Kalsa (Szlovákia)
| Kalsa (Kalša) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1270 | ||
| Polgármester | Gabriela Ivaňáková | ||
| Irányítószám | 044 18 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 761 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 150 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 200 m | ||
| Terület | 4,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kalsa weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalsa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kalsa (szlovákul: Kalša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kassától 29 km-re délkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység keleti lábánál fekszik. Érinti a Kassa–Ágcsernyő–Csap-vasútvonal.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1270-ben „terre cruciferorum Kolse” alakban említik először. Neve talán a magyar Galsa személynévből származik, de lehet a szlovák koľčovany (= irtványlakók) szóból is. A középkorban a keresztesek birtokolták. 1715-ben az egész falu területe lakatlan pusztaság volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KALSA. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Fűzérhez két mértföldnyire, Szilvás Újfalunak filiája, határja középszerű, hasonlító Ránkhoz, azon kivűl, hogy legelője nem igen elég.”[2]
1828-ban 40 házát 287-en lakták. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kalsa, Abauj v. orosz-tót-magyar falu, Zemplén vgye szélén: 70 r. kath., 160 g. kath., 4 evang., 45 ref., 4 zsidó lak. Ref. szentegyház. Legelője szűk; erdeje, földje elég. F. u. gr. Vandernath, Ócsváry, Bideskuthy, Reviczky.”[3]
1869-ben 361 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, erdei munkákkal és fuvarozással foglalkoztak. A faluban fűrészüzem és kőbánya is volt.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Közel hozzá délre Kalsa falu 62 házzal, 331 tót és magyar ajku lakossal [...] posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Később a Kassai, majd 1960 és 1968 között a Tőketerebesi járás része volt, ezután az újonnan kialakított Kassa-környéki járás része lett.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 692 | 703 | 720 | 761 |
| Különbség | +1,58 % | +2,41 % | +5,69 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 747 | 761 |
| Eltérés | +1,87 % |
1910-ben 418-an, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 709 lakosából 688 fő szlovák volt.
2011-ben 693 lakosából 672 fő szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma.
- A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
- Református haranglába.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. május 1.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos honlap (szlovákul)
- Községinfó
- Kalsa Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

