Anarcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2018. január 20., 17:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (AkH. 12. kiadás: görög katolikus → görögkatolikus AWB)
Anarcs
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Anarcs címere
Anarcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterKalinák József János[1]
Irányítószám4546
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1835 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség116,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′Koordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′
Anarcs (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Anarcs
Anarcs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Anarcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése

Kisvárda, Pap, Szabolcsbáka, Ajak és Gyulaháza közt fekvő település.

Története

Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek alapján már ősidők óta lakott hely volt.

Az Árpád-korban, 1212-ben már mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél. 1270-ben Onorch néven említették az oklevelek, ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt. Később a Báthory, majd a Nyáry család is birtokos volt itt. IV. László király idején Onorcs néven említették az oklevelek. A 15. század a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család volt itt birtokos.

A 19. század közepéig a Kutyori, Czóbel és a Szerencsy családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt Anarcs birtokosa.

A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másik pedig a Telekieké volt.

Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar, 817 református, 334 római katolikus, 268 görögkatolikus.

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességek

A református templom
  • Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
    A templom sírboltjában nyugszik a Czóbel családból Imre, László és Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála is.
  • A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
  • Czóbel Minka síremléke
  • Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház
  • Anarcsi Hajfonatkorong - 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben, három honfoglaló sírra bukkantak. Az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong a sírok egyikéből - valószínűleg gazdag női temetkezésből - származik.

Nevezetes anarcsiak

Czóbel Minka

Források

Hivatkozások

Képgaléria

Jegyzetek

  1. Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

Kapcsolódó szócikkek