Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Thai nevek átírása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:THAI szócikkből átirányítva)

A thai nevek átírása a szabályzat (218–220. p.) és a Keleti nevek magyar helyesírása, valamint a magyar Wikipédia helyesírási irányelve értelmében magyaros formában történik.

A rossz átírású cikkeket a {{thaiátír}}(?) sablonnal jelöljük meg. Ez a Rossz thai átírású cikkek kategóriába gyűjti őket, a tökéletesítendő cikkeket itt találhatod.

Az angol és a magyar átírás eltérései

[szerkesztés]

Mássalhangzók

[szerkesztés]
Angol átírás Magyar átírás
ch cs
j
s sz
w v
y j

Megjegyzés: az aspiráció (ph, th, kh) jelentésmegkülönböztető értékű, így a magyarban is jelöljük.

Magánhangzók

[szerkesztés]
Angol átírás Magyar átírás
ae e
ao au
ee i, í*
oo u
oe ö
orn on, orn**
u u   (többnyire)
a   (esetenként)***
ue ü
i (mgh. után,
a szótag végén)
j****
* A Keleti nevek csak rövid i-t használ az átírásban, de a Thai–magyar szótár átírása a kiejtésnek megfelelően a hosszú í-t is lehetővé teszi.
** รณ végződés esetén „orn”,esetén „on” – az angol átírásban mindkettőt jelölheti „orn”.
*** Az angol átírás nem mindig következetes; a valódi hangot tanácsos az eredetiből ellenőrizni.
**** A Keleti nevek magyar helyesírása szójegyzékében előfordulnak kivételek, l. a Thaiföld tartományainak listája példáit, mint Szukhothaj, de Uthaithani.

Bár a magánhangzók hosszúsága is jelentésmegkülönböztető értékű lehet, a hivatalos magyar átírás a rövid formákat használja (a, e, i, o, ö, u, ü), mivel a magyar ábécé betűivel nincs mód a rendszer teljes tükrözésére (rövid á, hosszú e, rövid é, ill. a nyílt o rövid és hosszú formái).

  • Kivételek: Ráma (királyok neve), bát (pénznem), Sziám (az ország régi neve).

További tudnivalók

[szerkesztés]

A szótag végén eltérő kiejtésű mássalhangzók

[szerkesztés]

A szótag végén bizonyos hangok nem fordulhatnak elő. Ezeket többnyire (bár nem minden esetben) az angol átírás is jelöli, de a magyarban következetesen jelöljük ezeket az ejtésmódosulásokat, pl. Jaszothon (nem „Jaszothor”). Azok a hangok, amelyek szótag végén csak módosult formában fordulnak elő, az alábbiak:

Írott
mássalhangzó
Kiejtett és
átírt alak
b, ph p
cs, d, sz, th t
kh k
j, l, r n

Egyéb

[szerkesztés]
  • A magyar átírásban a többtagú helyneveket (az angol átírásban jellemző különírással szemben) egybeírjuk, pl. Mae Hong SonMehongszon.
  • IX. Ráma király (1927–2016) nevének átírása valamely (a kötetben külön ki nem fejtett) oknál fogva több ponton is eltér a fenti elvektől: az eredeti alak ภูมิพลอดุลยเดช, angol átírása Bhumibol Adulyadej, IPA szerinti kiejtése [pʰuːmipʰon adunjadeːt], szabályos magyar átírása Phumiphon Adunjadet lenne, a kötetben ezzel szemben a Bhumibol Aduljadezs írásmód szerepel.

Összehasonlító táblázat a thai királyi átíráshoz képest

[szerkesztés]

A thai királyi átírás (Royal Thai General System of Transcription) a thai mondhatni félhivatalos átírása; ezt használják az útjelző táblákon és kormányzati kiadványokban, és ez közelíti meg leginkább a thai „standard” átírását, bár még a kormányzat sem alkalmazza következetesen.

Fogyatékosságai közé tartoznak az alábbiak:

  • nem jelöli a tónusokat,
  • nem jelöli a rövid és hosszú magánhangzók különbségét,
  • a „ch” jelölés nem tesz különbséget az IPA /tɕ/ és az IPA /tɕʰ/ hang között (lásd a táblázatot)
  • az „o” jelölés nem tesz különbséget az IPA /ɔ/ és az IPA /o/ között (lásd a táblázatot)

Mint más átírásokból, ebből sem lehet rekonstruálni a thai eredetit.

Jelölések:

  • TKÁ: thai királyi átírás
  • SZ: a Thai–magyar, magyar–thai kéziszótár átírása (újabb, a kiejtést jobban tükröző javaslat, amely azonban a magyar ábécében nem szereplő jeleket is használ)
  • KN: a Keleti nevek magyar helyesírása szerinti átírás (korábbi, a kiejtéshez kevésbé hű, akadémiai javaslat, amely csak a magyar ábécé betűit használja)

A Wikipédiában a Keleti nevek magyar helyesírása szerinti átírást használjuk (ez a jobb oldali oszlopban szerepel, és ahol eltér a kéziszótár szerintitől, azt félkövér betű jelöli).

Mássalhangzók   Magánhangzók
Betű Szótagkezdő
helyzet
Szótag végi
helyzet
TKÁ SZ KN TKÁ SZ KN
k k k   k k k
kh kh kh   k k k
kh kh kh   k k k
kh kh kh   k k k
kh kh kh   k k k
kh kh kh   k k k
ng ng ng   ng ng ng
ch ty cs   t t t
ch cs cs  
ch cs cs   t t t
s sz sz   t t t
ch cs cs  
y j j   n n n
d d d   t t t
t t t   t t t
th th th   t t t
th th th   t t t
th th th   t t t
n n n   n n n
d d d   t t t
t t t   t t t
th th th   t t t
th th th   t t t
th th th   t t t
n n n   n n n
b b b   p p p
p p p   p p p
ph ph ph  
f f f  
ph ph ph   p p p
f f f   p p p
ph ph ph   p p p
m m m   m m m
y j i/j  
r r r   n n n
rue, ri, roe ri, rü  
ฤๅ rue rí, rű  
l l l   n n n
lue  
ฦๅ lue  
w v v  
s sz sz   t t t
s sz sz   t t t
s sz sz   t t t
h h h  
l l l   n n n
h h h  
    

Megjegyzés: a nagykötőjel
a magánhangzóhoz tartozó
szótagkezdő mássalhangzó
relatív helyzetét jelöli.

Betű Átírás
TKÁ SZ KN
–ะ, –ั, รร (*) a a a
–า á
รร (**) an an an
–ำ am am am
–ิ  i i i
–ี  í
–ึ  ue ü ü
–ื  ű
–ุ  u u u
–ู  ú
เ–ะ, เ–็ e E e
เ– é
แ–ะ ae e
แ– ɛ́ 
โ–ะ, –, โ– o ɐ o
เ–าะ, –อ ɐ́ 
เ–อะ oe ö ö
เ–ิ, เ–อ ő
เ–ียะ ia ie ia
เ–ีย íe
เ–ือะ uea üa üa
เ–ือ űa
–ัวะ, –ว– ua ua ua
–ัว úa
ใ–, ไ–, –ัย ai aj aj
ไ–ย, –าย áj
เ–า ao ao au
–าว áo
–ุย ui új uj
โ–ย oi ój oj
–อย ɐ́j
เ–ย oei őj öj
เ–ือย ueai űaj üaj
–วย uai úaj uaj
–ิว io íu iu
เ–็ว, เ–ว eo éo eo
แ–็ว, แ–ว aeo ɛ́o
เ–ียว iao íao iao

* zárt szótagban
(szótag végi msh.-val)

** nyílt szótagban
(szótag végi msh. nélkül)

Lásd még

[szerkesztés]

A Keleti nevek magyar helyesírása jegyzékében felsorolt thai vonatkozású nevek

[szerkesztés]

A besorolást jelző rövidítések szerint:

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei

[szerkesztés]