Ugrás a tartalomhoz

Gégény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tölgyestanya szócikkből átirányítva)
Nem tévesztendő össze a következővel: Körösgégény.
Gégény
Gégény címere
Gégény címere		 Gégény zászlaja
Gégény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállásközség
PolgármesterZakor Ildikó (független)[1]
Irányítószám4517
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1738 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93[3] m
Terület23,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′, k. h. 21° 57′48.150000°N 21.950000°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 21° 57′48.150000°N 21.950000°E
Gégény (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Gégény
Gégény
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gégény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gégény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gégény község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye és a Nyírség középső-északi részén fekszik, a Rétköz délkeleti szélén.

A közvetlenül szomszédos települések: kelet felől Pátroha, délkelet felől Nyírtass, dél felől Berkesz, délnyugat felől Demecser, északnyugat felől pedig Dombrád.

A térség fontosabb települései közül Demecser 4, Pátroha 5, Berkesz és Nyírtass 6-6, Székely 7,5, Dombrád 11, Nyírbogdány 12, Ajak pedig 13 kilométer távolságra található.

Különálló településrészei

[szerkesztés]
  • Feketetanya Gégény centrumától 4 kilométerre fekszik, északi irányban. 2011-es adatok szerint a lakónépessége 54 fő, a lakások száma 20 volt.[4]
  • Mackótanya (vagy Maczkótanya) a központtól 3 kilométerre fekszik, északi irányban. 2011-es adatok szerint a lakónépessége 27 fő, a lakások száma 15 volt.[5]
  • Tölgyestanya a község északi határszéle közelében fekszik, Gégény központjától 6 kilométerre. 2011-es adatok szerint a lakónépessége 63 fő, a lakások száma 23 volt.[6]

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Demecser vagy Dombrád érintésével érhető el, mindkét város felől a 3827-es úton; határszélét délen érinti még a Berkeszt Demecserrel összekötő 3833-as út is.

Az ország távolabbi részei felől a 4-es főút felől közelíthető meg a legegyszerűbben, Székelynél letérve a 3831-es útra, majd onnan Demecsertől tovább a 3827-es úton.

Mindhárom különálló településrésze a faluközpontból Dombrád felé vezető 3827-es út mellett, vagy annak közelében fekszik, így közúton könnyen elérhetőek.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Gégény megállóhely a belterület déli szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3827-es útból kiágazó 38 319-es számú mellékút teszi lehetővé.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve ismeretlen eredetű, lehet, hogy a „gége” közszó képzős alakja, lehet személynév is.

Története

[szerkesztés]

A település nevét egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt adománylevélben említették először. Az adománylevél szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai közül kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény birtokokat adományozva nekik. A falu tehát a szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható – Gégényieknek nevezték.

Az említett 1406. évi oklevélben az eredeti adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és leányági utódai osztozkodtak a birtokon. Az egyik falura (Belgégény) a 14. század közepén – feltehetően házasság révén – több, közeli faluról elnevezett kisnemesi család (Lővei, Megyeri, Vajai, Sényői stb.) is birtokjogot formált. A 15. században a Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi család egyik özvegyétől vétel útján jutott gégényi birtokához.

1556-ban 8 dézsmafizető háztartása volt, mintegy 40-45 lakossal. 1588-ban az Ibrányiaknak 15, a Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7 jobbágya élt benne.

A 16. század végén a falu még két különálló település volt; ekkoriban már Külgégényt hívták Egyházasgégénynek, a Megyery és Nyakas család része ebben a faluban volt. A Várdai család 1611-ig – míg fiágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta, az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyáry Pál kapta meg. Másik felén a 15–16. században a Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család osztozott. 1618-ban hat földesura volt, 36 jobbágyházzal. Négy év múlva Nyakas György egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként használták. A 18. század elejére ugyancsak pusztává lett a Megyeryek birtokrésze is.

1720-ban 4 telkes jobbágy és zsellércsalád lakta. A jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg, mellettük több birtokos (Mezőssy Tamás, Vay Ábrahám és a Borbély család) kisebb részeket bírt belőle; lakóinak száma 491 volt. 1870-ben 112 háza, 740 lakosa volt 4518 kat. holdnyi határán; 1910-ben 200 háza és 1500 lakosa volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Plósz András (független)[7]
  • 1994–1998: Tenkely Józsefné (független)[8]
  • 1998–2002: Tenkely Józsefné (független)[9]
  • 2002–2006: Tenkely Józsefné (független)[10]
  • 2006–2010: Tenkely Józsefné (független)[11]
  • 2010–2014: Zakor Ildikó (független)[12]
  • 2014–2019: Zakor Ildikó (független)[13]
  • 2019–2024: Zakor Ildikó (független)[14]
  • 2024– : Zakor Ildikó (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1975
1981
1935
1875
1759
1761
1738
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 45,6%, görögkatolikus 9,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,7% (17,4% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 2% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnak, görögnek, románnak és németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 42% református, 8,3% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 3% felekezeten kívüli (25% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom.
  • Emlékpark.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gégény, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  5. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  6. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  7. ↑ Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. ↑ Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  10. ↑ Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  11. ↑ Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  12. ↑ Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  13. ↑ Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  14. ↑ Gégény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Gégény Helységnévtár
  17. ↑ Gégény Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gégény&oldid=27424024”