! Köszönöm.

Talán még ídegyűlik néhány hasznos link.

--Karmela posta 2012. február 16., 01:06 (CET)

http://biblia.biblia.hu/ misibacsi*^üzenet 2012. július 27., 19:32 (CEST)

Bibliai helyek – Új javaslat

Ha jól látom, ez sehová sem mozdult február óta, de talán nem is baj (én meg csak most értem ide :). Pár megjegyzés:

1. Mo-n (tágabban a magyar nyelvterületen – mert ez sem elhanyagolható szempont) többféle kurrens, egyaránt értelmes és egyaránt tökéletesen használható jelölési rendszer létezik (sőt, létezett már a kezdetektől fogva), melyeknek mind megvan a maguk megalapozott hagyománya és relevanciája, és egyik sem jobb v. rosszabb a másiknál (pl. 1:3-10 / 1,3-10 ; 1:3.9 / 1:3,9 / 1,3.9 ; stb.).
2. Hogy ki mit használ vagy részesít előnyben az tkp. mindig "zsigeri": a saját megszokástól (v háttértől) függ (kinek mi áll a "szívéhez közelebb"; én pl. mindig a Karmela által hozottat használom és fogom is használni, mert ezt szoktam meg; – bár itt sajnos néha bejátszik a "ki-kit utál", meg a "miben vagyunk mi jobbak, mint ti" kérdése is, ami sztem felejtős).
3. Az, hogy adott bibliatársulat vagy kiadó milyen rendszert használ, nem lehet releváns (főleg nem opponálhat a többi felett!), mivel más kiadók, meg más b.társulatok rendszere is éppannyira lehet mérvadó vagy sem. (Az pl., hogy a kettőspont anglicizmus-e szintén mindegy, mivel mára már bevett ez a jelölési mód is. Egyébként személy szerint érdekelne erről egy forrás - nem kekeckedésből, csak mert érdekel az ilyesmi.)
4. Sztem nem szabad elfelejteni, hogy míg pl. az angolszász világ a miénknél vallási kérdésekben jóval felvilágosodottabb, addig nálunk ez soha nem volt elmondható, és ma sem az – itt még ma is komoly indulatokat képes gerjeszteni egy vessző/kettőspont. Így tehát ami egységesítés ott (az enwikin) nem okoz problémát, itt vélhetőleg okozna.

Épp ezért, bár tudom, hogy nem wikikonform a javaslatom (mert az állandó egységesítési törekvésekkel megy szembe – és eddig ilyen javaslattal én sem találkoztam még), de kivételesen azt mondanám, hogy lehessen nyugodtan többféle jelölési rendszert is használni, a cikkíró intenciója szerint, ellenben ezeket a – hangsúlyozom: hagyományos, bevett, tehát nem önkényesen kitalált – jelölési variációkat rögzítsük valami irányelvszerűségben. És természetesen a lényeg: egy adott cikkben minden bibliai citátum jelölése legyen egységes rendszerű. Ha nem így teszünk, akkor – a téma honunkban meglehetősen érzékeny jellegéből fakadóan – félő, hogy csak sok-sok parttalan vitára és sértődésre számíthatunk (emlékeztetőül lásd az i.e.-i.u. / kr.e.-kr.u. vitákat). Ezzel meg ez elkerülhető. És ugyan kissé alattomos erre hivatkozni, de ha a vallási témájú szócikkek a wikipédián jól megférnek a pornószínészekről szólókkal, akkor ebben a kérdésben is lehetünk nagyobb oldottsággal. :)

A többféle jelölési rendszernek legfeljebb az lehet a hátránya, hogy az olvasók megismerkednek valamennyivel. :) Ártani mindenesetre nem fog senkinek, és növeli a világwikibékét. :)

(Uez van a könyvek neveivel és rövidítéseivel, ám sztem ezt érdemes lenne különválasztani a számjelöléstől, mert az ennél komolyabb kérdéseket is felvet (pl. az ilyen néven soha nem létezett Ozeás, vagy Sofóniás, aki eredetileg Cefanjá, bár mindkettő már honosodott, stb.). És persze van aki a magyart szereti (Kiv.), van aki a latinost (Ex),stbstb. :) --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. július 26., 15:24 (CEST)

Körülbelül hány hivatkozási formát vennél be az útmutató listájába? Készítesz egy javaslatot a listára?

Az egységesség ugyan megkönnyítené a sablonkészítést is, a botmunkát is, de értem az érveidet.

Tehát az lenne az elv itt is, mint a i. e., i. u. / Kr. e., Kr. u. kérdésben, hogy ha egy cikkben valaki az egyik forma mellett már letette a voksot, akkor abban a cikkben ugyan attól kezdve az az egy forma lesz az egyetlen legális, de egy másik cikkben lehet a másik formát is választani. Ez ahhoz vezet, hogy ugyan nem lesz egységesség a Wikipédián belül, de egy-egy cikken belül igen.

Az első előfordulás zárójeles kiegészítése és egy a lábjegyzetbe vitt megjegyzés segíthetné a megértést a könyvek rövidített megnevezésének többféleségében.

--Karmela posta 2012. július 28., 09:08 (CEST)

Egyelőre különvenném a számjelöléseket (vagyis a fejezet-vers jelölést), ezt könnyebb megoldani, és ettől külön a könyvnevek jelölését/rövidítését, mert ezekből már több van. Az elsőnél túl sok variáció nincs, lényegében ez a kettő van, ami fentebb már szerepel: a kettőspontos (K) és a vesszős (V). Ezeken belül ugyan szintén vannak variánsok, de sztem ebben már könnyen egyezségre tudnánk jutni. Csinálok majd egy vázlatot.

Így van. Ezzel elkerülhető, hogy végtelen viták legyenek a kettőspont- és a vesszőpártiak között (mint Swiftnél, hogy ki melyik végén töri fel a tojást :)).

A végét pontosan nem értem. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. július 28., 10:19 (CEST)

Technikailag ugyan jó lenne a teljes egységesség, de belátom, hogy nem lehet valamelyik felekezet valamelyik könyvkiadását előtérbe nyomni, ez túlságosan is kényes téma ehhez.

A végén a könyvek megnevezésének változatairól lett volna szó, de igazad van, nem jó mindent egyszerre, tehát szorítkozzunk egyelőre a fejezetek és versek számjelölésre.

Remélem, hogy hozzászól még más is.

--Karmela posta 2012. július 28., 12:57 (CEST)

Abban az esetben megoldható lenne az egységesség, ha nem felekezeti alapú lenne a kérdés. Én sajnos nem tudom, hogy ténylegesen hogyan és miért alakult a sokféle rövidhivatkozás. Én például a magyar eredetűt szeretem, például Kivonulás könyve (Kiv.) és nem Exodus (Ex.). Ez már csak azért is szerencsésebb, mert például a Királyok könyve, Krónikák könyvei szinte kizárólag magyar címen ismertek, így elég furcsán fest egymás után az Ex. és a 2Krón. hivatkozás. Ezért én javasolnám, hogy az útmutató ne csak felsorolja a lehetséges rövidhivatkozásokat, hanem azok számára, akik nem teljesen elfogultak a maguk elképzeléseivel, jelöljön meg egy preferált változatot.

Egyébként azt sem bánnám, ha tényleg kiválasztanánk egyet, és az lenne a követelmény. Aki azon vitázik, hogy kettőspont, pontosvessző vagy vessző kell bele, szerintem nem feltétlenül vehető/veendő komolyan. Ugyanakkor az sem árt, ha az Exodus nem lesz az egyik cikkben Ex, a másikban Exo, Ki, Kiv. vagy Kivon. – LA^pankuš 2012. július 28., 18:20 (CEST)

Készítettem egy vázlatot: Szerkesztő:ELVe/Bibliai fejezetek és versek számjelölése. Nézzétek meg és véleményezzétek (hogy ide vagy oda lenne a jobb, azt nem tudom, de egyelőre mindegy.) --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. július 30., 20:43 (CEST)

Hű, ez komoly meló volt, látszik.

Tegnap este már nem mertem belevágni, ijesztőnek tűnt, de ma reggel, friss fejjel végignéztem, és világosan érthető a táblázatod. Ha esetleg arra jutnánk, hogy válasszunk ki egy preferált változatot, akkor én abból indulok ki, melyik jelet mennyire erős elválasztásnak érzem. Az én szememben a kettőspont összekötő erejű, a vessző viszont szétválaszt, a pont és a kettőspont pedig különösen szétválaszt, ezért én az első oszlopban leírtak mellett tenném le a voksot. Már ha egyáltalán választani kell, ami még önmagában is eldöntendő.

Mindenképpen jónak tartom, hogy az útmutatóban a szerkesztők segítséget kapjanak egy következetes rendszer kiválasztásához, és együtt is bemutassuk a lehetőségeket.

--Karmela posta 2012. július 31., 07:56 (CEST)

Csatlakozom Karmelához, szép munka. Nekem az hiányzik belőle, hogy esetleg példák kellenének arra, melyik változatot kik használták/használják, illetve valóban meg kéne jelölni egy preferáltat, hogy nekem, a teljesen kívülállónak is egyértelmű legyen, melyiket használjam adott esetben. Közben eszembe jutott, hogy akár egy cikken belül is lehet különböző jelölés, ha az idézett forrás más és más. Például elképzelhető, hogy Károlitól másképp idézek, mint egy mai katolikus bibliából. De ehhez is jó lenne tudni, hogy a táblázatban melyik rész minek felel meg. – LA^pankuš 2012. július 31., 08:32 (CEST)

Bibliakiadások összevetése

Javaslat! Kellene egy hivatkozási helyek rövidítései a Bibliában egyértelműsítő lista. Itt szerepelnének a magyarul kiadott összes Biblia kiadványok évszámok szerint. Példaként beírhatunk egy Mózes Törvénykönyvet. Akinek van otthon Bibliája azt gyűjtsük ide:

• Protestáns Bibliák: Bibliatanács 1954: 5Móz.4,35.39. Brit és külföldi biblia-társulat 1925: 5Móz.4,35-38.
• Katolikus Bibliák: Szent István Társulat 2008 ugyanaz mint felül: MTörv 4,35-39 Békés-Dalos 1951

A két példánál a szóközök is így vannak írva és a pontok is. Nekem a kötőjel jobban bejön, mert emlékeztet a -tól és -igre. --Konstant ^vita 2012. július 31., 09:01 (CEST)

Naggyon jó. Ez táblázat formában lesz a legalkalmasabb. ELVe, kérlek nyissál erre is egy allapot, amit majd később csatolhatunk az útmutatóhoz! --Karmela posta 2012. július 31., 10:48 (CEST)

1. Megpróbálok utánanézni, hogy melyik hol használatos, de ehhez idő kell. Egyébként direkt nem jelöltem ilyet, hogy ne befolyásolhasson senkit semmiféle pro vagy kontra elfogultság, és többféle variáció sincs (legalábbis tudtommal).
2. A fenti javaslathoz: Nekem valaha megvolt az összes magyar nyelvű teljes ill. részleges bibliakiadás bibliográfiája, a kódexektől kezdve a csak kéziratban létezőkig (vagyis amiket ki se adtak soha). Csak úgy a magam hasznára állítottam össze a fellelhető bibliográfiai adattárakból (már ezek fellelése is elég nehézkes, ugyanis a magyar nyelvű bibliáknak nincs teljes bibliográfiája – akkor legalábbis (kb 10 éve) nem volt, h ma mi a helyzet, azt nem tudom –, ami részbibliográfiák vannak, azok pedig meglehetősen kaotikusak), meg könyvtári és antikváriumi "kutatások" alapján; sajnos ma már nincs meg. Az akkor 340-valahány tételt tartalmazott (teljes könyvészeti adatok + fellelhetőség), és valszeg még ez se volt teljes. Úh egy ilyen kiadástörténeti lista igen jó lenne, de nagy munkát igényel (és hosszú időt), és nem egy esetben az adott kiadást kézbe is kell venni, hogy kiderüljön, pontosan melyikről is van szó. Ha pedig egy ilyen hivatkozási hely listát szeretnénk csinálni, akkor mindet egyenként kézbe kell venni (a neten elhanyagolható részük van fenn, és ami nem szkennelt, ott én nem bíznék 100%osan abban, hogy a hivatkozási helyek is úgy szerepelnek, ahogy a nyomtatásban). De az mindenképp jó lenne, ha ami épp a kezünk ügyében van, azt leírjuk (de akkor teljes és részletes bibliográfiai leírás kellene). Egyébként erre már tettem egyszer egy kísérletet, úh van erről itt már valami, de hogy melyik KF-en, azt nem tom. De meglátom, mit tehetek. És hogy mennyire nem egyszerű: Amit ma Károli-bibliának aposztrofálunk, az a Vizsolyi Biblia Szenci által módosított változatának Tóthfalusi által korrigált, majd 1905-ben revideált kiadásának 1938-as revideációja. :) Az 1975-ös újfordítású pedig e 38-asnak Czeglédy kézirata nyomán revideált változata. Kb. :) --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. július 31., 11:42 (CEST)

Lehet, hogy erre gondolsz: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív77#Bibliai bibliográfiai kérés --Karmela posta 2012. július 31., 13:54 (CEST)

Igen, erre, kösz hogy kikerested! Akkor én ezt most kimentem allapra és... és mit tegyek még vele és főleg mi legyen a címe? --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. július 31., 14:21 (CEST)

Bibliakiadások összevetése? vagy Bibliakiadások? Egyrészt kéne egy áttekinthetőbb felsorolás a fellelhető teljes könyvészeti leírással. Azt is fel kéne tüntetni, hogy melyik bibliakiadás kapcsán melyik wikipédistához lehet fordulni, hogy az nézzen utána valaminek. A listát érdemes kiegészíteni a használhatóbb online változatokkal is. Ezen kívül, ha jól értem Konstant javaslatát, akkor kéne egy táblázat, amibe ki-ki bele tudja írni, hogy a fontosabb kiadások milyen hivatkozást használnak egy vagy több ügyesen megválasztott, jól összevethető bibliai helyre vonatkozóan.

--Karmela posta 2012. július 31., 14:52 (CEST)

Talán meg lehetne különböztetni azokat, amelyek csak Újszövetségi kiadások, és amelyek az Ószövetséget is tartalmazzák. Ha a teljes kiadásra figyelnénk csak akkor jelentősen kevesebb biblia fordításról volna szó, szűkülne a kör. A fenti felsorolásomból három kiesne. Karmela jól érted, igen ezt proponálom. De talán ezt valahogy úgy kellene megtervezni, hogy nem az összes biblia kiadás lenne benne hanem lehet, hogy csak az összes variáció, és ahhoz írnánk Biblia kiadási példákat. (Így elkerülhető, hogy irgalmatlanul felduzzadjon, amihez szerintem sacc 5 év kellene minimum). Végül is arra lenne jó, hogy tisztán lássuk, melyik felekezet milyen jelzés rendszert használ, és hogyan változott az évtizedek, századok során. (Sziasztok elutaztam.)--Konstant ^vita 2012. július 31., 15:14 (CEST)

A történelmi összevetéses javaslatod túllépi a belső wikipédiás szükségleteket, rendes Wikipédia-cikket érdemes ennek szentelni. (Apróbetűs megjegyzés: nem csak olyan kiadások vannak, amikben nincs Ószövetség, hanem olyanok is, amikhez nem tartozik Újszövetség. :)

--Karmela posta 2012. július 31., 15:24 (CEST)

A lehető legegyszerűbb az lenne, ha vki elzarándokolna egy jobb könyvtárba és pár bibliográfiát kifénymásolna, aztán beolvasni a gépbe egy szkennerrel (vagy digitális géppel lefényképezné, én annó csináltam ilyet az OSZK-ban, adnak rá engedélyt, az azonnal a gépre tölthető), mert ez így ki tudja meddig fog eltartani. Valamint ha látnék egy ilyet, talán meg is tudnám mondani, mik azok, amik fontosak lehetnek ebből a szempontból (mivel a nagyrészüket láttam; pl. az ún Kőszegi bibliák gyak egyformák), és nem mellesleg egy jó cikket is össze lehetne kalapálni belőle. Bár most anyira ezt nem értem, hogy mért fontos a jelölési szisztéma eldöntéséhez látni, h melyik kiadás mit használ pontosan. A variációk száma adott, más nem lehetséges (ezt azért elenőrízhetné valaki az allapomon). Most meglepődve láttam, h a nálam lévő 38-as revid Károli is a vesszős jelölést alkalmazza, úh most én nem tudom, hogy a kettőspontot rajtam kívül használja-e valaki?

Csak mert itt tartunk: 4 (esetleg 5) b.kiadási vonal van nálunk: 1. a protestáns (ebben a Károli-félék vannak túlsúlyban, de szinte minden más protestáns kiadás is ugyanazt a jelölést használja, ahogy a jehovisták is pl.), 2. a katolikus, 3. a zsidó (ez a háború után megszakadt), 4. az egyéb, 5. az ún tudományos (de ez inkább csak egy-egyrészletre korlátozódik, pl. az OKTCh-ban). A 3-4-5 az első kettő valamelyikének hivatkozási rendszerét használja.

Összefoglalva tehát: Van egyszer külön a számjelölés (hivatkozások) kérdése itt; aztán van a könyvek rövidítéseinek kérdése itt (de ez még nincs kész és nagyon-nagyon macerás lesz); végül vannak a magyar nyelvű biliakiadások itt (ezt csak létrehoztam). Asszem több terület már nincs. Ebből az elsőt lehetne megoldani "könnyen", a 2. az kemény dió lesz (ráad sztem előbb az ezzel kapcsolatos wp-s cikkeket kéne gatyábarázni), a 3. meg in advance lesz sokáig. És most kivételesen azt javasolnám, h ami közvetlen az adott témával kapcsolatos (pl. kell-e pont v nem), az menjen az allap vitalapjára (de tőlem a főlapjára is mehet), ide meg csak az elméleti izéket írjuk, mert óriási lesz. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. július 31., 16:29 (CEST)

Tudtommal a magyarországi keresztények 95%-a a következő fordítások valamelyikét használja: Magyar Bibliatársulat 1975/1990, Károli, Gedeon (prot.), Jeromos, Szent István Társulat (kat.). Ezek közül a Szent István Társulat-féléből sajnos nincs itthon. A többi a 3,17-18.21 formátumot használja. Szóval szerintem nem felekezeti kérdés, és ha a Szent István Társulat-féle is ugyanígy használja, akkor szerintem akár egységesíthetnénk is. Mindenesetre köszönet ELVének a komoly munkáért! – Tkarcsi ^vita 2012. augusztus 16., 17:39 (CEST)

Köszönöm a köszönetet. :) Ha jól vélem, akkor most a Bibliai fejezetek és versek számjelöléséről van szó, abban is a kettes számmal (2.) jelölt, vastagított oszlopról. Én azóta beadtam a derekamat és benne vagyok az egységesítésben a vesszős változat (3,17-18.21) javára. Azonban: át kellene tekinteni a táblázat valamennyi részét is (mert a fenti csak az "egy fejezet" részt takarja), és a "fejezetválasztó elem", valamint a "könyvválasztó elem" kérdésében is dönteni kellene. --eLVe ^{hali, mizu?} 2012. augusztus 16., 18:10 (CEST)

Taracvizi járás

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 21., 11:06 (CET)

Máramaros vármegye része, rövid vagy hosszú í? Mind a két alakra egyforma nagyságrendű és igen kevés találat adódik, és nem tudom, honnan ered a név. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 16., 08:21 (CET)

A Magyarország Közigazgatási Atlasza 1914 rövid i-vel írja. --Regasterios ^vita 2012. március 16., 11:11 (CET)

Így keresd: taraczvizi járás. Gondolom, Trianon után megszűnt létezni, ezért rajta maradt a régi helyesírás szerinti írásmód. --Regasterios ^vita 2012. március 16., 11:14 (CET)

Így sincs több találat; de ha a cz-t átírjuk c-re, akkor az i-t is át kellene írni í-re ugyanannyi erővel. Földrajzi nevekben nem szoktunk régies írásmódot követni. Felteszem, a Tarac folyó nevéből ered a név, vagyis csakugyan a vízre utal. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 16., 12:02 (CET)

Még hogy nem szoktunk? Na és Alsó-Fehér vármegye?  :) Bennó^fogadó 2012. március 16., 12:36 (CET)

Párja a Szépvizi/Szépvízi járás, elég sok hivatkozással. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. március 16., 14:55 (CET)

Még nem gondolkodtam el a vizi/vízi problémán, de szerintem a járások nevénél akár lehetne a jelenlegi helyesírási szabályzatot is követni (ahogy az Alsó-Fehér vármegyénél is tesszük, ellentétben Bennó máig alátámasztatlan vélekedésével), így tehát nekem a hosszú í is rendben van.

A járásneveket egyébként országos jogszabály az 1930-as évekig nem érintette, a megyék hatáskörébe tartoztak, aztán a központi jogalkotás fokozatosan hódította meg ezt a területet, véglegesen és teljesen az 1950-es járásrendezéskor.

Viszont ahol a jogalkotás bekebelezte az elnevezéseket, ott az ékezetekkel már nem lehet viccelni, lásd például ezt: Hidvégardó, illetve Baranyahidvégből Baranyahídvég, 2004.

--Peyerk ^vita 2012. május 14., 16:17 (CEST)

Még egy észrevétel, most látom csak, hogy ez elkerülte a figyelmemet.

A "cz" kicserélése "c"-re a hivatalos nevekben egy belügyminiszteri rendelet alapján történt egységesen, elvi alapon, valamikor az 1920-as években, tehát ennek a régi nevekben való átvezetésében nincs semmi önkény. (Most nem találom, de korábbi vitákban többször is meghivatkoztuk a rendeletet a konkrét számmal is.) (113.850/1925. sz. belügyminiszteri rendelet.)

Ezzel szemben egyéb ingadozások esetében nem történt egységes intézkedés, lásd a "hidvég" / "hídvég" esetet, amiből máig mindkét változat előfordul.

Egyébként személyes véleményem szerint a nyelvvel szembeni bűntény, ha történelmileg kialakult tulajdonneveket megpróbálnak erőszakkal visszaetimologizálni.

Mondjuk ki mit szólna, ha Balatonfüred nevét az elmúlt századok nyelvromlását, az otromba módon gyökeret vert téves népetimológiát korrigálandó az eredeti, kizárólag helyes Balatonfürjed alakra helyesbítenénk?

--Peyerk ^vita 2012. június 16., 13:15 (CEST)

WP:NÉV kiegészítése

Függőben – LA^pankuš 2012. április 12., 14:27 (CEST)

A WP:NÉV uralkodókra vonatkozó részeit nemrégen megbeszéltük. Azonban maradt egy alszakasz, az "egyéb szuverének (hercegek, grófok)" – de ide venném a királynékat is szuverénfeleségeket is –, ami teljesen szabályozatlan maradt. Jelenleg egyrészt összevissza vannak, másrészt címkórságnak tűnik néhány esetben.

Javasolnám, hogy az ő esetükben az egyértelműsítés hagyományos módját válasszuk. Vagyis név csupaszon, vagy sorszámmal. Ha szentté vagy boldoggá avatták, akkor Boldog XY, Szent XY. Ha több volt belőlük, akkor zárójeles egyértelműsítéssel, pl. XY (herceg), ha nem elég, XY (alsóweimari herceg). Ha még ez sem elég, akkor szül-hal, XY (alsóweimari herceg, 1252–1360). – LA^pankuš 2012. április 8., 13:12 (CEST)

Alternatíva: XY (uradalom), (sorszám) XY (uradalom), (sorszám) XY (uradalom és titulus)

Példa: ha nincs több Ernő Ágost Braunschweigben, akkor „Ernő Ágost (Braunschweig)”, ha van: „II. Ernő Ágost (Braunschweig)”, Ernő Ágost nevű gróf is jelentős: „I. Ernő Ágost (braunschweigi herceg)”.

• Ez jelentősen leegyszerűsíti a címet és a linkelést. Csak akkor kellene a királyokhoz hasonló teljes titulus a címbe, ha azonos néven más főrend is volt. – LA^pankuš 2012. augusztus 10., 09:56 (CEST)

•  támogatom, jól hangzik. --Karmela posta 2012. április 8., 14:45 (CEST)
•  támogatom --Joey ^{üzenj nekem} 2012. április 12., 20:47 (CEST)
•  támogatom Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. május 13., 12:28 (CEST)
•  támogatom jó ez, ahogy felvázoltad. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2012. május 13., 14:01 (CEST)
•  támogatom Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2012. július 16., 14:43 (CEST)

Ehhez tényleg senki más nem akar hozzászólni? Vegyem ezt úgy, hogy írjam át az útmutatót saját elképzelésem szerint? – LA^pankuš 2012. május 13., 10:25 (CEST)

Miért jobb az [[Ernő Ágost (braunschweigi herceg)|Ernő Ágost]], mint a könnyedén linkelhető Ernő Ágost braunschweigi herceg? --Hkoala 2012. május 13., 15:14 (CEST)

Egyrészt nem biztos, hogy minden esetben egyszerűbbé válik a linkelés, de átlagban mindenképp, mivel nem kell mindenkihez zárójeles egyértelműsítés, csak ha van azonos név. Ha nincs másik Ernő Ágost, akkor egyáltalán nem kell egyértelműsíteni. Azonban szerkesztéstechnikailag is jobb. Ha ezt írod be: [[Ernő Ágost (braunschweigi herceg)|]], akkor a mentés után az eredmény ez lesz: [[Ernő Ágost (braunschweigi herceg)|Ernő Ágost]]. A zárójel nélkülinél minden esetben ki kell írni teljesen mindkét alakot. Márpedig az esetek 99%-ában a szövegközi előfordulásnál nem azt akarjuk írni, hogy „Ernő Ágost braunschweigi herceg”, hanem csak azt, hogy „Ernő Ágost”.

Ez a linkelési mód – amellett, hogy karakerek beírását spórolja meg – főleg az elírások esélyét csökkenti a felére, sőt még kevesebbre. Én például a hosszabb cikkcímeket copypaste-tal szoktam beírni, hogy biztosan jó legyen. Ha zárójeles az egyértelműsítés, akkor csak a | -jelet kell mögé írnom, és máris biztos lehetek benne, hogy a megjelenítés is jó lesz. Én akár az uralkodóknál is elképzelhetőnek tartanám ezt, csak odáig már nem merészkedtem. – LA^pankuš 2012. május 13., 15:31 (CEST)

---

A fenti kezdeményezéshez hasonlóan a WP:NÉV kiegészítése lenne szükséges az ókori uralkodónevek esetében. Az ókorműhelyben elég egységes álláspontnak tűnik, hogy náluk alapesetben nem kell a titulus, mivel nincs belőlük negyvenkét egyforma, mint a Lajosokból. Itt csak azoknál a személyeknél kell ez a fajta egyértelműsítés, akik más államokban is feltűnnek azonos számmal és/vagy névvel. (Pl. Hammurapit továbbra is egyértelműsíteni kell, mert van belőle ugariti király is, nemcsak óbabiloni, de Szeleukoszt már nem kell, mert máshol nem volt Szeleukosz nevű uralkodó, csak a Szeleukida Birodalomban.) – LA^pankuš 2012. június 12., 11:08 (CEST)

Mivel több mint egy hónap telt el az utolsó hozzászólás óta, és tulajdonképpeni ellenvetése nincs a felvetésnek, javaslom, hogy kerüljön felvezetésre a WP:NÉV-be, erre pedig kerüljön rá a megoldva sablon. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2012. július 16., 14:43 (CEST)

A királynékra – a bevezetőben írottakkal ellentétben – van megállapodás, lásd a WP:NÉV Uralkodók szakaszában: uralkodó feleségénél használjuk a családnevet – ez helyettesíti a nemlétező számozást. --Hkoala 2012. július 16., 14:48 (CEST)

Igen, elkerülte a figyelmem, bár a királynékat csak a szuverénfeleségek miatt hoztam egyáltalán. A számozás helyett családnév. Az rendben van, de kevés. De kell-e hozzá a magyar királyné, spanyol királyné kiegészítés alapból? Nem lenne-e jobb, ha csak akkor kellene, ha egyértelműsíteni kell, de akkor is inkább zárójelben? Továbbá hozzájuk hasonlóan a spanyol infánsnők és magyar királyi hercegek titulusai kellenek-e egyáltalán, és ha igen, minek? Ezek a legfontosabb kérdéseim. – LA^pankuš 2012. július 16., 17:06 (CEST)

Még mindig nem tudom, mit tegyek? Elegendő ennyi idő és ennyi hozzászólás? Ebből ugyanis úgy tűnik, senki mást nem érdekel, mi van az útmutatóban ezekkel kapcsolatban. Ha pedig nem érdekli, később ne reklamáljon. De mégis hányszor fordult elő, hogy olyanok reklamáltak az útmutatóval kapcsolatban, akik nem vettek részt a módosítás megbeszélésén... Mi legyen? – LA^pankuš 2012. augusztus 9., 10:40 (CEST)

Sztem ennyi idő és hozzászólás elég. Vedd úgy, h akit érdemben is érdekelt, az hozzászólt, aki nem szólt, az pedig vagy nem érintett, vagy nincs érdemi kifogása, tehát egyetért. Reklamálni meg ugye igazából csakis utólag jó. Sztem csináld meg. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2012. augusztus 9., 10:49 (CEST)

Én csak most vettem észre, de  ellenzem András tervezetét a szuverén hercegekkel és grófokkal kapcsolatban. Számomra teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a Szász–Coburg–Gotha Hercegség fölött uralkodó XY herceg ugyanolyan uralkodó, mint a magyar és a porosz király, az orosz cár és a perzsa sah. Csak éppenséggel a címe más. Miért lenne kivétel az uralkodói névadási szokások alól? Másrészt pedig az uralkodói névadási szokásokat ismerve úgyis mindenkit egyértelműsíteni kellene, főleg német területeken mindenkit Henriknek, Frigyesnek, Vilmosnak és Albertnek hívtak – és akkor miért jobb a III. Henrik (reussi herceg) mint a III. Henrik reussi herceg? – Crimea^vita 2012. augusztus 9., 14:50 (CEST)

Tudomásul veszem az ellenzést, de szerintem nem olvastad el a fentieket. Hkoala kérdése után fentebb már leírtam a választ. – LA^pankuš 2012. augusztus 9., 15:36 (CEST)

Elolvastam, amit fent írtál, és pont erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy az uralkodók által viselt nevek viszonylag szűk skálán mozognak, tehát 90%-os valószínűséggel mindenki után kell majd egyértelműsítést tenni. Hogy maradjunk az Ernő Ágostos példánál: Ernő Ágostból kapásból volt egy rakat hannoveri herceg + egy hannoveri király + egy hannoveri választó + 2 szász–weimar–eisenachi nagyherceg + egy osnabrücki hercegérsek is. Ezért kérdezem: miért egyszerűbb az Ernő Ágost (braunschweigi herceg), mint az Ernő Ágost braunschweigi herceg? – Crimea^vita 2012. augusztus 9., 20:54 (CEST)

Most írjam le még egyszer, amit ott írtam? Pontosan erre válaszoltam fentebb is. Emellett a többi wikin is különböző megoldások vannak, amik közül a német Ernst August (Braunschweig) kifejezetten szimpatikus. – LA^pankuš 2012. augusztus 10., 01:14 (CEST)

Emellett lehet finomítani a kiírást, például hogy a szuverének maradjanak címeikkel, és csak az egyéb főrendek legyenek zárójelesek. De ennek nem sok értelmét látom. Szerintem az Ernő Ágost (Braunschweig) tökéletesen elegendő az illető azonosítására. – LA^pankuš 2012. augusztus 10., 09:56 (CEST)

Hmm ízlésbeli kérdés, de én jobban szeretem, ha a szócikkek címei is önmagukban értelmesek és informatívak. Ha már mindenképp zárójelezünk, akkor a zárójeles értelmező jelzők mondjanak valamit legalább. Így Ernő Ágost (Braunschweig) helyett jobb lenne mégis az Ernő Ágost (braunschweigi herceg), vagy akár az Ernő Ágost braunschweigi herceg is. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. augusztus 10., 10:09 (CEST)

Én viszont azt az irányvonalat támogatom, miszerint a címnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és a cikk tartalmának nem a címből kell kiderülni. Arra való a cikk. Emellett jelentős szerkesztési könnyítés is a zárójeles tag. De ha tényleg az ilyen monstre címkórságos címeket szeretitek, mint a példacím, hát legyen. – LA^pankuš 2012. augusztus 10., 10:31 (CEST)

Off: pl. a hollandok most nevezték át Konrád alsó-lotaringiai herceget 'Koenraad III, rooms-koning' névről nl:Koenraad (1074-1101) címre. És ezt is sokkal jobbnak tartom minden szempontból. Persze én ezt most átnevezem (III.) Konrád német királyra, de attól még így gondolom. – LA^pankuš 2012. augusztus 11., 09:26 (CEST)

„Most írjam le még egyszer, amit ott írtam?” Igazad van, bocsánat. Csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy az általad javasoltak összevisszaságot eredményeznének azáltal, hogy hol lenne egyértelműsítés, hol nem (pl. II. Henrikből van egy csomó, ezért II. Henrik (reussi gróf) lenne, de XX. Henrikből már szerintem csak ő van, ezért az simán XX. Henrik lenne). Az egyértelműsítések körül folyó állandó viták alapján azt hittem, hogy arra törekszünk, minél egységesebbek legyenek a címek. És amellett, hogy Gubbubuval egyetértek az informatív címforma kérdésében, megint szeretném megkérdezni, hogy miben különbözik egy uralkodó herceg egy királytól, ami alapján nem esik az uralkodói névadások szabályai alá? Mert szerintem semmiben. – Crimea^vita 2012. augusztus 14., 17:38 (CEST)

Thaiföldi nevek átírása

Függőben Regasterios ^vita 2012. április 23., 20:34 (CEST)

Tudja valaki, hogyan írjuk át ezeket a thaföldi neveket?

• en:Noppawan Lertcheewakarn
• en:Varatchaya Wongteanchai → th:วรัชญา วงค์เทียนชัย
• en:Nicha Lertpitaksinchai
• en:Nudnida Luangnam → th:ณัฐนิดา หลวงแนม
• en:Nungnadda Wannasuk

továbbá:

• Nattawadee Kotcha
• Tanaporn Thongsing
• Varunya Wongteanchai

Regasterios ^vita 2012. április 19., 03:02 (CEST)

Senki? --Regasterios ^vita 2012. április 21., 17:14 (CEST)

WP:THAI? --Pagony^foxhole 2012. április 21., 17:16 (CEST)

Köszi! Teszek egy próbát, bár biztos nem lehetek benne: Noppavan Lercsivakarn, Varatcsaja Vongteancsaj, Nicsa Lertpitakszincsaj, Nudnida Luangnam, Nungnadda Vannaszuk, Nattavadi Kotcsa, Tanaporn Thongszing, Varunja Vongteangcsaj. Szólok Ádám78-nak. --Regasterios ^vita 2012. április 21., 17:40 (CEST)

Azt azért tudd, hogy elfoglalt mostanság, a wikipédiára kevés ideje jut. Már én is parkoltatok nála néhány thai nevet. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. április 21., 18:03 (CEST)

Ez lett volna a következő javaslatom. :) – Pagony^foxhole 2012. április 21., 17:42 (CEST)

Még kettő volna:

• en:Sanchai Ratiwatana → สรรค์ชัย รติวัฒน์ 'ต้อง'
• en:Sonchat Ratiwatana → สนฉัตร รติวัฒน์ 'ต้น'

--Regasterios ^vita 2012. június 30., 19:07 (CEST)

Jamato-osztály

Függőben Gyantusz ^vita 2012. május 31., 00:07 (CEST)

A Jamato-osztály iménti átnevezése miatt nyitom ezt a témát. Korábban volt már hasonló vita: Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív52#Hjúga-osztályú helikopter-romboló. Ott az Audi, mint „jó példa” szerepel arra, hogy külön kell írni. Az analógia azonban nem jó. A Jamato egy egyedi hadihajó neve volt, amelynek a mintájára építették a többit, és együtt alkottak egy osztályt. Az autótípusok esete más. Az Audi helyett mondjuk vegyük az Opelt. Opel eredetileg nem egy autó volt, hanem Adam Opel. Ha az ő mintájára készülne minden Opel, akkor azok kétkezű, kétlábú, szakállas gépek lennének. Az Opelen belül a Corsa, Vectra, stb. szintén nem jó analógia, ezek is a típus nevei a márkán belül, és nem egy egyedi autó nevei, ahol az első autó mondjuk Corsa volt, a második Hans, a harmadik Jürgen, stb. milliós nagyságrendig. Mind Corsa, ami nem egyedi név, hanem a típus neve, a kis kategória neve eredetileg is.

Erről az osztályról is volt már szó itt: Wikipédia:Kocsmafal_(helyesírás)/Archív71#Jamato osztály. Itt Gyantusz a Tisza folyót hozza példaként. De az, hogy a Tisza neve önmagában Tisza, és ezért külön kell írni a Tisza folyót, csak azt jelenti, hogy aminek a neve önmagában valami, azt külön kell írni. A Jamato viszont eredetileg egy hajó neve, esetében a saját neve megegyezik az osztály nevével, míg a többi ide tartozó hajó esetében a saját név és az osztály neve már különbözik. Itt a Föld-típusú bolygók a jó analógia. A különbséget itt ismét meg lehet világítani. A Corsa és a Vectra is egy Opel, azaz egy Opel márkájú gépkocsi. A Mars és a Vénusz viszont nem egy-egy Föld, hanem egy-egy Föld-típusú bolygó. A Tirpitz sem egy Bismarck, hanem egy Bismarck-osztályú csatahajó. Van egy eset, amikor a modern hajónév típusnévvé vált. Ez a Dreadnought csatahajó esete. De úgy, hogy Dreadnought-osztály nem volt, mert a következő hajók, amelyeket dreadnoughtoknak neveztek, a Bellerophon-osztályba, majd továbbiakba (St. Vincent, Neptune, Colossus, Orion, ...) tartoztak.

Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. május 25., 01:53 (CEST)

Van egy rövid, ám annál rosszabb hírem: Föld típusú (OH). --Pagony^foxhole 2012. május 25., 02:04 (CEST)

Ez így csak mendemonda. Az a baj, hogy újra és újra fel fog ez merülni, amíg egy pontos szabály nincs leírva, ezekre a szavakra: típus, osztály, kategória, alkat stb. Az alapvető szabály szerint egy tulajdonnévhez kapcsolt -ú, -jű végű melléknevet kötőjellel írunk. Mikor van ettől eltérés? Hogy szól a pontos szöveg? Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. május 25., 15:53 (CEST)

Mi a nyavalya mendemonda? Hogy az OH 727. oldalán az áll, Föld típusú, a 877.-en az, hogy Jupiter típusú, az 1099.-en az, hogy Nap típusú, az 546.-on az, hogy C típus, C típusú? --Pagony^foxhole 2012. május 25., 16:03 (CEST)

És mondanak is körülötte valamit, vagy csak úgy odacsinálták a két szót, mint egy veréb? El tudod olvasni? Le tudod írni? Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. május 25., 16:31 (CEST)

A szórt oldalszámok jelezhették volna, hogy ezek a Szótár részben találhatók. Ott nem mondanak semmit, hanem listázzák a szavakat, szóösszetételeket. Arra szerettem volna rámutatni velük, hogy egyetlen érved a hajóosztályok kötőjelezése mellett megdőlt. --Pagony^foxhole 2012. május 25., 17:28 (CEST)

Itt viszont mondtam egy másikat és úgy tűnik, nincs konkrétan megírva a kiterjesztés, példa a hajóra nincs. Végül is minden hasonlat sántít egy kicsit. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. május 31., 03:18 (CEST)

Mea culpa, bár a kisbolygókat pécéztem ki magamnak, de akkor hozzáveszem a nagyokat is. Hosszabb ideje dekkol a rendcsinálások listáján, korrektül fel van írva, csak az elmúlt hónapban sokat hiányoztam innen. Paulus második archív linkje rossz. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. május 25., 05:12 (CEST)

Javítottam.Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. május 25., 14:59 (CEST)

<rumble>Szörnyű ez a magyar helyesírás. Nincs még egy nyelv a világon, ahol annyit vitatkoznak a kötőjelekről, mint a magyarban... Mennyivel egszerűbb a kínaiaknak: "Én menni bolt venni kenyér mert éhes. Föld típus bolygók szép, de nem érdekelni senki". Ahh simple life :) </rumble> Teemeah ^{big bang} is ALIVE 2012. május 25., 09:45 (CEST)

Valójában éppen ez a magyar nyelv szépsége és egyedisége. Ami lassan eltűnik a szimplifikációkkal, az anglicizmusokkal, olyan kifejezésekkel, amiben eltűnnek ragok. A kötőjel funkciója szerintem legtöbbször érezhető egyszerű nyelvérzékkel, a konkrét szabályok ismerete nélkül is. Sokszor azonban a szabályok rossz fogalmazásúak, azért kétértelműek... – LA^pankuš 2012. május 25., 10:07 (CEST)

Csak okoskodok: szerintem ez egy egyszerű minőségjelzős szerkezet: ld. AkH. 114. a). Milyen osztály? Jamato osztály, Essex stb. Az AkH. a 349. oldalon is C típusú-t ad, 1984 óta. ; )

Eleve az a másik, hogy a Jamato nem személynév (egyébként is helységnév), így ez nem lehet kötőjeles, csak névadó (ld. Hubble űrtávcső kontra, Hubble-törvény Newton-törvények, vagy Meidzsi-kor), emígyen az osztály névadója is csak tiszteletnév mint az űrtávcsőé. De még ha személy lenne, pl. V. György brit király (King George V), nem ő tervezte, a főnév csak névadó (ld. kontra Kalasnyikov-gépkarabély/AK–xy, Kalasnyikov-géppuska/PKM). Hogy miért van lefordítva, azt nem tudom...

A dreadnought-ok szintén ez a kaptafa. Az 1906-os HMS Dreadnought-hoz hasonlóak a többiek. Eleve nem lehet osztály, mert több ország másképp építette fel a sajátjait, csak mint példa, minőségjelzős szerkezetben kapta meg a másolt hajó a dreadnought titulust, mert hasonlít az 1906-osra, legalább olyan erős mint a Dreadnought, vagyis egy dreadnought. Átmegy melléknévbe, amit nem írunk nagy kezdőbetűvel, még megszólításban sem (AkH. 149.). --Gyantusz ^vita 2012. május 29., 14:29 (CEST)

Végül is a kérdés az, hogy a hajóosztály neve Jamato-e (Jamato osztály), akár a hajóé, amely a mintájául szolgál, vagy úgy kell értelmezni, hogy egy hajó akkor tartozik az osztályba, ha olyan, mint a Jamato, azaz Jamato-féle osztály (Jamato-osztály). A Hubble űrtávcső nem Hubble-féle űrtávcső, csak a nevét kapta önkényesen. A Hubble-törvény viszont Hubble-féle törvény. De ha az osztály neve is Jamato, akkor a Jamato osztály még mindig Jamato-féle osztály is, úgyhogy akár a mind a kettő helyes lehetne, ami elég furcsa nyelvi jelenség lenne. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. május 31., 03:18 (CEST)

Ebben a szituációban az a jó, hogy az AkH. 141. és a 171. erre hajaz, amit írtál. Azaz a -féle és a -szerű kötőjellel kapcsolódik. Azonban a sorozat mint osztály, Jamato típusú osztály, a C típusú nyomán külön írandó. Azaz ha olyan mint a Jamato, akkor nem -szerű, vagy -féle, hanem típusú (vagy akár sorozatú) a helyes(ebb) kifejezés. --Gyantusz ^vita 2012. május 31., 23:34 (CEST)

A C típusúban a C viszont megint valóban a típus neve és nem a betűé. Ha mondjuk kifli alakú lenne, akkor C-típusú lehetne. A típusnál eszembe jutott két mondat. A Astra Astra típusú gépkocsi. Az Escort Astra-típusú gépkocsi. Bár a Föld típusú miatt az utóbbit is külön kell írni, akkor viszont itt egy kivétel elmossa a különbséget a két eset között, amit máshol kötőjellel és különírással különböztetünk meg. Ez olyan terület, ahol valóban sok az önkény, mindig az utolsó háromtagú bizottságnak van igaza. Paulus Pontius Crassus ^vita 2012. június 1., 13:43 (CEST)

Jacques Henri Lartigue

Függőben Viloris ^Üzenj! 2012. június 1., 20:13 (CEST)

Jacques Henri Lartigue nevét kötőjel nélkül kell írni, vagy kötőjellel. A cikkben már kötőjellel szerepel, az interwikik szerint sem egyértelmű a kérdés. Egy fotóművészeti könyv magyar fordítása szerint kötőjellel kell írni. A francia wiki szerint is kötőjeles, de egy Lartigue-gal foglalkozó francia nyelvű honlap szerint ne. Tudna valaki segíteni? -- Viloris ^Üzenj! 2012. május 30., 09:05 (CEST)

Tetemre hívás - Főjelentések

Függőben → Sasuke88  ^vita 2012. augusztus 22., 19:36 (CEST)

Ugyebár a tavaszi egyértelműsítéses vita során elfogadtuk, hogy lesznek olyan kivételes esetek (főjelentések), amikor a szócikk racionális okokból, az ésszerűség síkján maradva nem kap zárójeles toldatot. A vita ott ért véget, hogy összegyűjtsük ezeket a szócikkeket. Én tegnap nekiálltam készíteni egy listát az allapomon: Szerkesztő:Sasuke88/Wikipédia:Főjelentések, amelyen elkezdtem összegyűjteni a jelenleg főjelentésként funkcionáló és a szerintem főjelentéssé kiemelendő egyértelműsített cikkeket. A lista egyelőre még nagyon kezdetleges, így kérném mindenki segítségét (több kéz többet dolgozik). Az észrevételeket, kritikákat kérném az allapom vitalapján feltüntetni. --→ Sasuke88  ^vita 2012. augusztus 19., 17:50 (CEST)

Vigyázz, mert félreértettél valamit. Általában a főjelentés, tehát a rendszerint keresett cikk címe is kap értelmező kiegészítést: vagy zárójelben, vagy másként, mint az uralkodók is. Viszont azzal tiszteljük meg a főjelentés mivoltát, hogy rá, nem pedig az egyértelműsítő lapra vezet át az értelmező kiegészítés nélküli alak lapja, és így az automatikus odatalálás biztosított.

Azzal kevered össze a dolgot, hogy a főjelentések között van egy kevés olyan cikk is, ami ez alól a szabály alól felmentést kapott külön szavazással.

--Karmela posta 2012. augusztus 19., 19:00 (CEST)

Akkor vedd úgy, hogy a "felmentett" cikkeket gyűjtsük össze . --→ Sasuke88  ^vita 2012. augusztus 19., 20:06 (CEST)

Úgy már rendben van, és még hasznot is hajtana a lap akkor, ha az egyes szavazásokat-közfelkiáltásokat is hozzákeresnéd a kivételezésekhez.

Valami más címet kéne találni a gyűjtőlapnak is, hogy ne legyen félrevezető.

Megjósolom, hogy a lapnak egészen kevés sora lesz, és ez jól van így. A legtöbb most rajtalevő cikk ugyanis csak simán főjelentés, ami miatt automatikusan hozzá irányít át a zárójel nélküli alakra való keresés, csakhogy nem szavaztuk meg kivételnek, tehát van (vagy lennie kéne) zárójeles vagy más kiegészítésnek is a címében.

--Karmela posta 2012. augusztus 19., 21:42 (CEST)

Pont, hogy nincs jól, nagyon nincs jól. --→ Sasuke88  ^vita 2012. augusztus 19., 22:36 (CEST)

Egyértelműsítés: KGB együttes és zenekar

Függőben Teemeah poke me 2012. augusztus 29., 18:47 (CEST)

Van két ilyen cikkünk: KGB (együttes) és KGB (zenekar). Ez így biztosan nem jó egyértelműsítés, hiszen az együttes és a zenekar szinoním szavak. Az első szócikknél nincs alakulás éve, se forrás, így évszám alapján nem lehet egyételműsíteni. A javaslatom az lenne, hogy a KGB (együttes) szócikket nevezzük át Kiss-Gidófalvy Band-re, ami a teljes nevük. A KGB (egyértelműsítő lap) pedig megoldja a rövidítés kérdését, ha valaki a KGB-re keres rá, eljut erre a szócikkre is. Teemeah poke me 2012. augusztus 28., 16:28 (CEST)

Vagy esetleg KGB (punk együttes) és KGB (könnyűzenei együttes)...? - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. augusztus 29., 19:11 (CEST)

A punk is könnyűzene... Teemeah poke me 2012. augusztus 31., 10:51 (CEST)

Sára (Biblia)

Sára (Biblia) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Nem kéne ezt a cikket átnevezni? Sára nem csak a Bibliában van, hiszen a Pentateuchus a zsidók szentírása is. Szerintem jobb lenne „Sára (Ábrahám felesége)”, vagy akár „Sárai” címen is. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 13:40 (CEST)

Utóbbi ne legyen, mert az csak a korábbi neve. De amúgy ez az egyértelműsítés nem azt jelenti, hogy ő pont az a Sára, aki a Bibliában szerepel (nemcsak a Pentat.-ban, hanem az egészben, még az Újszövetségben is)? Aztán a többi fontos Sára kaphat mást a zárójelbe. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 4., 13:56 (CEST)

Hát én nem tudom, hogy a Tóra Sárája mennyiben különbözik a Pentateuchus és az Újszövetség Sárájától. Mármint hogy lehet-e külön cikket írni „Sára (Tóra)” címmel róla. Nem úgy tűnik, hogy más személyről lenne szó. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 13:58 (CEST)

Az Ábrahám felesége jó ötlet. --Karmela posta 2012. szeptember 4., 14:55 (CEST)

Miért kéne különbséget tenni a bibliai és tórai Sára között? A Tóra a Biblia része, függetlenül attól, hogy a zsidóság számára a Biblia újszövetségi része és emiatt a Biblia elnevezés nem használatos. --Mathae Fórum 2012. szeptember 4., 19:41 (CEST)

Folytatva a gondolatmenetet: következésképp a zsidóság számára a bibliai Sára meglehetősen értelmezhetetlen (bár nyilván tudják, kiről van szó). Ha tehát nem kell különbséget tenni köztük, akkor másképp kéne egyértelműsíteni, mert a „Sára (Biblia)” nem megfelelő. Amúgy a Korán is említi, bár név nélkül. – LA^pankuš 2012. szeptember 4., 21:22 (CEST)

pl. Korán 11:71, „aki elnevette magát”, vagy „az ő [Ábrahám] felesége” stb. Ogodej ^vitalap 2012. szeptember 5., 01:16 (CEST)

Igen, pont az ilyenekre gondoltam. – LA^pankuš 2012. szeptember 5., 08:00 (CEST)

A zsidók nem hülyék, tehát a bibliai Sára kifejezés értelmével feltehetően tisztában vannak. Értik, csak saját célokra nem használják a Biblia szót. --Mathae Fórum 2012. szeptember 4., 22:04 (CEST)

Persze, hogy nem, ezt senki sem állította. A kérdés az, hogy a Biblia szó alkalmas-e ezeknek a személyeknek az egyértelműsítésére. Nekem olyan érzésem van, mintha egy „Jézus (Vulgata)” típusú dologról lenne szó. Alapvetően nem a Bibliából származnak, hanem a mitikus zsidó történetelem részei, ami történetesen a Tórában és a Pentateuchusban maradt fenn. Még Gilgamesről sem írunk külön cikket „Gilgames (Gilgames-eposz)” címen, csak mert egy mitikus története abban maradt fenn, illetve mondjuk Dávid vagy Salamon sem kizárólag biblikus személy. Ha „Dávid (Biblia)” vagy „Salamon (Biblia)” címmel lenne cikk, fel sem merülne, hogy ezek nem kizárólag a biblikus szerepükkel foglalkoznak. Ez a fajta egyértelműsítés leszűkíti a gondolkodási kört egy területre, és kétségeket hagy afelől, hogy a „Sára (Tóra)” vagy a „Sára (Korán)” milyen viszonyban van vele. Ugyanez igaz az összes ószövetségi biblikus alakra, amelyeknél szerintem kerülni kellene ezt a megoldást. – LA^pankuš 2012. szeptember 5., 08:00 (CEST)

Most már értem a kérdést. Akkor legyen "Sára (Ábrahám felesége)". Ez tágabb és belefér mindenféle vonatkozásba (Biblia, Korán, stb.). És pontosabb is, mert a személyre vonatkozik. A sémi nevek többnyire amúgy is az "x, fia/lánya/apja/anyja y(nak)" (héb.: "x ben/bat/avi/ém y", arab: "x ibn/abu/umm y") sémát követik, vagyis ezeknek is van "rendes" teljes neve, itt konkrétan "Szárá bat-Terah (Sára, Terah lánya)" lenne (esetleg "Szárá ém-Jicháq (Sára, Izsák anyja)", bár ez utóbbi típus a héberben ritka; ~ Dávid ben-Isaj, Slómó ben-Dávíd) csak ez a fajta megnevezés a bibliai személyek esetében nem szokásos. (Arra viszont jó, hogy elkülönítsen mondjuk 10 db egyforma nevet.) --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 5., 11:27 (CEST)

Tehát akkor adott három megoldás, mivel az „Izsák anyja” fordulat nekem se jön be.

• Sára (Biblia) – mint eddig, ami szerintem nem jó
• Sára (Táré leánya) – mondjuk ez a Táré nem tudom, honnan jött, én csak Terach néven ismerem
• Sára (Ábrahám felesége)

Én a másodikra szavaznék, figyelembe véve, hogy ez több ószövetségi alakot érint, és a szülők neve általában ismert. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 00:08 (CEST)

Arra azért kíváncsi lennék, hányan tudják, hogy a vénekkel kapcsolatban elhíresült Zsuzsanna apját Hilkijának hívták --Hkoala 2012. szeptember 6., 00:14 (CEST)

A férjét viszont Jóákimnak. Legalábbis Marnix Gijsen regénye szerint. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 00:19 (CEST)

Hagynám a "Sára (Ábrahám felesége)" formát. Ismertebb, mint Terah, azonnal beazonosítható. Sztem. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 6., 07:25 (CEST)

Ez igaz. De Ábrahám esetében viszont nem nagyon marad más, mint az [ Ábrahám (Terah fia) ]. Így meg mindegynek tűnik. Apropó: Táré vagy Tera(c)h? – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 10:52 (CEST)

Ábrahám maradhat simán is, nem? Most nem tudom 100%-ra, de asszem nincs másik ilyen nevű a Bibliában (és sztem Sárából is csak egy van, de majd utánanézek). Vagy lehetne még az "Ábrahám (nem Lincoln)". • Terah ő eredetileg (תֶּרַח Terăḥ), de van egy hangsúlyos Tárah alakja (תָּרַח Tārăḥ) is, ebből jöhet a Táré. Hogy aztán most a károlis Terakh, a modernes Terah, vagy az "elvés" Terach lenne a jobb, azt ezidáig még nem sikerült megfejtenem. :) Mindenesetre ez nem sima "h". – eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 6., 11:12 (CEST)

1. Sajnos Ábrahámot is egyértelműsíteni kell: Ábrahám (keresztnév), és nagyjából ez vonatkozik minden biblikus alakra, mert mindegyik keresztnév is egyben.
2. Akkor talán azzal lehetne eldönteni a kérdést, hogy melyik gyakoribb a különböző Bibliakiadásokban. – LA^pankuš 2012. szeptember 6., 11:18 (CEST)

• Hacsak nincs cikkünk több olyan nevezetes Ábrahámról, akinek egy nevezetes Sára a felesége, akkor elég jó a Sára (Ábrahám felesége) egyértelműsítés. --Karmela posta 2012. szeptember 6., 11:37 (CEST)

1. Ez igaz. Meg ha lesz mondjuk 5 egyforma nevű (lesz), azokat muszáj is lesz vhogy megkülönböztetni. Legfeljebb esetileg kell eldönteni, hogy kinél melyik egyértelműsítés a jobb, mint most a Sáránál. (Bár ha már lesz több is, mondjuk 100 körül, akkor lehet, hogy ezzel sem kell majd foglalkozni, mert a túlnyomó többség valszeg "X (Y fia/lánya)" típusú lesz. Kivéve az "X (király/próféta/...)" típusúakat.)
2. Hogy melyik a gyakoribb a magyar B.kiadásokban, azt nem venném alapul. Valszeg már abban sem tudnánk megállapodni, h mely kiadások lennének a mérvadóak. Vagy mi van, ha fele-fele az arány, akkor hogy döntünk? (És persze ezek a nevek nem csak b.kiadásokban fordulnak elő.) Aztán meg a magyar bibliai névátírások..., hát..., mondjuk ki, mai napig vacakok, többnyire nagyon távol vannak az eredetitől (sőt, vannak olyan nevek, amik egy kiadáson belül is kétféleképpen vannak írva, ha két különböző személyről van szó, ami megtévesztő, mert a nevük ugyanaz). Én azt csinálnám, hogy ami egyértelműen bevett név már a magyarban (pl. Éva, Sára, Ábrahám, Salamon, Dávid, stb., vagy Ábel, aki eredetileg Hevel), azokat hagynám így, a többit pedig az eredeti nevükön írnám (mint Tárét is Terahnak), és akkor nincs vita, valamint az összes magyar variáns szerepelhet a cikkben (aminek kéne is egyébként), vagy sima felsorolásban, vagy akár felekezetenkénti vagy kiadásonkénti leosztásban. És persze redir mindegyikről. Ez egyúttal áthidalná az olyan, gyak megoldhatatlan és csak örökös vitákat implikáló problémákat, mint pl. a Hóseás / Oziás (Hóséa), Sofóniás / Cefánia (Cefanjáhú), Ezdrás / Ezsdrás / Ezra (Ezrá) és hasonlóakat. A határesetek (pl. Ésaiás / Ézsaiás / Ézsajás / Izajás (Jesajáhú)) meg majd esetileg eldöntődnek.

Jut eszembe, be kéne fejezni a bibliai hivatkozások rövidítéseinek témáját. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 6., 13:06 (CEST)

Bibliai nevek és egyéretelműsítésük általánosságban

Ezek a javaslataim:

most	→	cél
Káin (Biblia)		Káin (Ádám fia)
Ábel (Biblia)		Ábel (Ádám fia)
Séth (Biblia)		Sét
Énokh (Biblia)		Énok (Káin fia)
Énós (Biblia)		Énos (Sét fia)
Jáfet (Biblia)		Jáfet (Noé fia)
Kám (Biblia)		Kám (Noé fia)
Sém (Biblia)		Sém
Táré		Terah
Sára (Biblia)		Sára (Ábrahám felesége)
Ábrahám (Biblia)		Ábrahám (Terah fia)
Izsák (Biblia)		Izsák (Ábrahám fia)
Izmael (Biblia)		Izmael (Ábrahám fia)
József (ősatya)		József (Jákob fia)
Sámson (Biblia)		Sámson (Bírák könyve)
Zsuzsanna (Biblia)		Zsuzsanna (Dániel könyve)

– LA^pankuš 2012. szeptember 6., 19:26 (CEST)

Ez azért így egybe még nekem is meglepő (na jó, sokkoló ). Nem kéne ezt nagyobb fórum elé is kivinni, hogy mások is véleményt mondjanak?

Józsefnél lehet h jobb lenne a (pátriárka). Sámsonnál és Zsuzsannánál hagynám a (Biblia)-t. Helyesebben nem szűkíteném le egy könyvre. Sámson máshol is előfordul, Zs.re meg nincs érvem. :) Vagy: "Sámson (bíra)", bár a bírák egyes számban hülyén hangzik és keverhető a sörrel. :) • Lesznek (illetve máris vannak) olyanok, akik csak a Bibliában szerepelnek, sehol másutt.

Ha a "tisztség" is játszik, akkor ezek vannak: király/királynő, próféta (prófétanő? - van, csak furán hangzik), bíra/ó; pátriárka; apostol. Több most nem jut eszembe. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 7., 10:05 (CEST)

Terah: "Terah (Ábrahám apja)". --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 7., 10:09 (CEST)

Nagyobb fórum??? Az melyik?

Kik azok, akik ezek közül nem szerepelnek a Pentateuchusban, illetve más zsidó írásokban? Sámson és Zsuzsanna esetében én is gondolkodtam, mi legyen, Zsuzsanna esetleg maradhat Biblia, ha mondjuk a rabbinikus irodalomban sem szerepel. Sámson esetében nem hiszem, hogy kizárólag a keresztény Biblia lenne az előfordulása. Bár mindkettőnél a Dániel könyve és a Bírák könyve egy-egy zsidó irat, amelyekben először fordulnak elő.

Terah egyelőre semmi és senki más nincs. Nem kell egyértelműsíteni.

A próféták most XY próféta néven vannak. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 13:09 (CEST)

Talán a Javaslatok (vagy az Egyéb) KF. A helyesírásit sztem kevesebben nézik. Inkább csak azt nem szeretném, h itt mi ketten-hárman megbeszélünk vmit, aztán a végén meg népharag legyen belőle. Ez meg így már lényegében javaslatnak tűnik nekem, mert nem egy szócikket érint, hanem sokat, és a jövőre nézve is irányadó lehet.

Egyelőre így képzelem:

1. akiknek vmi fontosabb (általánosságban bevett, használt, jól megkülönböztethető és egyértelműen értelmezhető) címük van, azok legyenek "X (király(nő)/bíró/próféta/pátriárka/apostol/...)" formájúak; (ezek konkrét darabszámúak is, így kaphatnak majd saját kategóriát is);
2. akiknek nincs, legyenek "X (Y fia/lánya/apja/(anyja))" formátumúak;
3. akiknél jobb az "X (Y felesége /(Z férje)", mert pl. könnyebben azonosíthatóak így, vagy igazából csak erről ismertek, azoknál ez legyen;
4. akik csak a Bibliában szerepelnek azok, ha nincs jobb, "X (Biblia)", esetleg "X (Y könyv)", sztem az előbbi jobb, mert tágabb (de lehet, hogy nem).

Az, hogy mi van a Talmuddal meg egyéb zsidó iratokkal, az fogós, mert azokban gyak mindenki előkerül, viszont az én értelmezésemben az csak adalék a bibliai szereplőhöz. Viszont igazság szerint nem igazán gondolkoztam még ezekről, úh ez csak egy skicc. Meg kéne nézni más wikik gyakorlatát is, hiszen ezek össze lesznek iwézve. A Terah-ot nem értem, ő mért marad szegény egyértelműsítés nélkül? :) --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 7., 13:55 (CEST)

Átnéztem most mindet. Ennek alapján Séthet is javítottam. Terah, Énokh, Énós, Sém és Séth nem kíván egyértelműsítést, mert nincs homonímájuk. Illetve Séth talán mégis, mivel Széth gyakori változata a Seth. Énok és Énos keresztnevek nem azonos alakúak. A többirl egyértlap is volt, vagy most csináltam. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 15:46 (CEST)

Akkor így már értem. Csak annak legyen zárójeles egyértelműsítése, amiről van hasonló nevű szócikk. • Séth-ről is lehetne egyért vagy egyértlap. És bele lehetne vonni a Széthet is, mert hasonló és általában keverni szokták. Ahogy a Sárához is be lehetne tenni a Sara-t. Vagyis a nagyon hasonló és csak apró dolgokban (k/kh, o/ó, a/á, ...) eltérőeket is.

Ez a "kh" amúgy is problémás. "Magyar szemmel" ez "k+h" ejtést jelez, holott ilyen hang nincs a héberben (de még hangkapcsolat sem), amit meg átír, az valami egészen más, ráadásul nem is konzekvens, mert hol a chet-et (ח) írják át így, hol a lágy "k"-t (ךְ, ך, כ, mint jelen esetben is: חֲנוֹךְ ḥănôḵ.Ez meg még külön felveti azt a problémát, hogy az eredeti név az nem (H)Énok(h), egyúttal ez az az eset, amit fent említettem, hogy egyazon névnek a magyar b.kiadásokban eltérő változatai is lehetnek, pl.:

• Káin fia Hánókh (Lxx: Ενωχ és Ενως(!);Gen 1:17-18),
• Járed fia Énókh (Lxx: Ενωχ; Gen 5:18),
• Midián fia Hánok (Lxx: Ενωχ; Gen 25:4),
• Rúben fia Khánokh (Lxx: Ενωχ; Gen 46:9),

pedig ez mind ugyanaz a Chanóch (jobb híján Hanókh). Ez mind a Károli 1937-esből (az ún."régi Károli", az újfordítású előtt a legelterjedtebb). Ezért nincs értelme sztem a wp-s elnevezéseket a b.kiadások gyakorisági mutatójára alapozni (magyarul egyébként nincs erről megfelelő szakirodalom). --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 8., 09:40 (CEST)

Valamilyen alapon mégis csak ki kéne választani az alkalmazandó nevet, a többiről persze átirányítás kell. Az talán járható lenne, hogy ha valamelyik név ma is anyakönyvezhető Magyarországon, akkor a bibliai személynek is azt a nevet adjuk. Mondjuk Énokh esetében az Énok. – LA^pankuš 2012. szeptember 8., 09:55 (CEST)

Én ezeket tartanám szem előtt: 1. Legyen minél egyszerűbb (tehát elhagyni a régies "kh, th" és hasonló formákat; alapvetően funkciótlanok, mind görög-latin alapúak (ezek jelesül a χ és θ átírásai); 2. ami egyazon név, csak különféle átírásai vannak (mint fent; de ide sorolnám az egyes kiadások eltérő átírási gyakorlatait is, pl. Hóseás/Ozeás), azok mind legyenek egyformák, redirekkel és egyértlappal (hacsak valamiért nem a "helytelen" nevükön ismertek, pl Énok - de ebben nem vk biztos, h jó ötlet); 3. és hát amiben persze én elfogult vagyok: amik nem közismertek, azok az eredeti héber nevükön szerepeljenek (azt a részt most hagyjuk ki, hogy az Lxx hamarabbi vagy sem, mert pont az Lxx-ből fakad ez a zavaros átírási gyakorlat), fenntartva azt a kivételt, hogy akik más néven ismertek, azok maradjanak úgy (tehát Nevúchadneccár marad II. Nabú-kudurri-uszur, Artahsaszt(á) I. Khsajársá perzsa király, stb. (Nekem megvan egyébként az összes név, csak még mindig a másik gépemen. Ha majd előbányászom, könnyebb lesz.)--eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 8., 10:35 (CEST)

Jól gondolom-e, hogy a „X (Y könyv)” forma gyakrabban lesz semleges vallási szempontból, mint a „X (Biblia)”? Vagy éppen fordítva van? Ha valaki több könyvben is előfordul, akkor azt a könyvet lehetne választani, ahol a legmarkánsabban esik szó róla.

--Karmela posta 2012. szeptember 7., 16:04 (CEST)

Nem a vallási semlegesség a lényeg szerintem, hanem az, hogy a Biblia mint olyan egy jóval későbbi kanonizáció eredménye. Egyes zsidó iratokat beválogattak a keresztény szentírásba. De attól még ezek a zsidó iratok nem egyenlőek a Bibliával. Így a Bírák könyve vagy a Dániel könyve pontosabb és nem anakronisztikus egyértelműsítés. – LA^pankuš 2012. szeptember 7., 17:48 (CEST)

Tovább módosítottam a táblázaton a fentiek alapján. Séthből elhagytam a h-t, és nem kell egyértelműsítő zárójel, csak egyértlap Széth miatt. Énok és Énos így a keresztnévnek megfelelő alakú, akkor viszont zárójelezni kell őket is. A többiek nagyjából az ismert vagy egyszerű alakjukban voltak eddig is. – LA^pankuš 2012. szeptember 9., 12:52 (CEST)

Senki többet? A pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs. – LA^pankuš 2012. szeptember 10., 18:09 (CEST)

Folyamatban van. Ha a táblázat első oszlopa bezöldül, kész van. – LA^pankuš 2012. szeptember 12., 19:19 (CEST)

Emberek, az ilyen cikkeket mindenképpen át kell nevezni, mivel Sára nem egy Biblia, hanem egy bibliai alak. Ugyanez vonatkozik az összes többire, Biblia helyett bibliai alak legyen a zárójelben, ha marad az első változat, hacsak nem akarjuk kiröhögtetni magunkat. Majdnem lekapartam a falat kínomban ennyi értelmetlen cím láttán. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 14., 23:36 (CEST)

Így van. Ezért szoktam az XY (mitológia) formát is pucolni. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 19:17 (CEST)

hú, de jó, hogy mások is így gondolják, én is utáltam az ilyet :) Alensha 2012. szeptember 19., 21:41 (CEST)

Trip-hop

Függőben Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 15., 09:38 (CEST)

A szakaszcímben szereplő, szócikkel egyelőre még nem rendelkező zenei műfaj helyes írásmódját illetően lenne kérdésem. A Trip-hop és a Trip-hop albumok kategóriák címében kötőjellel szerepel, az enwiki cikke a különírt Trip hop cím alatt fut. De az is lehet, hogy mindezek ellenére célszerű lenne egybeírni – az OH-ban is szereplő – hiphop mintájára. Szóval? – Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 11., 19:29 (CEST)

Tretyak

Megoldva--Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 18., 16:47 (CEST)

Szörnyű megérzésem támadt. Nem tudom, hogy rögzültnek tekinthető e Vlagyiszlav Alekszandrovics Tretyak vezetékneve (az biztos, hogy nagyon elterjedt), mert oroszból a szabályos átírási formája a Tretyjak lenne. Ha nem rögzült, akkor sajnos át kell nevezni, és javítani a hivatkozásait.

Felmerül még, hogy szükséges e egy egyértelműsítő lap az olimpiai bronzérmes ukrán kardvívó, Vladiszlav Vasziljovics Tretyak miatt, akinek viszont ez a szabályos átírása ukránból. Hm? – Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 12., 15:40 (CEST)

Én Tretyjakot átnevezném, de meghagynám a redirektet. A Tretyakról pedig csinálnék egyértelműsítőt, mivel ez egy annyira minimális különbség a szó hangalakjában, hogy igenis keresnék így. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 12., 16:05 (CEST)

Aligha rögzült, ha a nála cseppet közismertebb Állami Tretyjakov Galéria sem. :) --Pagony^foxhole 2012. szeptember 12., 18:05 (CEST)

Hibás a WP:KOREAI és az átíró kütyü

Függőben (aláíratlan)

Most, hogy koreai órára járok, feltűnt nekem, hogy van egy hasonulási szabály, amit mi nem alkalmazunk az átírásban, nevezetesen, hogy a zárt szótagok és szavak végén az [sz] és a [cs] hangok [t]-re módosulnak. Az átíró kütyü a 4Minute együttes 포미닛 nevét phominisz-ként hozza, pedig nyilvánvalóan nem sz-t ejtenek a végén, hanem t-t. Ogodej kollégával megnéztük a KNMH-t, és van benne egy ilyen passzus, ami nem szerepel a WP:KOREAI-ban: "zárt szótag végén (és így szó végén is) csak p, t, k, m, n, ng, l állhat, a többi mássalhangzó és mássalhangzókapcsolat erre a hét mássalhangzóra redukálódnak". Bár explicit nincs benne a sz→t váltás, de szerintem ide tartozik. Ha más is úgy ártelmezi ezt a részt, ahogy én, az átírási irányelvbe ezt bele kellene venni és valahogy módsoítani kellene az átíró kütyüt is ennek megfelelően, mert jelen pillanatban a 꽃 (virág) szót kkocsh-ként hozza az átíró, holott a helyes a kkot lenne, a szó végén ugyanis csh gyök van, ami a fenti KNMH-bekezdés értelmében nem lehet szó végén. (És tényleg nem is annak ejtik). Teemeah poke me 2012. szeptember 14., 12:16 (CEST)

Hát az irányelvbe írd bele minden további nélkül. Én is módosítottam már az oroszt meg a japánt, amikor kiderült, hogy kimaradt valami, illetve hogy nem evidens egy passzus a kívülállóknak. Hogy a kütyüt hogyan lehet reparálni, az más kérdés. A japán kanásnak is vannak hibái, de legalább már ismerjük őket mi néhányan, akik használjuk. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 14., 12:26 (CEST)

A kanaátírónak vannak hibái azokon kívül, amiket listáz?[3] – chery 信 2012. szeptember 16., 17:31 (CEST)

Kapásból az jut eszembe, hogy az -ii-ből mindig í-t csinál. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 16., 18:58 (CEST)

Ja, ez egy régebbi értelmezése volt a szabályzatnak. Lehet, hogy KNMH-val egyértelműbb, de AkH-val és OH-val tág terünk volt eldönteni, mi számít Hepburnnek, és mire írjunk át. Csak ez van? Ha van még valami, szólj, és kijavítom. – chery 信 2012. szeptember 16., 19:56 (CEST)

Köszi, amint fölbukkan még valami, szólok. De lehet, hogy csak ez az egy volt már. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 18., 20:41 (CEST)

Sajnos a koreait egy nagyjából rendben lévő, de ehhez hasonló részletekben kényelmetlenül hallgató OH alapján tudtam csak megírni. KNMH-hoz nem volt hozzáférésem, koreai nyelvben illetékest különféle erőfeszítések ellenére sem sikerült találnom. Hát ez van, mentegetőzöm.

Ha új tudásra derül fény, írjátok át az irányelvet. A kütyüt is megbuherálhatnánk, de annyira nagy varázslat nincsen benne, újra is lehetne implementálni pl. javascriptben.

– chery 信 2012. szeptember 16., 17:25 (CEST)

Mi kellene a buheráláshoz? A KNMH.ban csak ez az egy sor van, tehát nagyjából nekünk kellene összeírni, hogy mej betűk helyére mit írjon szó végén. A legfontosabb az sz és a cs/csh t-re változtatása lenne. Teemeah poke me 2012. szeptember 16., 18:42 (CEST)

Jaja, ezeket a szabályokat kellene megalkotni. Sajnos nekem nincs sok energiám most koreain gondolkozni, de ha megvan, mit kell kijavítani, és találok pár lélegzetvételnyi erőt, akkor beledolgozom.

– chery 信 2012. szeptember 16., 19:54 (CEST)

Üzbég nevek és egy szerb/orosz meg egy kirgiz

Tudja valaki, hogyan kell írnunk a következő üzbég neveket?

• Vlada Ekshibarova (ruwiki)
• Sabina Sharipova (enwiki)
• Nigina Abduraimova (enwiki)

És egy korábban orosz, 2012-től szerb színekben versenyző teniszező, akinek apja szerb, anyja orosz:

• Vesna Dolonc (enwiki)

--Regasterios ^vita 2012. szeptember 14., 21:16 (CEST)

Ja és egy kirgiz: Ksenia Palkina (enwiki). --Regasterios ^vita 2012. szeptember 14., 21:19 (CEST)

Természetesen. Az üzbég nyelv latin betűket használ, így tehát a megadott linkek segítségével eredeti üzbég hivatkozást kell keresni, és ahogy ott le vannak írva, az lesz a megfelelő megjelenítés. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 14., 21:21 (CEST)

Volt egy ilyen sejtésem, csak ezek a h betűk megzavartak. --Regasterios ^vita 2012. szeptember 14., 21:26 (CEST)

A kirgizek még nem jutottak el idáig, cirill betűket használnak. Esetükben tehát az orosz átírásra vonatkozó szabályok érvényesek. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 14., 21:39 (CEST)

Főleg, hogy az érintett hölgy ráadásul Oroszországban született. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 18., 01:09 (CEST)

Köszönöm. --Regasterios ^vita 2012. szeptember 14., 22:06 (CEST)

A szerbként versenyzőt én a szerbekre vonatkozó szabály szerint írnám, vagyis a szerb romanizált változata, a „horvátos” névalak szerint, jelen esetben: Vesna Dolonc. – Joey ^{üzenj nekem} 2012. szeptember 18., 01:07 (CEST)

Igen, igazából ez volt a problémám vele, hogy 2011-ig orosz színekben versenyzett, Moszkvában is született, csak épp az apja szerb. Ha nem lenne ilyen gyökere, talán nem volna szükség a változtatásra, de így akkor majd átírom a nevét Vesna Doloncra az idei cikkekben. --Regasterios ^vita 2012. szeptember 18., 01:13 (CEST)

Úgy…, mint… vagy mind…, mind… ?

Kedves Sorstársak, vitába keveredtem ElVével a fenti nyelvhelyességi problémában. Az általam idézett nyelvészek által megfogalmazott javaslat nem győzte meg. http://www.e-nyelv.hu/2011-03-05/ugy-mint-mind-mind/ és az ott hivatkozott: Nyelvművelő kéziszótár, Grétsy László és Kemény Gábor szerk. Tinta Kiadó, 2005, 375. o.; Értelmező kéziszótár 2., átdolgozott kiadás, Akadémiai, 2003, 1389.o. Magam is a tizenegyedik kiadásban 8:0 arányban a mind ..., mind ...-et találtam. Nektek mi a véleményetek? – Paxfax ^vita 2012. szeptember 15., 11:06 (CEST)

Nem érzem hibásnak az „Úgy…, mint…” szerkezetet, semmiképpen nem "törlendő".

A „mind…, mind…” unalmasabban, szárazabban hangzik. misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 15., 11:13 (CEST)

Az előzmény itt található. Lényeg:

1. én érzékelek stiláris különbséget a kettő közt, és előbbit választékosabbnak is tartom;
2. épp a fenti miatt, vagyis hogy a kettő sztem nem teljes mértékben ekvivalens, nem tartom problémának, ha egyes helyeken ezek cserélődnek (ezért is csak párat állítottam vissza), azt azonban igen, ha valamennyi cikkben kiirtódnak;
3. az "úgy az egyik, mint a másik"-nak nem csak a "mind az egyik, mind a másik" felelhet meg, hanem az "egyik is, másik is", "az egyik és a másik is" (de akár még az "ahogy/amint az egyik, úgy a másik (is)", stb. is), így az egy-az-egybe behelyettesítés is kérdéses, s mivel ez stiláris kérdés, vagyis minden egyes esetben kontextusfüggő, a globális csere sztem semmiképpen nem indokolt. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 15., 12:25 (CEST)

ELVe + 1. Az „úgy…, mint” egy összehasonlító szerkezet, a „mind…, mind” pedig szimpla felsorolás egyenrangú elemekkel. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 19:15 (CEST)

Nekem úgy tűnt, hogy Paxfax szerkesztőtárs pontosan az egyenrangú elemek esetében javította az „úgy…, mint” összehasonlító szerkezetet. Csigabi^{itt a házam} 2012. szeptember 15., 19:18 (CEST)

Én egyelőre nem a konkrét példáról mondtam véleményt, hanem általánosságban. Mivel a kérdés felvetése is általánosságban történt. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 19:28 (CEST)

Konkrétan: a tűzhányó cikkben a görög és római mitológiák nem egészen egyenrangúak a felsorolásban. A római mitológiát joggal lehet a göröghöz hasonlítani mert a hasonlóság nem véletlen. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 19:35 (CEST)

Konkrétan: én berzenkedek az „úgy a görög, mint a római mitológiában” fordulatoktól, ezért valószínűleg úgy fogalmaztam volna, hogy a „görög mitológiához hasonlóan a római mitológiában...” . Csigabi^{itt a házam} 2012. szeptember 15., 19:47 (CEST)

Fordítva már jobban hangzana: „úgy a római mitológiában, mint a görögben”, mert megfelel a hatások irányának. --Karmela posta 2012. szeptember 15., 22:19 (CEST)

Igen, ez igaz. Csak előbb jussunk dűlőre az alapkérdésben. – LA^pankuš 2012. szeptember 15., 22:23 (CEST)

Lehetne érdeklődni a http://www.e-nyelv.hu/ honlapon, ahol ingyen online tanácsadás folyik. Tudtommal a nyelvészek ellenzik az úgy...mint alakot, de nem tudom mi a magyarázata. Wikizoli ^vita 2012. szeptember 16., 11:35 (CEST)

Lényegében a wikin is ingyenes online tanácsadás folyik, nonstop üzemmódban. :)) • Viszont ami fontosabb: ezek szerint abban egyet van értve, hogy automatikusan semmiképp sem lehet cserélni e "kifejezés" valamennyi előfordulását egyetlen egy (végülis önkényesen kiválasztott) másikra. És ha ebben egyetértés van, akkor ezt le is lehetne zárni, mert én csak emiatt szóltam Paxfaxnak. Egyébként pedig ez önmagában egy meglehetősen marginális probléma, amivel sztem ennél többet nem különösebben érdemes foglalkozni. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 16., 11:48 (CEST)

A kétféle tanácsadás abban különbözik, hogy ott nyelvészek tanácsolnak, itt pedig amatőr érdeklődők. Wikizoli ^vita 2012. szeptember 16., 11:55 (CEST)

Hogy őszinte legyek, amióta egy nyelvész a be van csukva szerkezet helytelenségét nyelvi babonának minősítette – pusztán azon az alapon, hogy nem germanizmus, mintha más már nem is lehetne –, azóta a nyelvészi vélemények vajmi kevéssé érdekelnek ilyen kérdésekben. Amúgy meg kedvenc érvük az ilyesmire, hogy ha sokan használják, nem lehet helytelen. Amivel ugyan nem értek egyet, de ez egy tipikus eset. – LA^pankuš 2012. szeptember 16., 12:16 (CEST)

Fölvetésemben az ajánlott e-nyelv tanácsára hivatkoztam, ott a hivatásos nyelvészek mind az általam is preferált formát „ajánlják”, ami viszont szakterületükre tekintettel (vagyis, hogy ők csak megfigyelik a nyelvi jelenségeket) a valóságban kötelező érvényű. Az „úgy ..., mint ...” semmilyen más hangulati értékkel nem bír, sorrendiséget sem tükröz, csupán régies. Mai, online enciklopédiában - egységesen - ne a Pallas szófordulataival éljünk! Hogy pedig a nyelvészeket megvédjem: a „be van csukva” azért helyes, még ha germanizmus is, mert kifejezi a valaminek (könyv, ajtó, ablak stb.) jelenlegi állapotát is, nem csak azt, hogy valamikor valaki becsukta.--Paxfax ^vita 2012. szeptember 16., 14:11 (CEST)

Csak hogy ellenkezzek a be van csukva kifejezés nem germanizmus, legalábbis a hivatásos nyelvész ezt állapította meg róla. Azt pedig erős tévedésnek gondolom, hogy minden helyes is, aminek értelme van. A magyar nyelv nem ismer(t) néhány igemódot és igeidőt, ami a latinban és a németben – a magyarra erősen ható két nyelvben – megvan. Egyesek ezt feltétlenül pótolni szeretnék ilyenekkel, mert szükségét érzik a befejezett és folyamatos igék megkülönböztetésének, valamint hiányolják a jövő idejű igeragozást. Azonban a segédigés szerkezetekkel – különösen ahol létige a segédige, ráadásul a segédige elválasztja egymástól az igét és az ő kötőjét, valamint a segédige ragozódik az ige helyett – igen óvatosan kell bánni. Ezek nem egyszerűen germanizmusok, lehetnek latinizmusok és anglicizmusok is, meg még sok egyéb.

Ami pedig a kérdést illeti: mint látható, egyesek számára különböző dolgokat jelent, mások egyáltalán nem szeretik egyiket sem. Egy harmadik álláspont meg nem lát különbséget köztük. De ha az „úgy a... mint...” nem lenne helyes, akkor nem lehetne azt sem mondani, hogy „... csakúgy, mint...” A kettő között csak halvány fogalmazási különbség van. – LA^pankuš 2012. szeptember 16., 17:18 (CEST)

Ami "ajánlás", az semmiképpen sem "kötelező érvényű". Ami pedig régies, nem feltétlenül rossz, miért is lenne az? (A germanizmussal meg vigyáznék, az ennek minősített nyelvi jelenségek körében igen komoly tévedések leledzenek. Ezt a kifejezést majdhogynem jollyjokerként használják. A Pallashoz meg ennek semmi köze. A "hivatásos nyelvészekkel" meg talán éppen az az egyik legfőbb baj, amit te is írtál: "hogy ők csak megfigyelik a nyelvi jelenségeket".) A fenti hozzászólásokból pedig látható, hogy sok egyéb megoldás is lehetséges e fordulat kiváltására, nemcsak a tényleg eléggé semmilyen "mind..., mind...", és stilárisan is van különbség, ezt van aki érzi, van aki nem. (Azt csak zárójelben merem megjegyezni, hogy az ezen a KF-en hozzászólóknak szinte mind van komoly nyelvészeti érdeklődése/ismerete/érintettsége/stb., max nem reklámozzák.) Másrészt azért is javasoltam, hogy a kérdés ide hozassék, mert nem "fölvetésed" volt (az lett volna a helyes), hanem rögtön belekezdtél egy javítási sorozatba, "kiirtás" címszóval. Az értelemzavaró hibák eseti szűrése teljesen rendben van, de egy ma is létező és használt (és úgy tűnik, rajtad kívül senkit nem zavaró) nyelvi fordulat globális kiirtása, csak azért, mert neked nem tetszik, az már nem. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 16., 14:46 (CEST)

A „hivatásos nyelvészeknek” igenis a nyelvi jelenségek megfigyelése-leírása a dolguk. Tanácsaikat minden magát műveltnek számító ember megfogadja. Sajnálom, hogy magad nem elég figyelmesen olvasod őket! Nem is vitáznék tovább, véleményemmel, e témában nem érzem, hogy egyedül maradtam volna, csak számodra tűnik olybá. Az általad szerkesztett szócikkeket ezentúl nem fogom kijavítani, kérlek bízd rá a többiekre, hogy saját cikkeikben elfogadják-e a jószándékú módosításaimat.– Paxfax ^vita 2012. szeptember 16., 16:42 (CEST)

A normatív (és gyakran spekulatív) nyelvművelést a leíró (és tudományos módszertant alkalmazó) nyelvtudománnyal nem kéne összekeverni. A két kifejezés egyike sem helytelen, a jelentésük viszont nem teljesen azonos, tehát nem cserélhetők fel szabadon minden esetben. Az egyik kiirtása a másik rovására stilisztikailag sivárítaná a lexikont, amit írunk.

Saját szócikke pedig senkinek nincs, tessék ezt egyszer és mindenkorra megjegyezni!

Uff.

--Peyerk ^vita 2012. szeptember 16., 19:33 (CEST)

(Off: Nyelvtudomány – zöld. Nyelvművelés – piros.) --Karmela posta 2012. szeptember 16., 22:33 (CEST)

Tegezzük-e az uralkodót?

A A brit uralkodók koronázása szócikkben a koronázási eskü szövege tegező formában van fordítva. Nekem ez szokatlan. Oké, hogy az angolban nincs magázódás, de azért mégiscsak egy uralkodóról van szó. Mindenesetre inkább feldobom itt kérdésnek, hátha kiderül, hogy teljesen normális dolog, ha az érsek letegezi az uralkodót. Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 10:38 (CEST)

A cikk tartalmától függetlenül mondom, az egyházi személyek tegezni szokták a "bárányaikat", nem? "Mondj el, fiam, 8 Miatyánkot..." - RepliCarter ^{Hagyj üzenetet} 2012. szeptember 17., 10:48 (CEST)

Na jó, de az uralkodót is? Szerintem a tisztelet megadták. Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 10:52 (CEST)

Az angolban CSAK magázódás van. A "thou", "thee" mind magázó formák. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 17., 10:54 (CEST)

A koronázási szövegben [4] you szerepel. Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 11:04 (CEST)

És a belőlük modernesített "You" is magázó alak. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 17., 11:07 (CEST)

Szerintem se tegeződés, se magázódás nincs az angolban. Ezek magyar terminusok, ami ott értelmezhetetlen. Viszont a magázódás egyes szám harmadik személyben történik, miközben az angol egyes szám második személyben beszél. Ez a magyar tegeződésnek felel meg. Ne feledjük el, hogy a magyarban sem mindig volt valamiféle meghatározatlan tiszteletadásjel a magázódás. Egykoron mindenki tegeződött, mert az E2 a természetes módja az érintkezésnek. Nem feltétlenül tiszteletlen a tegeződés, és nagyon tiszteletlenül lehet beszélni magázódva is. – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 11:27 (CEST)

Lásd: itt és itt. Fent tévedtem: mivel a "you" valójában a "ye"-ből jött létre, a "thou" pedig elarchaikusodott; és mivel korábban a többes számmal illették a nagy tiszteletben tartott embereket, meg a feljebbvalókat, ezért a you a magázó alak. Nem arról van szó, hogy van-e magázás, hanem arról, hogy a "you" a magázó alak, csak ezt ma már egyrészt senki nem tudja másrészt senkit nem érdekel. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 17., 11:41 (CEST)

A „királyi többes” nálunk is ismert, aminek a maradványa, hogy egy kutató még mindig többes számban beszél saját magáról a tanulmányaiban („megállapítottuk, hogy…”). Mint fentebb mondottam, szerintem sem arról van szó, hogy van-e magázódás vagy tegeződés, mert egyik sincs (szerintem). Ezek a magyar megszólítások meghatározásai. Szerintem az angol E2-t simán magyar E2-nek kéne fordítani (függetlenül attól, hogy ez a magyarban éppen tegeződés). – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 12:12 (CEST)

Kicsit off ide, de hátha valaki tudja: Az mért van, hogy mondhatom,hogy "Mi, a király", de visszafelé a "Ti, a király" (tudtommal) nem szokás? • Nem érv, csak eszembe jutott, hogy a történelmi (főleg középkori) filmekben zömmel tegezik a királyt. (A héberben viszont csak tegezés van.) --Mi, eLVe. :) ^abcdefg 2012. szeptember 17., 12:37 (CEST)

Úgy érted, aszongyák neki, hogy "Felséged..." Ez azért eléggé magasztos, nem olyan tegezés, mint a Lacika, köpöd ki azonnal! :) --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 17., 12:46 (CEST)

Hát én a filmekben azt szoktam hallani, hogy "Tudja-e felséged...", "megkérjük felségedet, hogy írja alá", "Felséged is úgy véli, hogy...", nem pedig azt, hogy "Megkérhetlek, hogy írd alá?" meg "te is úgy véled, hogy". Az igék nincseek tegező alakban a magyar fordításokban. Legalábbis én még nem olvastam/láttam tévében olyan fordítást, ahol effektíve tegezték volna a királyt. Még gyerekként is magázták őket. Teemeah poke me 2012. szeptember 17., 13:01 (CEST)

A gyerekeket a 19. századi Magyarországon is magázták, amikor egymás között tegeződtek az emberek. Aztán ez megfordult, és a gyerekek magázták a szülőket, és a tegeződés átment a gyerekkorba. De ismétlem: ennek semmi köze sincs a tisztelethez. – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 13:16 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Én emlékszem ilyenekre, könyvben nem, csak filmekben (főleg maiakban és középkori témájúakban, bizonyos közegben én sem tudom ezt elképzelni, pl. a francia Lajosoknál), majd igyekszem kitalálni melyik volt (sajnos a filmcím memóriám enyhén szólva is hézagos). És persze nem olyan kontextusban, hogy "Helló Béla (király), mizu?" :), hanem a tegezéstől függetlenül is tiszteletiben. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 17., 13:25 (CEST)

Viszont lehet, hogy nagyon szép cikk születhetne ebből az érdekes és izgalmas témából. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 17., 13:27 (CEST)

Nem lehetne valahol megnézni a szöveget archaikus angol nyelven? Akkor rögtön kiderülne, hogy tegezés vagy magázás volt-e benne, amikor még az angol nyelvben megkülönböztették a kettőt. Az, hogy magyarul ki kit tegez, illetve filmekben mit mondanak, szerintem ebben az esetben nem releváns. Egyébként Istent is tegezzük: "a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma" – mégsem tiszteletlenség. --Hkoala 2012. szeptember 17., 13:30 (CEST)

Ezt találtam: http://www.legislation.gov.uk/aep/WillandMar/1/6/section/III ezt találtam, 1688-ból elvileg... Kozika20^szójjábe! 2012. szeptember 17., 15:35 (CEST)

Bár én úgy emlékszem az István a királyban is tegezi a pap Istvánt, mikor megkoronázza...egy érsek a nyája tagjait (és szerintem az uralkodó is az) miért ne tegezné? (eltekintve attól, hogy a brit uralkodók tkp. az anglikán egyház feje). Kozika20^szójjábe! 2012. szeptember 17., 15:43 (CEST)

[elib.kkf.hu/edip/D_13430.pdf Eszerint] a 16. században még korra, nemre, társadalmi állásra való tekintet nélkül a tegezés volt az általános. A maga szó csak a 17. század végén jelent meg. Az ön megszólítást Széchenyi alkalmazta az önmagából kiindulva. A magázódás a bécsi udvar, vagyis a spanyol etikett hatására jelent meg. Mielőtt ezeket találtam, akartam mondani, hogy XIV. Lajos udvrában már biztosan magázódtak, de szerintem a középkorban a tegeződés volt az általános. Van értelme tegeződésről beszélni. Az egyes szám második személy a tegeződés, minden más helyettesítő a magázódás. Hidaspal ^vita 2012. szeptember 18., 04:02 (CEST)

Ahogy látom, időközben át lett írva a cikk magázódásra és ez tűnik helyesnek a linkelt eredeti alapján. (Bár magázódás jelenleg nincs az angol nyelvben, azért kifejezhető a különbség a formalitásban.) Az 1688-as törvény kb. fél évszázaddal van Shakespeare után, aki még igen nagy gondossággal alkalmazta a tegezés/magázás közti különbséget és váltogatást attól függően, hogy épp ki kivel beszélt és milyen viszonyban volta; így ha az eskü tegeződni akart volna, meg lett volna rá a lehetősége, de a jelek szerint nem élt vele. --Dami ^vita 2012. szeptember 18., 18:21 (CEST)

Nehéz kérdés, de nekem a tegező alak jobban tetszett. Elvégre ez egy egyházi szertartás, és ott a tegezés van szokásban. Ez a magázó forma túlzott modernkedésnek tűnik egy ilyen nagy múltú hagyományról szóló cikkben. (András: nem mindenhol a 3. személy a magázó alak, van más nyelv is, ami a többeszám/2-t használja.) Alensha 2012. szeptember 18., 22:54 (CEST)

Egyetértünk. Már csak az a kérdés, ki, hogyan és mikor dönti el, hogy az E2, E3 és T2 hogyan fordítandó, mikor kell az E2-t E3-nak fordítani? Ebben az esetben szerintem nem. A magázóra átírt szöveg idegenesnek tűnik, mert a főpapság a magyarban is tegezi a gyülekezetét, legyen az akármilyen magas világi polcon. – LA^pankuš 2012. szeptember 18., 23:00 (CEST)

Szerintem itt nem a magyar papok szokásaiból kell kiindulni, azt kell eldönteni, hogy az angol eredeti formális vagy informális megszólítást használ és ezt átültetni. A "you" használata, együtt az olyan mondatokkal, mint "Madam, is your Majesty willing to take the Oath?", elég egyértelműen a formálitásra utal. (Még ha a modern angolban nincs is különbség "you" és "thou" közt, amikor a ceremónia született, akkor még volt és a modern vallási nyelv továbbra is megtartotta néhol a "thou"-t, jelezve, hogy képes a megkülönböztetésre. Különösen érdekes az a szakasz, ahol a felkent kardot adják oda, melyben Erzsébet felé "you"-t használnak, de a bevezető imában isten felé "thou"-t.) –Dami ^vita 2012. szeptember 19., 11:38 (CEST)

Ezek a kérdések már jóval túlmutatnak az alapkérdésen. Ugyanis itt már az is szóba jön, hogy a fordítás egyszerű szöveghűségre törekszik-e, átülteti-e a beszélt nyelvet az adott kultúrára, vagy az eredeti beszélt nyelv kulturális vonatkozásait tartja meg. Ez ugyanis három teljesen különböző fordítói magatartás, és magam sem vagyok abban biztos, hogy a műfordításnak az eredeti kulturális közeg utalásait és szabványait kell-e átvenni, vagy mindenestül magyarrá tenni. – LA^pankuš 2012. szeptember 19., 13:01 (CEST)

Önkényesen mégse fordítsuk magázás/önözésre, ami eredetileg tegező formában volt! A latinban miért nem zavar senkit, hogy pl. a koldus is tegezi a császárt? A magázódás későbbi, mesterkélt fogalom, a svéd és a norvég nem is használja, még a királlyal szemben sem. Az angol meg a gyerekét magázza, de az Istent tegezi, na bumm ...! (Az idézett elavult, nem ökomenikus Miatyánk is csak korhű, protestáns fordításban helyénvaló. Olasz film szinkronjában már hallottam tiszteletes megszólítást katolikus papra. Brrr!)--Paxfax ^vita 2012. szeptember 19., 14:17 (CEST)

szerintem félreérted. Ez nem tegező forma. Abban a korban, amikor ez a szöveg íródott a you a tiszteleti forma volt, a thou volt az ún. "tegezés". en:T-V_distinction#Germanic_languages. A magázás nem egy mesterkélt fogalom, nagyon sok nyelvben meglehetősen régóta létezik... Például a koreai nyelvben, ahol még fokozatai is vannak, igevégződésekkel kifejezve, a személyes "tegeződéstől" az általánosan elfogadott közápúton át a tiszteleti és az ultraiszteleti megfogalmazásig: he (csinálja; "tiszteletlen" forma), hejo (csinálja, "közepút"), hamnida (csinálja, "tiszteletteljes forma"), hasimnida (csinálja, "rendkvül tiszteletteljes"). Koreában eláshatod magad, ha rosszul használod őket, annyira komolyan veszik. nem véletlenül az első dolog, amit megkérdeznek, a neved után, hogy hány éves vagy és mivel foglalkozol, mi a pozíciód. Mert e nélkül nem tudják, melyik igevégződéssel szólíthatnak meg. Szóval ne tessék lenézni a magázódás kifejezésének fontosságát, és az is igenis fontos, hogy ezeket miképpen fordítjuk magyarra. A lényeg itt nem az, hogy neked mi tetszik, hanem hogy az adott korban mi volt a szokás. Teemeah poke me 2012. szeptember 19., 14:42 (CEST)

Azért ez a bonyolult sokszintűség a magyarban is megvan: te csinálod (közvetlen), maga csinálja (távolságtartó), Ön csinálja (alapszinten tiszteletteljes), a néninek tetszik csinálni (speciális szituációkban -- nőkkel, idősebbekkel, gyerekeknek felnőttekkel -- tiszteletteljes), hogy az olyan kihalófélben lévő alakokról ne is beszéljünk, mint a méltóztatik/kegyeskedik csinálni (ami vagy nagyon tiszteletteljes, vagy kifejezetten szarkasztikus). --Bandyka ^vita 2012. szeptember 21., 15:27 (CEST)

Nem lenéztem a magázódást, hanem jeleztem, hogy (Európában) viszonylag újkeletű, felesleges majomkodás. Nem megkönnyíti, hanem körülményessé teszi a kommunikációt. Neked való!--Paxfax ^vita 2012. szeptember 19., 15:22 (CEST)

Paxfax, hadd kérdjem meg: mért szól hozzá nyelvi kérdésekhez, meg akar állandóan ezzel a témával foglalkozni az, aki láthatólag nem ért hozzá? Különösen ebben a bicskanyitogató stílusban? "A magázódás későbbi, mesterkélt fogalom"; "idézett elavult, nem ökomenikus Miatyánk"; "(Európában) viszonylag újkeletű, felesleges majomkodás" – ezek itt mind a témához való teljes hozzá nem értésedről tanúskodnak. --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 19., 16:42 (CEST)

És mellékesen nem értem, hogy egy teljesen normális hangvételű hozzászólásra miért kell személyeskedni? Ez miért jó neked? Én itt egy szócikkben előforduló kérdést vetettem fel és nem arra vagyok kiváncsi, hogy X meg Y szerint mennyire jó vagy nem jó a magázódás. Ez itt nem egy fórum, egy konkrét fordításbeli problémát igyekszünk megoldani. Ha nem tudsz érdemben hozzászólni, inkább ne szólj hozzá egyáltalán. Köszönöm. Teemeah poke me 2012. szeptember 19., 18:47 (CEST)

Off, Paxfaxnak: Már meg ne haragudj, mi az hogy "Az idézett elavult, nem ökomenikus Miatyánk is csak korhű, protestáns fordításban helyénvaló."? Milyen alapon döntöd te el, hogy milyen szavakkal helyénvaló imádkozni? --Hkoala 2012. szeptember 19., 18:54 (CEST)

Paxfax egy hét múlva tud válaszolni. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 19., 19:00 (CEST)

TV – tv

A televízió rövidítése mozaikszónak számít, vagy egyszerű rövidülésnek? Vagyis TV vagy tv? – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 17:50 (CEST)

OH: tv ~ tévé: tv-műsor stb. TV-t nem hoz. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 17., 17:55 (CEST)

OK. Köszi. – LA^pankuš 2012. szeptember 17., 17:57 (CEST)

Mert az csak paprikában létezik: TV-paprika vagyis tölteni való paprika. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 18., 08:24 (CEST)

:) Akkor viszont kötőjel nélkül. – Winston ^vita 2012. szeptember 18., 09:14 (CEST)

Cia-Cia nyelv

en:Cia-Cia. Na ez micsoda magyarul? :)) van neki egyáltalán elfogadott magyar neve? Van valakinek A világ nyelvei kötete? Köszi! Teemeah poke me 2012. szeptember 18., 16:29 (CEST)

A „szia” archaikus plázacica nyelven. – Laci.d ^vita 2012. szeptember 18., 18:23 (CEST)

Itt van egy cia-cia magyar online szótár, állítólag van négy lefordított mondatuk. Hidaspal ^vita 2012. szeptember 18., 19:10 (CEST)

az sajnos nem segít megállapítani, hogy mi ennek a magyar neve. Teemeah poke me 2012. szeptember 19., 21:44 (CEST)

A világ nyelveiben nem találtam. Az orosz és a baszk wiki 'csia-csia' kiejtést jelöl, szerintem ez a név nekünk pont jó is lesz mindennapos használatra. :-)) - Orion 8 ^vita 2012. szeptember 20., 00:47 (CEST)

Defsort-furcsaság

Kategória:Batthyány családon belül: Batthyány Boldizsár (defsort-ból külön kiemelve) "Batthyany család|Boldiz~sar"-ként van kijelölve Batthyány-Strattmann László defsort-ja "Batthyanystrattman Laszlo". Mégis a Boldizsár kerül hátra. Az "s" megelőzi a szóközt? Jó ez így? Akela ^vita 2012. szeptember 18., 22:35 (CEST)

Nem furcsaság. Rendben van, mert a "Batthyany család|Boldiz~sar" kategória miatt Boldizsár szerint rendezi a B betűn belül, míg a másiknál nincs ilyesmi, tehát ott egyszerűen a Batthyany szerint, és az előbb van, mint a Boldizsár. Vajon hova kellene ez kerüljön (az S betűhöz vagy az L-hez)? Wikizoli ^vita 2012. szeptember 18., 22:53 (CEST)

Áááá, köszönöm, leesett a tantusz: Az egyiket a keresztnév ("boldi...") szerint rendezi, másikat a vezetéknév ("batthy...") szerint. Utóbbi van elöl, műszakilag OK. Azt hiszem, logikusabb, ha (csak a Batthyány család kategóriában) "Strattman"-ra átkódolom. Akela ^vita 2012. szeptember 19., 16:32 (CEST)

OSZSZSZK népművésze vagy OSZSZSZK népi művésze?

Kedves szerkesztőtársak!

A народный артист esetében mi a helyes a Wikipédiában? Népművész vagy népi művész? Sepultura azt mondta a népi művész vagy akár a nemzet művésze a helyes, de végül nem tudtam meg, hogy akkor Mihail Alekszandrovics Uljanov, Jurij Petrovics Ljubimov, Nyikita Szergejevics Mihalkov, Ljudmila Markovna Gurcsenko szócikkek esetében ki kell javítani az OSZSZSZK népművésze díj fogalmát vagy sem? Mert a kijavítás mellett szól az, hogy tükörfordítása a Народный артист РСФСР ill. a Народная артистка РСФСР fogalomnak, viszont ellene szól, hogy a magyarban a népművész fogalma mást jelent. Üdv Apród ^vita 2012. szeptember 20., 20:41 (CEST)

A régi időkben évtizedekig a Szovjetunió népművésze volt a bevett fordítás. A народный артист CCCP fordítása volt. Ahogy nézem: en:People's Artist of Russia, de:Volkskünstler Russlands az angolok és németek is népművésznek fordítják továbbra is, bár az angol megjegyzi, hogy néha nemzeti. De a népi művésszel szemben mindenképpen népművész. Hidaspal ^vita 2012. szeptember 21., 03:21 (CEST)

Szó szerinti, és az átkosban elfogadott, fordítás a Szovjetunió népművésze mai magyar megfelelője: A szovjet nemzet művésze lenne (marha jól hangzik!) --Texaner ^vita 2012. szeptember 21., 07:44 (CEST)

A народ jelentése nép, egyértelműen. Az orosz a magyarhoz hasonló kifinolmultsággal különbözteti meg a nép, nemzet, nemzetiség és hasonló fogalmakat. A "szovjet nemzet" tehát biztosan tévedés volna, ráadásul a birtokos itt a Szovjetunió, nem a szovjet akrmi.

A jelzős szerkezet kontra jelentéstömörítő egybeírás (népi vagy nép-) valójában nem nyelvi kérdés, hanem szokás dolga, és nem az orosz, hanem a magar nyelv keretein belül mérlegelendő. Magyarul népművészetről beszélünk, tehát nem nagyon látom, miért kellene népi művészetnek fordítani a szovjet/orosz kifejezést.

Mindezek alapján a народный артист СССР nálam a Szovjetunió népművésze, és egyáltalán nem meglepő, hogy ez megegyezik a szokásos fordítással. Így az РСФСР esetében az OSZSZSZK népművésze a megfejtés.

--Peyerk ^vita 2012. szeptember 21., 10:09 (CEST)

Hibátlan levezetés. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 21., 21:27 (CEST)

Köszönöm a segítséget. Apród ^vita 2012. szeptember 21., 21:25 (CEST)

Magyar közigazgatási egységek műemlékeinek listái

A műemlék listák egységesítésével kapcsolatban felmerült kérdéssel kapcsolatban a magyar nyelv nyelvtudorainak véleményét kérem!

Át kellene nevezni Eger műemlékeinek listája névre. A város felesleges. - Tündi vita 2012. szeptember 20., 19:32 (CEST)

Ezt a kérdést, már Gyöngyössel kapcsolatban végig gondoltuk és abban maradtunk, hogy ezeknek a listáknak az elnevezését a következő szerint képezzük: Egy név, egy közig.egység és műemlékeinek listája.

A vita lényege: Szia! Gondolkodom, hogy vajon szükséges-e a műemlékes cikk címében a "város" szó. Gyöngyös nincs semmi más, az első sorban pedig úgyis el van magyarázva. Hogy gondolod? --Burumbátor

Kétségtelen, hogy Gyöngyö megye nincs, viszont van Heves vagy Tolna város és Heves vagy Tolna megye is. Matematikus lévén így tűnt számomra egyértelműnek minden lehetséges esetben az elnevezés. --Texaner

Viszont most meggyőztél: mégis jobb, ha így marad. Egy név, egy közig.egység és műemlékeinek listája. Ez így egyértelmű és egységes is lesz. Köszi, --Burumbátor

Értem, de szerintem nincs igazatok, mert Hevesből lehet, hogy több van, és ott kell az egyértelműsítés, de Egerből csak egy. Az Eger város nekem fölösleges modorosság. - Tündi vita 2012. szeptember 20., 20:12 (CEST)

Szerintem is át kellene nevezni Eger műemlékeinek listája névre. A városok az elsődlegesek, a megyéknek szinte mindig hozzátesszük a nevéhez, hogy megye. A városokénál máshol sincs hozzátéve, így nem konzisztens. Alensha 2012. szeptember 20., 21:44 (CEST)

--Texaner ^vita 2012. szeptember 21., 07:49 (CEST)

Arról, hogy Heves műemlékeinek listája, eszembe nem jutna, hogy itt a megyéről van szó, nem a városról. Ha megye, akkor eleve kiírjuk, a településeknél nem. Bármennyire egyértelmű, nem Jász-Nagykun-Szolnok műemlékeinek listája lenne, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékeinek listája. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2012. szeptember 21., 08:54 (CEST)

Összeütköztem magammal. Ezt hogy csináltam? – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2012. szeptember 21., 08:56 (CEST)

Esetleg úgy, hogy miután a Lap mentése gombra kattintottál, megszakítottad a mentett oldal betöltését, hogy javíts ki valamit (pl. elütést), így még megmaradt a szerkesztőablak, de a szerkesztésed már elmentődött. Néha velem is előfordul. :) --Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 21., 12:34 (CEST)

Álmomban két macska voltam és játszottam egymással. Bandyka ^vita 2012. szeptember 21., 15:36 (CEST)

Ahogy a cikkek nevében a Heves és Heves megye használatos, nincs "város" szó, vagy valamiféle egyértelműsítés [mint Heves (város) és Heves (megye)], ezért itt is feleslegesnek tűnik a "város".

A többi cikknél követett gyakorlat a földrajzi nevek helyesírásának szabályain (is) alapul: a megye nevében a tulajdonnév része a "megye" szó, a települések neve viszont önállóan megálló tulajdonnév.

--Peyerk ^vita 2012. szeptember 21., 10:13 (CEST)

Peyerk +1.– Linkoman ^vita 2012. szeptember 21., 10:18 (CEST)

Csatlakozom. A megyenevek állandóan változnak, még az sem mindegy, hogy megye, vármegye, egyházmegye. A településnevek ritkábban. Ezért (is) ha csak a megye miatt kellene egyértelműsíteni, akkor nem kell. Győr egyértelmű magában is, Győr megye meg ilyen formában az. – LA^pankuš 2012. szeptember 21., 10:29 (CEST)

május 4-én / május 4-dikén

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Melyik a jó? Melyiket használjuk a wikin? --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 21., 11:36 (CEST)

Az elsőt használjuk: május 4-én. Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 21., 12:29 (CEST)

Így van. Nota bene: 1-jén! --Pagony^foxhole 2012. szeptember 21., 12:34 (CEST)

Köszöntem! :) --eLVe ^abcdefg 2012. szeptember 21., 13:08 (CEST)

Arkhimédészi testek

MegoldvaHiányzik az aláírás!

A címben arkhimédészi, a cikkben több helyen arkhimédeszi szerepel. Az OH arkhimédészit javasol. Melyik a helyes? --Panda10 ^vita 2012. szeptember 21., 16:29 (CEST)

Mivel Αρχιμήδης-ről van szó, és a két utolsó magánhangzója éta, arkhimédészi. A laptörténetben látható az indoklás is. A többi arkhimédészi objektum is ilyen írásmódú. Latinosan esetleg archimedesi lehetne, de arkhimédeszi semmiképp. – LA^pankuš 2012. szeptember 21., 17:09 (CEST)

• Köszönöm. Kijavítottam. --Panda10 ^vita 2012. szeptember 21., 18:15 (CEST)

Egybe vagy külön? Fraktálművészet

Egybe vagy külön kell-e írni?

Egy művészeti fogalom, amiben fraktálokat alkalmaznak az alkotás folyamatában, illetve a fraktál többnyire az eredményben is megjelenik.

1. Fraktálművészet
2. Fraktál művészet

misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 23., 13:17 (CEST)

Egybe, mint pl. a fraktálalakzatot vagy a szavalóművészetet. --Pagony^foxhole 2012. szeptember 23., 13:59 (CEST)

Nem megszámlálható főnevek többesszáma

Látom, kijavítottátok a külső hivatkozások alcímet így: további információk[5]. Ezzel kapcsolatban egyik szerkeztőtársunk már korábban jelezte, hogy évekig élt Amerikában, és sérti a fülét ennek a szónak a többesszámú használata. Az információ megszámlálhatatlan éppen úgy, mint az anyagnevek. Nem mondjuk, hogy vasak, levegők, vizek; csak, ha stilisztikailag jelentősége van a szó szokatlan többesszámmal való kiemelésének. MZ/X ^vita 2012. szeptember 23., 17:29 (CEST)

Nekem nem furcsa, sőt az OH. is tartalmazza a többes számát is. Einstein2 ^{ide írj} 2012. szeptember 23., 17:37 (CEST)

Engem sem zavar, ahogy a hírek sem. Ez is valami hasonló, nem folytonos, inkább (matematikailag) diszkrét részekből áll. Ne az információelméletbeli információra gondolj! Wikizoli ^vita 2012. szeptember 23., 17:45 (CEST)

Ez csak azért zavarja, mert az angol nem használ többes számot az „information”-nál. Attól még magyarban van... Sőt „Magyarország vizei” is van(nak)... De mást is mondhatok: „Különböző méretű vasakat rakott le”... - Gaja    ✉ 2012. szeptember 23., 18:32 (CEST)

Az angolban nincs többes száma, a magyarban van. Éljen pár évet megint Magyarországon a problémát felvető kolléga, és visszaszokik a magyar nyelvtanhoz, amit szerintem nem szükséges az angol nyelvtan szabályaihoz alakítanunk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2012. szeptember 23., 19:59 (CEST)

Mangaka

Kíváncsi vagyok, hogy a Mangaka című cikknek miért japánul és miért nem magyarul (mangaművész?, mangarajzoló?, mangakészítő?) van a címe. Tényleg annyira elterjedt ez az idegen név, vagy annyira lefordíthatatlan, hogy muszáj a japánt használni? --Bandyka ^vita 2012. szeptember 23., 19:12 (CEST)

Ugyanez a kérdésem a Töndzsangnjo című cikkel kapcsolatban. Szerintem ilyen szó nincs is a magyar nyelvben. --Bandyka ^vita 2012. szeptember 23., 19:44 (CEST)

Van rá vagy 100 éves jó magyar kifejezés: sznob; sznobéria, na persze ez így nem igazán ütős! Mint ahogy a képregényrajzoló sem igazán az! --Texaner ^vita 2012. szeptember 23., 21:44 (CEST)

Nem kell, hogy ilyen szó legyen a magyar nyelvben, mivel ez a szó a koreai nyelvben létezik és egy specifikus fogalmat takar, ha elolvasod a szócikket, kiderül, hogy mint. Nem a sznob cikk megfelelője, az egy általános foglaom, ez meg egy olyan fogalom, amit Koreában használnak koreai nőkre, lefordíthatatlan. A mangakához nem tudok hozzászólni, majd megteszi a mangaműhely. Teemeah poke me 2012. szeptember 23., 22:37 (CEST)

egyébként Texaner, a képregény és a manga nem egy és ugyanaz. Ha az lenne, külön manga szócikk se kellene. A manga egy külön műfaj, más mint pl. az amerikai képregények. Tök jó, hogy olyanok szólnak bele egy témába, akik sose láttak mangát életükben vagy éppen sose olvastak semmit a koreai kultúráról... Teemeah poke me 2012. szeptember 23., 23:53 (CEST)

Teemeah, te mindig ilyen agresszív stílusban vitatkozol, vagy csak éppen ma van rossz napod? Kíváncsi vagyok, miből vonod le azt a következtetést, hogy sose láttam még mangát, vagy éppen sose olvastam még semmit a koreai kultúráról. --Bandyka ^vita 2012. szeptember 24., 01:21 (CEST)

Abból bandyka, amit írsz ide is meg a szócikk vitalapjára is. szemmel láthatóan semmit nem tudsz Koreáról, de úgy törlsz ki részeket a szócikkből, mintha értenél hozzá. Én nem nyúlok bele fizikai meg kémiai szócikkekbe, mert nem értek a fizikához, meg a kémiához. Teemeah poke me 2012. szeptember 24., 12:39 (CEST)

Ennyi erővel az egyes mangastílusokat is átnevezhetnénk valamilyen magyaros megfelelőre - kb. hasonló értelme lenne. A magyar oldalakon, folyóiratokban kb. sehol sem használják a mangarajzoló kifejezést, mindenütt a mangaka szó terjedt el (legalábbis legjobb tudomásom szerint). Ki tudja, talán egyszer majd beépül a szó a magyar nyelvbe is (volt már rá példa pár ezer esetben). A képregényrajzoló pedig még annyira sem jó megoldás, mert a manga a képregény egyik fajtája. Akárcsak a manhva. – Laci.d ^vita 2012. szeptember 24., 06:27 (CEST)

A mangaka esetében én megmaradnék ennél az alaknál. Az angol nyelvben is használják a manga artist kifejezést, de elterjedtebb a mangaka. Ha magyarra kellene átültetni, akkor a mangaművész lenne a helyes, aki lehet mangaíró, mangarajzoló, de általában mindkettő egyszerre. Egyetértek Laci.d-vel, ilyen erővel lehetne magyarosítani például a mangastílusokat is, de elég furán nézne ki a sónen helyett a fiú (mangastílus). --→ Sasuke88  ^vita 2012. szeptember 24., 10:05 (CEST)

Mangaka-ügyben köszönöm Laci.d és Sasuke88 válaszát. Ha a hazai „szakirodalomban” a mangaka a meghonosodott változat, akkor tényleg kár lenne erőltetni a magyarosítást.

Sajnos a Töndzsangnjóval kapcsolatban nem kaptam ilyen értelmes választ. Teemeah ismételten csak azzal jön, hogy én Koreához nem értek és ne szóljak bele a nagyok dolgába. Ugyanezzel a „logikával” vonta vissza a Töndzsangnjo című cikkben is a szerkesztésemet. Van esetleg valami mód arra, hogy levizsgázzak Korea-tudományból, és azután már ne lehessen ilyen „Bandyka, te ehhez hülye vagy, kisfiam” stílusban félresöpörni a javítási próbálkozásaimat? :-) Bandyka ^vita 2012. szeptember 24., 15:31 (CEST)

Már ne hargudj, de elmagyaráztam itt, hogy a szócikk miért az ami, erre következő épséként egyeztetés nélkül információt tötölrsz a szócikkből, arra hivatkozva, hogy az nem jó, miközben ténylegesen fogalmad nincs arról, mit törölsz ki. Igenis vannak olyan dolgok a világban, amikhez utána kell olvasni, és nem kapásból csak törölgetni az információt, anélkül, hogy értenéd, mit törölsz. Ahogy már mondtam, én nem kezdek el informácikat átírni fizika szócikkekben, azzal a felkiáltással, hogy az információ nem jó, amikor nem olvastam utána. Ha uutánanéztél volna annak, hogy az átlagfizetéshez és az átlag élelmiszerárakhoz képest mennyibe kerül a kávé Koreaában, + elolvastál volna róla pár cikket, ahogy én tettem, akkor nem törölgettél volna bele a szócikkbe. Nem kell hozzáKorea szakos diploma, de utánanézés igen. A minimum az lett volna, hogy előbb megkérdezed, ha már nem néztél utána, és nem beletörlgetsz csak úgy, hasracsapva, mert szerinted 5000 von nem drága egy kávéért. A koreaiak másképp gondolják. Teemeah poke me 2012. szeptember 24., 15:44 (CEST)

Értelmes megfogalmazás

A Wuhan központi pályaudvar a kínai Hubei tartomány Wuhan városának három legfőbb pályaudvara közül az egyik.

Hogyan lehetne a fenti megfogalmazást egyszerűbben és magyarabbul kifejezni? - Prücsök ^Panaszkönyv 2012. szeptember 24., 00:53 (CEST)

A Vuhan központi pályaudvar Vuhan városának három legfőbb pályaudvara közül az egyik. Wikizoli ^vita 2012. szeptember 24., 07:16 (CEST)

Vuhan központi pályaudvara a város három legfontosabb pályaudvarának egyike. --Burumbátor ^{Zengj nekem ódát!} 2012. szeptember 24., 09:31 (CEST)

Zöld-foki-szigetek

Szeretném rendbe tenni a Zöld-foki-szigeteket, mármint nevükben. Jelenleg össze vissza van, van amelyik „...-sziget” (kötőjellel), van amelyik „... sziget” (kötőjel nélkül), van amelyik csak név, „sziget” utótag nélkül. Véleményetek szerint melyik lenne a helyes? Portugálban mindegyiknél ott áll. hogy „sziget” (Ilha da/de/do ...), de nem tudom, hogy magyarul kellene-e ez oda. Ha igen, jól gondolom, hogy kötőjellel kapcsolva, még ha több tagú is (pl. „São Nicolau-sziget”)? Előre is köszönöm a segítséget! - Gaja    ✉ 2012. szeptember 24., 09:20 (CEST)

A szakaszcímben jelölt a helyes alak; kell a szigetek is - kötőjellel, hacsak nem az államról van szó, ami Zöld-foki Köztársaság. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 46.107.123.249 (vitalap | szerkesztései) 2012. szeptember 24., 09:32 (CEST)

Félreértettél, én az államalkotó szigetek nevére gondoltam... Vagyis, hogy milyen szigetekből áll a köztársaság. Ezek nevei vannak össze-vissza... Ezt szeretném rendezni... - Gaja    ✉ 2012. szeptember 24., 09:38 (CEST)

Azért is kérdezem, mert úgy látom, nincs egyértelmű szabály ilyen esetekre: Kanadánál például mindenhol van „-sziget” utótag, de Skóciánál csak néhány helyen... A zöld-foki-szigeteknél mi legyen a szabályos? Kell utótag, vagy megállnak a nevek csak úgy magukban? - Gaja    ✉ 2012. szeptember 24., 10:55 (CEST)

WP:JAPÁN

Néhány észrevétel/kérdés a WP:JAPÁN-hoz:

1. Egy mukkot nem említ arról, hogy mi a frászt csináljunk a japcsi írásjelekkel (többek között: 「félidéző」, 『macskaköröm』, —alcím—, –alcím–, 〜alcím〜, 【passz】)
2. Az sincs leírva, hogy a cégek neveit miért nem írjuk át (csak azokét nem írjuk át, amelyek a nemzetközi porondon is megvetették a lábukat?)
3. Bele kéne vésni, hogy a címeket a magyar helyesírás szerint írjuk (Szabu to Icsi torimono hikae és nem Szabu to Icsi Torimono Hikae (a Szabu és az Icsi tulajdonnév), külön kitérve arra, hogy minket nem különösebben izgat az, hogy a japók előszeretettel ordibálnak (SCANDAL, legtöbb zenész, aki a keresztnevén fut) és írják idióta módon a címeket (m・a・z・e, BEST★SCANDAL)
4. A vaszei-eigóval (pszeudo-anglicizmus) és a gairaigóval (jövevényszavak) mi van? (salaryman vs szararíman, suit actor vs szúcu akutá, valamint Tókjó Szukai Curí vs Tokyo Sky Tree, Metal Gear Solid: Ground Zeroes vs Metaru gia szoriddo guraundo zerozu, stb, btw a Tókjó tökjó)
5. Mi van akkor, ha egy japán mű japán címmel jelenik meg Magyarországon? (Onimusha: Dawn of Dreams, Ōkami)

Sillent DX ヽ(`Д´)ﾉ 2012. szeptember 24., 14:15 (CEST)

Nagyon jó megjegyzések, tényleg lehet, hogy bizonyos esetekre felkészülve több diszkussziót igényelnének.

(4)-es: A vaszei eigo szerintem hasonló elbírálás alá esik, mint a német eredetű orosz személynevek.

(3)-as és (5)-ös: Az angol Wikipédiában van olyan, hogy zárójelben megemlítik, hogy "stylized as ...". Hasonló probléma a Dob utcából: [origo] vs. Origo (l. OH). Szerintem ugyanígy zárójeles, ha a magyar publikáció neve van ilyen szépen angolosan szedve. Csak ilyenkor a magyarosan átírt kellene menjen zárójelbe.

– chery 信 2012. szeptember 24., 16:02 (CEST)