Anarcs
Anarcs | |||
Görögkatolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kalinák József János[1] | ||
Irányítószám | 4546 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1835 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 116,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′Koordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′ | |||
Anarcs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.
Fekvése
Kisvárda, Pap, Szabolcsbáka, Ajak és Gyulaháza közt fekvő település.
Története
Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek alapján már ősidők óta lakott hely volt.
Az Árpád-korban, 1212-ben már mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél. 1270-ben Onorch néven említették az oklevelek, ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt. Később a Báthory, majd a Nyáry család is birtokos volt itt. IV. László király idején Onorcs néven említették az oklevelek. A 15. század a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család volt itt birtokos.
A 19. század közepéig a Kutyori, Czóbel és a Szerencsy családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt Anarcs birtokosa.
A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másik pedig a Telekieké volt.
Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.
1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar, 817 református, 334 római katolikus, 268 görögkatolikus.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességek
- Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
A templom sírboltjában nyugszik a Czóbel családból Imre, László és Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála is. - A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
- Czóbel Minka síremléke
- Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház
- Anarcsi Hajfonatkorong - 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben, három honfoglaló sírra bukkantak. Az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong a sírok egyikéből - valószínűleg gazdag női temetkezésből - származik.
Nevezetes anarcsiak
Források
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Hivatkozások
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora