Széchenyihegy

Széchenyihegy
A Széchenyi-emlékmű és kilátó
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XII. kerület
Népesség
Teljes népesség	2756 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Széchenyihegy Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 18° 58′ 46″47.492222222222, 18.979444444444

Széchenyihegy egybeírva Budapest egyik városrésze a XII. kerületben. Főként a budapestiek és Buda-környékiek szemében népszerű szabadidős és kirándulóhely, a Gyermekvasút illetve a Budapesti Fogaskerekű Vasút egyik végállomása, több diplomáciai vendégház, illetve képviselet helyszíne. Nevét a Széchenyi-hegy után kapta, amin található.

Fekvése

Határai: Hegyhát út a Kázmér úttól – Ordas út – Fülemile út – Karthauzi utca – Mártonhegyi út – Denevér út – Bürök utca – Hó utca – Hóvirág út – Rácz Aladár út – János Zsigmond utca – Kázmér út a Hegyhát útig.

Megközelítése

A hegy tömegközlekedésének ellátására a BKV menetrend szerinti buszjáratokat (21-es és 21A viszonylat) és vasútjáratot (a 60-as számot viselő Fogaskerekű vasút) is üzemeltet.

Története

A 427 m magasan fekvő fennsík gróf Széchenyi István 1860-ban bekövetkezett halála után kapta a nevét. A Széchenyi-hegy Budapest megalakulása (1873) után fokozatosan egyre népszerűbb lett a gazdagabbak körében, számos villa épült a környéken, mely jellegét máig is őrzi a terület. 1890-ben átadták a Budapesti Fogaskerekű Vasút új, Svábhegytől meghosszabbított szakaszát, amivel jóval könnyebben elérhetővé vált a terület.

1948-1949-ben a kommunista államvezetés a budai hegyekben, Széchenyi-hegyi központtal építtette fel a Gyermekvasutat egyrészt szórakoztató, másrészt a jövő vasutasait kinevelő célzattal. Az államvezetés egyúttal saját propagandacéljaira is felhasználta, az ország egész területéről szerveztek kirándulásokat a diákoknak a vasúthoz, amivel országosan is népszerű családi kirándulóhellyé tették a (kis)gyermekes családok számára a környéket. A rendszerváltás után is megmaradt ilyen jellegű kirándulóhelynek.

Adótorony

A Széchenyi-hegyi adótorony

A Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától néhány száz méterre magasodik a Széchenyi-hegyi adótorony. A második hazai televíziós próba-adás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Hargita szálló melletti a Magyar Posta Kísérleti Intézetben történt. A Magyar Televízió 1-es csatornája 1957-ben kezdi meg sugárzását. 1955-ben pedig megépül az első, 60 méteres Széchenyi-hegyi torony. A rendszeres TV-adás csak 1958-tól indul, addig csak tesztüzemben működik az adótorony. 1971-ben kezdődik meg a 2. csatorna adása. 1975-ben állították fel a régi épület mellé az azóta 192 méter magasra nőtt antennatornyot, amely a földi televízióadásokon kívül rádióadókat is sugároz. Ma az Antenna Hungária Országos Mikrohullámú Központja is itt működik.

Források

• Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7