Apagy
| Apagy | |||
 | |||
| Műemlék református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Nyíregyházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss István[1] | ||
| Irányítószám | 4553 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2187 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 72,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″ | |||
 Apagy
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Apagy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apagy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Apagy község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban.
Fekvése
Nyíregyházától 17 km-re keletre, a 41-es út mentén található.
Vonattal elérhető a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalon. A település belső területei az ÉMKK által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg.
Története
A 13. század során keletkezett falut először Opag néven említették.
Fekvése folytán jelentős településsé vált, több esetben megyegyűlést is tartottak a községben, többek között itt választották ki Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének.
1466-ban az Orsz.lt. oklevele említi Mohos települést, mint Apagy szomszédját, mely a Várday család birtoka volt.
Apagy adott helyt az 1608-as országgyűlésnek is. A 15. század elején földesura a Kemecsey család volt. A 16. század első felében több birtokosa is volt: az Apagyi, Csajkos, Diószeghy, Hetey, Osváth, Puskás, Szegedy, Szentmiklóssy, Szécsy, Szilágyi, Zoltán, Zsiday családok.
A településen 1768-ban indult meg a református egyházközség tagjainak az anyakönyvezése.
A 20. század elején a Zoltán család, s annak örökösei, valamint Leveleki Mayer volt itt birtokos.
Az eredetileg egyutcás falu a 18. század során indult igazán fejlődésnek, a Nyíregyháza – Vásárosnaményi vasútvonal megépítésével pedig térségi központtá vált.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- 15. század-i, gótikus stílusú református templom, szecessziós berendezéssel
- Mohos-tó természetvédelmi terület
Sport
Labdarúgás
A helyi labdarúgó csapatot 1954-ben alapították. Az 1995/96-os idényben megnyerték az MB III-as bajnokságot és azóta az MB II-ben szerepelnek. Itt a legjobb eredményük, egy bronzérem volt, a 2010/11-es idényben.
Asztalitenisz
Jegyzetek
- ↑ Apagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk
- Apagyi Football Club
- Apagyi Football Ultras
- Hallap
- Információk, képek[halott link]
- Apagyon működő közhasznú szervezet[halott link]
Kapcsolódó szócikkek
A Nyíregyházi járás települései | ||
|---|---|---|
Apagy · Kálmánháza · Kótaj · Nagycserkesz · Napkor · Nyíregyháza · Nyírpazony · Nyírtelek · Nyírtura · Rakamaz · Sényő · Szabolcs · Timár · Tiszanagyfalu · Újfehértó |  | |
