Űrrepülési rekordok listája

Az űrrepülési rekordok, vagy elsőségek alatt azokat a teljesítményeket értjük, amelyek során valamilyen műveletet, vagy cél először végzett el egy-egy űrhajó, űrszonda, vagy annak bármilyen utasa, illetve ugyanazon teljesítménynek leghosszabb, legtávolibb, leggyorsabb stb. teljesítését jelenti. Az űrrepülések lényegében az űrkorszak kezdetétől több ágra oszlanak, úgy mint emberekkel végzett űrrepülések, automata műholdak, vagy űrszondák útjai, vagy állatkísérletek űrrepülései, amelyeket külön szekciókban említünk a cikkben. Ezen elsőségek nagy többsége az űrrepülések hajnaláról valók, amikor egyáltalán magának az űrrepüléseknek a megvalósíthatóságáról döntöttek az egyes űrkísérletek.

Az a kifejezés, hogy elsőség az űrrepülésekben egy, a repülőgépes repülésekben megjelenő tradícióban ered, bár ezek propagandacélból való jegyzése és széleskörű, hírként való terjesztése a hidegháború és annak űrverseny nevű fejezetéhez köthető az első két űrhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az 1950-es és 1960-as évek során a két szuperhatalom tekintette egyfajta propagandaháborús terepnek, ha az egyébként technikailag mindenek felett álló hi-tech űrrepülések során valamit a másik előtt tud véghezvinni, ezzel a saját felsőbbrendűségét hirdetve. Így a Szovjetunió elsőként bocsátotta fel a Szputnyik–1 műholdat, az első ember alkotta tárgyat a világűrbe, majd az első ember, Jurij Gagarin felbocsátása is az ő nevükhöz fűződött a Vosztok–1-en. Az inkább csak politikai nyilatkozatokban létező verseny miatt az Egyesült Államok sorban válaszolt a maga ugyanilyen tematikájú repüléseivel, majd szép lassan sikerült átvennie az elsőségek teljesítését, amely végül az Apollo–11 Holdon való leszállásában és Neil Armstrong első emberkénti Holdra lépésében kulminálódott.

A legelső emberekkel végzett űrrepülés elsőségek szuborbitális és orbitális pályán

Ország	Repülés	Legénység	Űrhajó	Hordozórakéta	Dátum	Típus
Szovjetunió	Vosztok–1	Jurij Gagarin	Vosztok 3KA	Vosztok-K	1961. április 12	Orbitális
USA	Mercury–Redstone–3 (Freedom 7)	Alan Shepard	Mercury űrhajó No.7	Mercury-Redstone hordozórakéta	1961. május 5.	Űrugrás
USA	Mercury–Atlas–6 (Friendship 7)	John Glenn	Mercury űrhajó No.13	Atlas LV-3B	1962. február 20.	Orbitális
Szovjetunió	Szojuz–18A	Vaszilíj Lazarev, Oleg Makarov	Szojuz 7K–T	Szojuz 11A511U	1975. április 5.	űrugrás
Oroszország	Szojuz TM–14	Alekszandr Viktorenko, Alekszandr Kaleri, Klaus-Dietrich Flade	Szojuz TM	Szojuz-U2	1992. március 17.	Orbitális
Kína	Sencsou–5	Jang Li-vej	Sencsou űrhajó	CZ–2F	2003. október 15.	Orbitális
Oroszország	Szojuz–MSZ-10	Alekszej Ovcsinyin, Nick Hague	Szojuz-MSZ	Szojuz–FG	2018. október 11.	űrugrás

Emberrel végzett űrrepülések elsőségei és rekordjai

Megjegyzés: a különböző országokban különbözőképpen értelmezik a világűr határát és így a világűr elérését. Alábbi felsorolásban a világűr határának tudományos meghatározásából és a Kármán-vonal átlépéséből indultunk ki és így csak azok a teljesítmények szerepelnek az alábbi felsorolásban amelyek ezt a kritériumot teljesítik, míg azok nem, amelyek más országokban elfogadottak ilyenként (pl. az USA-ban az 50 mérföld – kb. 80 km –)

Elsőség	Személy(ek)	Repülés	Ország	Dátum
Ember először éri el a világűrt Ember orbitális Föld körüli pályán	Jurij Gagarin	Vosztok–1	Szovjetunió	1961. április 12.
Ember által végrehajtott űrugrás Ember által végrehajtott vízreszállás) Ember először kormányozza (részben) manuálisan az űrhajóját.	Alan Shepard	Mercury–Redstone–3 Freedom–7	USA	1961. május 5.
Ember 24 órát meghaladó űrrepülésen Több Föld körüli keringés ugyanazon az űrrepülésen	German Tyitov	Vosztok–2	Szovjetunió	1961. augusztus 6. – augusztus 7.
Csoportos repülés Egymáshoz közeli pálya Úrhajó és úrhajó közötti kommunikáció	Andrijan Nyikolajev| Pavel Popovics	Vosztok–3 Vosztok–4	Szovjetunió	1962. augusztus 12. – 1962. augusztus 15.
Nő a világűrben Civil űrhajós a világúrben orbitális pályán (legalábbis a kivalaszátásakor)	Valentyina Tyereskova	Vosztok–6	Szovjetunió	1963. június 16. – 1963. június 19.
Három személyes repülés ugyanazon űrhajóval Embervezette űrrepülés űrruha nélkül	Vlagyimir Komarov Konsztantyin Feoktyisztov Borisz Jegorov	Voszhod–1	Szovjetunió	1964. október 12. – 1964. október 13.
Űrséta	Alekszej Leonov	Voszhod–2	Szovjetunió	1965. március 18.
Orbitalis maöverezés (pályaváltoztatás)	Gus Grissom John Young	Gemini–3	USA	1965. március 23.
Űrhajós, aki először vesz részt két orbitális űrrepülésen	Gordon Cooper	Faith 7 Gemini–5	USA	1963. május 15. – 1963. május 16. 1965. augusztus 21. – 1965. augusztus 29.
Űrhajósok, aki 1 hetet meghaladó időtartamot töltenek az űrben	Gordon Cooper Pete Conrad	Gemini–5	USA	1965. augusztus 21. – 1965. augusztus 29.
Űrrandevú (orbitális manőverek és kötelékrepülés két közel egymáshoz haladó űreszköz között) Négy ember egyszerre a világűrben	Frank Borman, Jim Lovell Walter Schirra, Thomas Stafford	Gemini–7 Gemini–6A	USA	1965. december 15. – 1965. december 16.
Civil űrhajós a világűrben (a repülés idejében is civil)	Neil Armstrong	Gemini–8	USA	1968. március 16. – 1966. március 17.
Két űrhajó összekapcsolása	Neil Armstrong David Scott	Gemini–8 és Agena	USA	1966. március 16.
Többszörös (kettős) űrrandevú (az Agena–10-zel, aztán az Agena–8-cal)	John W. Young Michael Collins	Gemini–10	USA	1966. július 19. és 1966. július 20.
Űrhajósok átlépik az 1.000 km-es magasságot a Föld felett	Pete Conrad Dick Gordon	Gemini–11	USA	1966. szeptember 12. és 1966. szeptember 15.
Halál egy űrrepülésen(leszállás közben)	Vlagyimir Komarov	Szojuz–1	Szovjetunió	1967. április 23. – 1967. április 24.
Egy űrhajós, aki harmadik űrrepülését is teljesíti Űrhajós, aki három különböző típusú űrhajóval is repül	Walter Schirra	Mercury–Atlas–8 Gemini–6A Apollo–7	USA	1968. október 22.
Űrhajósok elhagyják az alacsony Föld körüli pályát (LEO – low earth orbit) Űrhajósok átlépnek egy másik égitest gravitációs mezejébe Űrhajósok Hold körüli keringésbe állnak	Bill Anders Jim Lovell Frank Borman	Apollo–8	USA	1968. december 24. – 1968. december 25.
Két űrhajó dokkolása mindkettőn űrhajósokkal Kettős űrséta Személyzetcsere űrhajók között (Hrunov és Jeliszejev között)	Vlagyimir Satalov Borisz Volinov Alekszej Jeliszejev Jevgenyij Hrunov	Szojuz–4 és Szojuz–5	Szovjetunió	1969. január 16.
Egyedülrepülés Hold körüli pályán	John Young	Apollo–10	USA	1969. május 22.
Holdraszállás Űrhajón kívüli tevékenység egy másik égitesten (holdséta)	Neil Armstrong Buzz Aldrin	Apollo–11	USA	1969. július 20.
Egyszerre öt űrhajós a világűrben	Georgij Sonyin, Valerij Kubaszov Anatolij Filipcsenko, Vlagyiszlav Volkov, Viktor Gorbatko	Szojuz–6 Szojuz–7	Szovjetunió	1969. október 12. – 1969. október 13.
Három űrhajó az űrben egyszerre Hét űrhajós egyszerre az űrben	Sonyin, Kubaszov Filipcsenko, Volkov, Gorbatko Vlagyimir Satalov, Alekszej Jeliszejev}}	Szojuz–6 Szojuz–7 Szojuz–8	Szovjetunió	1969. október 13. – 1969. október 16.
Az első űrhajós, aki négy űrrepülést teljesített	Jim Lovell	Gemini–7 Gemini–12 Apollo–8 Apollo–13	USA	1970. április 17.
Az első űrhajós, aki két holdrepülést teljesített Az első űrhajós, aki kétszer is elhagyta az alacsony Föld körüli pályát	Jim Lovell	Apollo–8 Apollo–13	USA	1970. április 11. – 1970. április 17.
Az első emberek, aki a szabad visszatérés pályáján megkerültek egy másik égitestet A Földtől legnagyobb távolságig elrepülő űrhajósok	Jim Lovell Jack Swigert Fred Haise	Apollo–13	USA	1970. április 11. – 1970. április 17.
Az először az űrben két teljes hetet eltöltő űrhajósok Az első éjszakai start	Andrijan Nyikolajev Vitalij Szevasztyjanov	Szojuz–9	Szovjetunió	1970. június 1. – 1970. június 19.
Űrhajósok először kerülnek látótávolságon kívül űrsétájuk során az űrhajójuktól	Alan Shepard Edgar Mitchell	Apollo–14	USA	1971. február 6.
Dokkolás egy űrállomással Éjszakai leszállás a Földön	Vlagyimir Satalov Alekszej Jeliszejev Nyikolaj Rukavisnyikov	Szojuz–10 Szaljut–1	Szovjetunió	1971. április 22. – 1971. április 24.
Az első űrállomás személyzettel Az első haláleset az űrben	Georgij Dobrovolszki Viktor Pacajev Vlagyiszlav Volkov	Szojuz–11 Szaljut–1	Szovjetunió	1971. június 7. – 1971. június 29.
Az első jármű használata egy másik égitesten <	Dave Scott Jim Irwin	Apollo–15	USA	1971. július 31. – 1971. augusztus 2.
Űrséta a Föld körüli pályán túli űrben (a Holdról hazatéróben)	Al Worden	Apollo–15	USA	1971. augusztus 5.
Az első ember, aki kétszer repült Hold körüli pályán (két különböző holdexpedíción)	John Young	Apollo–10 Apollo–16	USA	1972. április 16. – 1972. április 27.
Űrhajósok először lépik át a négy hét időtartamot	Pete Conrad Joe Kerwin Paul Weitz	Skylab–2	USA	1973. május 25. – 1973. június 22.
Űrhajósok először lépik át a nyolc hét időtartamot	Alan Bean Jack Lousma Owen Garriott	Skylab–3	USA	1973. július 28. – 1973. szeptember 25.
Űrhajósok először lépik át a 12 hét időtartamot	Gerald Carr William Pogue Edward Gibson	Skylab–4	USA	1973. november 16. – 1973. február 8.
Felszállás közben megszakított repülés (kb. 145 km magasan) Kényszerleszállás kb. 21g lassulás mellett)	Vaszilij Lazarev, Oleg Makarov	Szojuz–18A	Szovjetunió	1975. április 5.
Nemzetközi személyzet vezette űrhajók összekapcsolódása	Tom Stafford, Vance Brand, Deke Slayton – USA Alekszej Leonov, Valerij Kubaszov – Szovjetunió	Apollo CSM, Szojuz–19	USA Szovjetunió	1975. július 17.
Az első látogató űrhajósok egy lakott űrállomáson	Vlagyimir Dzsanyibekov, Oleg Makarov	Szojuz–27 látogatóűrhajó a Salyut 6 1. állandó legénységnél	Szovjetunió	1978. január 10. – 1978. január 16.
Űrhajósok először lépik át a 19 hét (4 hónap) időtartamot	Vlagyimir Kovaljonok, Alekszandr Ivancsenkov	Szaljut–6, Szojuz–29-Szojuz–31	Szovjetunió	1978. június 15. – 1978. november 2.
Űrhajósok először lépik át a 26 hét (6 hónap) időtartamot	Leonyid Popov, Valerij Rjumin	Szaljut–6, Szojuz–35-Szojuz–37	Szovjetunió	1980. április 9. – 1980. október 11.
Az első űrrepülés egy szárnyakkal felszerelt, többször felhasználható űrhajóval Az első és egyetlen éles repülés egy rakétával, amelynek nem volt korábban tesztrepülése	John Young Robert Crippen	STS–1	USA	1981. április 12.
Az első űrhajós, aki négy különböző űrhajótípussal repült	John Young	Gemini űrhajó Apollo űrhajó Holdkomp Space Shuttle	USA	1981. április 12.
Az első űrhajós, aki öt űrrepülést teljesített	John Young	Gemini–3 Gemini–10 Apollo–10 Apollo–16 STS–1	USA	1981. április 14.
Egy korábban már használt űrhajót újra felhasználnak	Joe Engle Richard Truly	STS–2	USA	1981. november 12.
Négy személy repül először egyetlen űrhajóban	Vance Brand Robert Overmyer Joseph Allen William Lenoir	STS–5	USA	1982. november 11. – 1982. november 16.
Öt személy repül először egyetlen űrhajóban	Robert Crippen Frederick Hauck John Fabian Sally Ride Norman Thagard	STS–7	USA	1983. június 18. – 1983. június 24.
Hat személy repül először egyetlen űrhajóban	John Young, Brewster Shaw, Owen Garriott, Robert Parker, Byron Lichtenberg – USA Ulf Merbold – Németország (Európai Űrügynökség)	STS–9	USA  Nyugat-Németország	1983. november 28. – 1983. december 8.
Az első űrhajós, aki hat űrrepülést teljesített	John Young	Gemini–3 Gemini–10 Apollo–10 Apollo–16 STS–1 STS–9	USA	1983. december 8.
Köldökzsinór nélküli űrséta	Bruce McCandless II	STS–41–B	USA	1984. február 7.
Egyszerre nyolc ember tartózkodik az űrben (különbözó űrhajókban, dokkolás nélkül	Oleg Atkov, Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov – Szovjetunió Vance Brand, Robert Gibson, Bruce McCandless II, Ronald McNair, Robert Stewart – USA	Szaljut–7, Szojuz T–10, STS–41–B	Szovjetunió USA	1984. február 8. – 1984. február 11.
Egyszerre 11 ember tartózkodik az űrben (különbözó űrhajókban, dokkolás nélkül)	Oleg Atkov, Leonyid Kizim, Jurij Malisev, Vlagyimir Szolovjov, Gennagyij Sztrekalov – Szovjetunió Robert Crippen, Terry Hart, George Nelson, Dick Scobee, James van Hoften – USA Rakesh Sharma – India	STS–41–C, Szaljut–7, Szojuz T–10-Szojuz T–11	Szovjetunió USA India	1984. április 6. – 1984. április 11.
Űrhajósok, akik négy űrsétát is elvégeztek ugyanazon repülésen	Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov	Szaljut–7	Szovjetunió	1984. április 26. – 1984. május 18.
Űrsétát végző női űrhajós	Szvetlana Szavickaja	Szojuz T–12	Szovjetunió	1984. július 25.
Hegesztés a világűrben	Vlagyimir Dzsanyibekov, Szvetlana Szavickaja	Szaljut–7, Szojuz T–12	Szovjetunió	1984. július 25.
Űrhajósok először lépik át a 33 hét (7 hónap) időtartamot	Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov, Oleg Atkov	Szaljut–7, Szojuz T–10-Szojuz T–11	Szovjetunió	1984. február 8. – 1984. október 2.
Hét személy repül először egyetlen űrhajóban	Robert Crippen, Jon McBride, Kathryn Sullivan, Sally Ride, David Leestma, Paul Scully-Power – USA Marc Garneau – Kanada	STS–41–G	USA Kanada	1984. Október 5. – 1984. október 13.
Két nő egyszerre az űrben	Kathryn Sullivan, Sally Ride	STS–41–G	USA	1984. október 5. – 1984. október 13.
Részleges személyzetcsere egy űrállomáson	Alekszandr Volkov, Vlagyimir Vaszjutyin váltja Vlagyimir Dzsanyibekovot	Szojuz T–14, Szaljut–7	Szovjetunió	1985. szeptember 17. – 1985. szeptember 26.
Nyolc személy repül először egyetlen űrhajóban	Henry Hartsfield, Steven Nagel, Bonnie Dunbar, James Buchli, Guion Bluford – USA Reinhard Furrer, Ernst Messerschmid – Nyugat-Németország Wubbo Ockels – Hollandia (Európai Űrügynökség)	STS–61–A]	USA Nyugat-Németország  Hollandia}}	1985. október 30. – 1985. november 6.
Haláleset a felbocsátás közben	Dick Scobee, Michael Smith, Ellison Onizuka, Judith Resnik, Ronald McNair, Sharon Christa McAuliffe, Gregory Jarvis	STS–51–L	USA	1986. január 28.
Átrepülés egyik űrállomásról a másikra... ...és vissza Két űrállomást is használó expedíció	Leonyid Kizim Vlagyimir Szolovjov	Szojuz T–15-tel a Mir-ről a Szaljut–7-re, majd vissza a Mir-re	Szovjetunió	1986. március 15. – 1986. július 16.
Teljes személyzetcsere egy űrállomáson	Vlagyimir Tyitov, Musza Manarov váltotta Jurij Romanyenkot és Alekszandr Alekszandrovot	Szojuz TM–4-Szojuz TM–2, Szojuz TM–3, a Mir űrállomáson	Szovjetunió	1987. december 21. – 1987. december 29.
Űrhajósok először lépik át az 52 hét (1 év) időtartamot	Vlagyimir Tyitov, Musza Manarov	Mir, Szojuz TM–4-Szojuz TM–6	Szovjetunió	1987. december 21. – 1988. december 21.
Egyszerre 12 ember tartózkodik az űrben (különbözó űrhajókban, dokkolás nélkül)	Space Shuttle: Vance Brand, Samuel Durrance, Guy Gardner, Jeffrey Hoffman, John Lounge, Ronald Parise, Robert Parker – USA Mir: Gennagyij Manakov, Gennagyij Sztrekalov – Russia Szojuz és Szojuz/Mir: Musza Manarov, Viktor Afanaszjev – Russia Akijama Tojohiro – Japan	STS–35, Mir , Szojuz TM–10-Szojuz TM–11	Szovjetunió USA Japán	1990. december 2. – 1990. december 10.
Civil űrhajós repül egy kereskedelmi repülésen és egy újságíró tudósít az űrből	Akijama Tojohiro – Japán	Szojuz TM–10, Szojuz TM–11	Japán	1990. december 2. – 1990. december 10.
Három nő egyszerre az űrben	Millie Hughes-Fulford, Tamara Jernigan, Rhea Seddon	STS–40	USA	1991. június 5. – 1991. június 14.
Három űrhajós tesz űrsétát egyszerre	Pierre Thuot Richard Hieb Thomas Akers	STS–49	USA	1992. május 13.
Egyszerre 12 ember tartózkodik az űrben (különböző űrhajókban, dokkolás nélkül)	Shuttle: Steve Oswald, William Gregory, John Grunsfeld, Wendy Lawrence, Tamara Jernigan, Samuel Durrance, Ron Parise – USA Mir: Alekszandr Viktorenko, Jelena Kondakova, Valerij Poljakov – Russia Szojuz/Mir: Vlagyimir Dezsurov, Gennagyij Sztrekalov – Russia Norman Thagard – USA	STS–67, Mir, Szojuz TM–20, Szojuz TM–21	USA Oroszország}}	1995. március 14. – 1995. március 18.
Tíz személy repül először egyetlen űrhajóban	Robert Gibson, Charles Precourt, Ellen Baker, Bonnie Dunbar, Gregory Harbaugh, Norman Thagard – USA Anatolij Szolovjov, Nyikolaj Budarin, Vlagyimir Dezsurov, Gennagyij Sztrekalov – Russia	STS–71, Mir, Szojuz TM–21	USA Oroszország}}	1995. június 29. – 1995. július 4.
Az első űrturista	Dennis Tito	Szojuz TM–32/31, ISS	USA Oroszország}}	2001. április 28. – 2001. május 6.
Az első űrhajós, aki hét űrrepülést teljesített	Jerry Ross	STS–61–B STS–27 STS–37 STS–55 STS–74 STS–88 STS–110	USA	2002. április 19.
Magán finanszírozású űrrepülés (űrugrás)	Mike Melvill	SpaceShipOne	USA	2004. június 21.
13 személy repül először egyetlen űrhajóban	Michael Barratt, Mark Polansky, Douglas Hurley, Christopher Cassidy, Thomas Marshburn, David Wolf, Timothy Kopra – USA Gennagyij Padalka, Roman Romanyenko – Oroszország Robert Thirsk, Julie Payette – Kanada Frank De Winne – Belgium (Európai Űrügynökség) Vakata Kóicsi – Japán	ISS, Szojuz TMA–14, Szojuz TMA–15, STS–127	USA Oroszország Kanada Belgium Japán	2009. július 17.
Négy nő egyszerre az űrben	Shuttle: Dorothy Metcalf-Lindenburger, Stephanie Wilson – USA Jamazaki Naoko – Japán}} ISS: Tracy Caldwell Dyson – USA	STS–131 ISS	USA Japán	2010. április 5. – 2010. április 20.
Hat űrhajó kapcsolódik egy űrállomáshoz	ISS:	Dragon-15, Cygnus-9, Szojuz MS–08, Szojuz MS–09, Progressz MS–08, Progressz MS–09	USA Oroszország	2018. július 9.
Csak női űrhajósok által elvégzett űrséta Két nő végez egyszerre űrsétát	Christina Koch Jessica Meir	ISS	USA	2019. október 18.
Tisztán kereskedelmi űrhajó szállít űrhajósokat egy űrállomáshoz	Bob Behnken Doug Hurley	Crew Dragon Demo–2	USA	2020. május 30. – 2020. május 31.
Egyszerre 14 ember tartózkodik az űrben (különböző űrhajókban, dokkolás nélkül)	ISS: Mark Vande Hei, Shane Kimbrough, Megan McArthur, – USA Oleg Novickij, Pjotr Dubrov – Oroszország Thomas Pesquet – Franciaország Hoside Akihiko – Japán Tiangong: Nie Haj-seng, Liu Boming, Tang Hongbo, – Kína New Shepard: Jeff Bezos, Mark Bezos, Wally Funk – USA Oliver Daemen – Hollandia	Szojuz MS–18, SpaceX Crew-2, Sencsou–12, Blue Origin NS-16	USA Kína Oroszország Franciaország Japán Hollandia	2021. július 20.
Tisztán privát finanszírozású Föld körüli pályán végrehajtott űrrepülés Teljesen kereskedelmi űrrepülés Föld körüli pályán	Jared Isaacman Hayley Arceneaux Christopher Sembroski Sian Proctor	Inspiration4	USA	2021. szeptember 16. – 2021. szeptember 18.
Női pilóta által vezetett kereskedelmi űrhajó|Színes bőrű női pilóta}}	Sian Proctor	Inspiration4	USA	2021. szeptember 16. – 2021. szeptember 18.
Mozgássérült űrhajós jár az űrben Űrhajós, aki protézist visel az űrben	Hayley Arceneaux	Inspiration4	USA	2021 szeptember 16. – 2021. szeptember 18.
Egyszerre 14 ember tartózkodik az űrben, Föld körüli pályán (különböző űrhajókban, dokkolás nélkül)	ISS: Mark Vande Hei, Shane Kimbrough, Megan McArthur, – USA Oleg Novickij, Pjotr Dubrov – Oroszország Thomas Pesquet – Franciaország Hoside Akihiko – Japán Tiangong: Nie Haj-seng, Liu Boming, Tang Hongbo, – Kína Inspiration4: Jared Isaacman, Hayley Arceneaux, Sian Proctor, Christopher Sembroski – USA	Szojuz MS–18 SpaceX Crew-2 Sencsou–12 Inspiration4	USA Kína Oroszország Franciaország Japán	2021. szeptember 16. – 2021. szeptember 17.
Űrrepülés egy űrállomáshoz teljesen privát legénységgel Teljesen kereskedelmi repülés egy űrállomáshoz	Michael López-Alegría Larry Connor Mark Pathy Eytan Stibbe	Axiom Mission 1 a ISS-hez	USA Spanyolország Kanada Izrael	2022. április 18. – 2022. április 22.
Két űrállomás is lakott egymással párhuzamosan	ISS: Szojuz és Crew Dragon űrhajókkal (utóbbi később Starliner néven) Tienkung űrállomás: Sencsou űrhajó űrhajóval	ISS Tienkung űrállomás	Kanada Európai Űrügynökség Japán USA Oropszország Kína	2022. június 5. –
Öt nő egyszerre az űrben	ISS: Jessica Watkins, Nicole Mann – USA Anna Kikina – Oroszország Samantha Cristoforetti – Olaszország Tiangong: Liu Jang – Kína	SpaceX Crew–4, SpaceX Crew–5, Sencsou–14	USA Oroszország Olaszország Kína}}	2022. október 5. – 2022. október 14.
Egyszerre 14 ember tartózkodik az űrben, Föld körüli pályán (különböző űrhajókban, dokkolás nélkül)	ISS: Stephen Bowen, Warren Hoburg, Peggy Whitson, John Shoffner, Francisco Rubio – USA Andrej Fedjaev, Dmitrij Petyelin, Szergej Prokopjev – Oroszország Ali AlQarni, Rayyanah Barnawi – Szaúd-Arábia Sultan Al Neyadi – Egyesült Arab Emirátusok Tiangong Űrállomás: Fej Csün-lung, Deng King-ming, Zsang Lu, Csing Haj-peng, Zsu Jang-zsu, Gui Hajcsao – Kína	Axiom Mission 2, Szojuz MS–23, SpaceX Crew-6, Sencsou–15, Sencsou–16	USA Oroszország Kína Szaúd-Arábia Egyesült Arab Emirátusok	2023. május 30. – 2023. május 31.

Legtöbb repülés

Ebben az összeállításban kizárólag a személyeket, űrhajósokat vesszük listába, akik valamilyen szempontból számosságát tekintve a legtöbb repülést, felszállást teljesítették.

A legtöbb felbocsátás

A legtöbb felbocsátás a Földről

• 7 start
  • Jerry Ross (USA) – Space Shuttle (1985-2002)
  • Franklin Chang Díaz (USA) – Space Shuttle (1986-2002)

A legtöbb felbocsátás összességében

• 7 start
  • John Young (USA) – start a Földről 6 alkalommal (Gemini, Apollo és Space Shuttle űrhajók) 1 alkalommal pedig a Holdról (Apollo holdkomp) (1965-1983)
  • Jerry Ross (USA) – Space Shuttle (1985-2002)
  • Franklin Chang Díaz (USA) – Space Shuttle (1986-2002)

Repülés a legtöbb űrhajótípuson

A legtöbb űrhajótípuson repült űrhajósok (csak Földi starttal számolva)

• 3 start
  • Wally Schirra (USA) – Mercury, Gemini és Apollo űrhajók (1962-1968)
  • John Young (USA) – Gemini, Apollo és Space Shuttle űrhajók (1965-1983)
  • Nogucsi Szóicsi Japán – Space Shuttle, Szojuz és SpaceX Crew Dragon űrhajók (2005-2020)
  • Shane Kimbrough (USA)– Space Shuttle, Szojuz és SpaceX Crew Dragon űrhajók (2008-2021)
  • Hoside Akihiko Japán – Space Shuttle, Szojuz és SpaceX Crew Dragon űrhajók (2008-2021)
  • Thomas Marshburn (USA)– Space Shuttle, Szojuz és SpaceX Crew Dragon űrhajók (2007-2021)
  • Michael Lopez-Alegria (USA) – Space Shuttle, Szojuz és SpaceX Crew Dragon űrhajók (1995-2022)
  • Vakata Kóicsi Japán – Space Shuttle, Szojuz és SpaceX Crew Dragon űrhajók (1996-2022)
  • Peggy Whitson (USA)– Space Shuttle, Szojuz és SpaceX Crew Dragon űrhajók (2002-2023)

A legtöbb űrhajótípuson repült űrhajósok összességében

• 4 start
  • John Young (USA) – A Földről Gemini, Apollo és Space Shuttle űrhajók (1965-1983) és a Holdról Apollo holdkomp

A legtöbb starthelyről induló űrhajósok

• 3 starthely
  • John Young (USA) – Cape Kennedy Air Force Station (jelenleg Cape Canaveral Space Force Station, két alkalommal Gemini űrhajóval 1965-1966), Kennedy Űrközpont (négy alkalommal, kétszer Apollo űrhajóval 1969-1971, kétszer a Space Shuttle fedélzetén 1981-1983), Descartes Felföld (a Holdról az Apollo holdkomp fedélzetén, 1971-ben).
  • Neil Armstrong (USA) – Cape Kennedy Air Force Station (egyszer a Gemini úrhajón 1966-ban), Kennedy Űrközpont (az Apollo űrhajón 1969-ben), Nyugalom bázis (a Holdról az Apollo holdkomppal 1969-ben).
  • Buzz Aldrin (USA) – Cape Kennedy Air Force Station (egyszer a Gemini úrhajón 1966-ban), Kennedy Űrközpont (az Apollo űrhajón 1969-ben), Nyugalom bázis (a Holdról az Apollo holdkomppal 1969-ben).
  • Pete Conrad (USA) – Cape Kennedy Air Force Station (kétszer a Gemini űrhajóval 1965-1966), Kennedy Űrközpont (kétszer Apollo űrhajóval 1969-1973), Oceanus Procellarum (a Holdról Apollo holdkomp fedélzetén 1969-ben). (egy Mercury űrhajóban 1961-ben), Kennedy Űrközpont (az Apollo űrhajón 1971-ben), Fra Mauro (a Holdról Apollo holdkomp fedélzetén 1971-ben).
  • Dave Scott (USA) – Cape Kennedy Air Force Station (egyszer a Gemini úrhajón 1966-ban), Kennedy Űrközpont (kétszer Apollo űrhajóval 1969-1971), Hadley Rianás (a Holdról Apollo holdkomppal 1971-ben).
  • Gene Cernan (USA) – Cape Kennedy Air Force Station (egyszer a Gemini úrhajón 1966-ban), Kennedy Űrközpont (kétszer Apollo űrhajóval 1969-1972), Taurus-Littrow (a Holdról Apollo holdkomp fedélzetén 1972-ben).

Időtartam rekordok

A teljes űrrepülési idők országonként

A teljes űrrepülési statisztika nemzetenként

Ország	Személyek száma	Repülések száma	Embernapok száma
Szovjetunió Oroszország	135	293	31796,11
Egyesült Államok	362	887	25529,21
Európai Űrügynökség	40	69	3795,49
Kína	20	32	2611,23
Japán	14	26	1981,72
Olaszország	7	14	1137,16
Németország	12	17	1032,82
Franciaország	10	19	828,66
Kanada	11	19	726,86
Hollandia	2	3	210,69
Belgium	2	3	207,65
Egyesült Arab Emirátusok	2	2	193,82
Nagy-Britannia	2	2	193,82
Dánia	1	2	88,74
Svájc	1	4	42,50
Izrael	2	2	33,01
Svédország	1	2	26,73
Szaúd-Arábia	3	3	25,52
Spanyolország	1	2	18,78
Ukrajna	1	1	15,69
Bulgária	2	2	11,80
Malajzia	1	1	10,88
Dél Korea	1	1	10,88
Dél-Afrika	1	1	9,89
Brazília	1	1	9,89
Kazahsztán	1	1	9,84
Afganisztán	1	1	8,85
Szíria	1	1	7,96
Csehszlovákia	1	1	7,93
Ausztria	1	1	7,93
Lengyelország	1	1	7,92
Lengyelország	1	1	7,91
India	1	1	7,90
Magyarország	1	1	7,86
Kuba	1	1	7,86
Vietnám	1	1	7,86
Mongólia	1	1	7,86
Románia	1	1	7,86
Mexikó	1	1	6,88

Egyéni összesített időtartamrekordok

Az alábbi lista a cikk írásakor, 2023. november 14-én érvényes állapotokat összegzi. Nem veszi figyelembe az éppen űrben lévő űrhajósok repült napjait, csak a már befejezett repülések adatait. Ezért jelenleg Gennagyij Padalka a listavezető, ám a lista negyedik pozíciójában álló Oleg Kononyenko jelenleg is szolgálatát tölti a Nemzetközi Űrállomáson és amennyiben a tervek szerint alakul a repülése és nem kell valami miatt idő előtt megszakítani, Kononyenko egyrészt átveszi az első helyet 1036 nappal, másrészt ő lesz az első ember a Földön, aki 1000 napnál többet töltött az űrben.

Jelmagyarázat:

•       Jelenleg is az űrben van
•       Aktív űrhajós
•       Nyugállományba vonult
•       Elhunyt

Helyezés	Név	Napok száma	Repülések	Státusz	Nemzetiség
1	Gennagyij Padalka	878,480	5	Nyugalmazott	Oroszország
2	Jurij Malencsenko	827,389	6	Nyugalmazott	Oroszország
3	Szergej Krikaljov	803,371	6	Nyugalmazott	Szovjetunió / Oroszország
4	Oleg Kononyenko	Sablon:Sum	5	Aktív	Oroszország
5	Alekszandr Kaleri	769,276	5	Nyugalmazott	Oroszország
6	Szergej Avgyejev	747,593	3	Nyugalmazott	Szovjetunió / Oroszország
7	Anton Skaplerov	709,336	4	Nyugalmazott	Oroszország
8	Valerij Poljakov	678,690	2	Elhunyt	Szovjetunió / Oroszország
9	Peggy Whitson	675,158	4	Aktív	USA
10	Fjodor Jurcsikin	672,860	5	Nyugalmazott	Oroszország
11	Anatolij Szolovjov	651,117	5	Nyugalmazott	Szovjetunió / Oroszország
12	Szergej Prokopjev	567,633	2	Aktív	Oroszország
13	Oleg Artyemjev	560,614	3	Aktív	Oroszország
14	Viktor Afanaszjev	555,772	4	Nyugalmazott	Szovjetunió / Oroszország
15	Jurij Uszacsov	552,773	4	Nyugalmazott	Oroszország
16	Szergej Volkov	547,931	3	Nyugalmazott	Oroszország
17	Pavel Vinogradov	546,939	3	Nyugalmazott	Oroszország
18	Alekszandr Szkvorcov	545,964	3	Nyugalmazott	Oroszország
19	Musza Manarov	541.021	2	Nyugalmazott	Oroszország (Azerbajdzsán)
20	Oleg Szkripocska	536,159	3	Nyugalmazott	Oroszország
21	Jeffrey Williams	534.116	4	Nyugalmazott	USA
22	Mihail Tyurin	532,118	3	Nyugalmazott	Oroszország
23	Oleg Novickij	531,290	3	Aktív	Oroszország
24	Oleg Kotov	526,211	3	Nyugalmazott	USA
25	Mark Vande Hei	523,374	2	Aktív	USA
26	Scott Kelly	520,440	4	Nyugalmazott	USA
27	Mihail Kornyijenko	516,417	2	Nyugalmazott	Oroszország
28	Vakata Kóicsi	504,773	5	Aktív	Japán
29	Alekszandr Viktorenko	489,066	4	Elhunyt	Szovjetunió / Oroszország
30	Anatolij Ivanyisin	476,195	3	Nyugalmazott	Oroszország
31	Nyikolaj Budarin	444,060	3	Nyugalmazott	Oroszország
32	Jurij Romanyenko	430,765	3	Nyugalmazott	Oroszország
33	Thomas Pesquet	396,482	2	Aktív	Franciaország
34	Alekszandr Volkov	391,495	3	Nyugalmazott	Szovjetunió / Oroszország
35	Jurij Onufrijenko	389,282	2	Nyugalmazott	Oroszország
36	Shane Kimbrough	388,728	3	Nyugalmazott	USA
37	Vlagyimir Tyitov	387,036	4	Nyugalmazott	Szovjetunió / Oroszország
38	Vaszilij Ciblijev	381,662	2	Nyugalmazott	Oroszország
39	Valerj Korzun	381,653	2	Nyugalmazott	Oroszország
40	Michael Fincke	381,633	3	Aktív	USA
41	Christopher Cassidy	377,742	3	Nyugalmazott	USA
42	Alekszej Ovcsinyin	374,813	2	Aktív	Oroszország
43	Leonyid Kizim	374,749	3	Elhunyt	Szovjetunió
44	Michael Foale	373,763	6	Nyugalmazott	USA / Egyesült Királyság
45	Alekszandr Szerebrov	372,954	4	Elhunyt	Szovjetunió / Oroszország
46	Valerij Rjumin	371,725	4	Elhunyt	Szovjetunió / Oroszország
47	Dmitrij Petelin	370,890	1	Aktív	Oroszország
	Francisco Rubio	370,890	1	Aktív	USA
49	Samantha Cristoforetti	370,239	2	Aktív	Olaszország
50	Donald Pettit	369,696	3	Aktív	USA

A tíz leghosszabb repülés űrhajós(okk)al a fedélzeten

#	Világűrben eltöltött idő	Legénység	Ország	Start dátuma (Felszálláshoz használt űrhajó)	Leszállás dátuma (Leszálláshoz használt űrhajó)	Űrállomás, vagy más repülési típus
1	437,7 naő	Valerij Poljakov	Oroszország	1994. január 8. (Szojuz TM–18)	1995. március 22. (Szojuz TM–20)	Mir
2	379,6 nap	Szergej Avgyejev	Oroszország	1998. augusztus 13. (Szojuz TM–28)	1999. augusztus 28. (Szojuz TM–29)	Mir
3	370,9 nap	Szergej Prokopjev	Oroszország	2022. szeptember 21. (Szojuz MS–22)	2023. szeptember 27. (Szojuz MS–23)	Nemzetközi Űrállomás
		Dmitrij Petyelin	Oroszország
		Francisco Rubio	USA
4	365,9 nap	Vlagyimir Tyitov	Szovjetunió	1987. december 21. (Szojuz TM–4)	1988. december 21. (Szojuz TM–6)	Mir
		Musza Manarov	Szovjetunió
5	355,2 nap	Pjotr Dubrov	Oroszország	2021. április 9. (Szojuz MS–18)	2022. március 30. (Szojuz MS–19)	Nemzetközi Űrállomás
		Mark T. Vande Hei	USA
6	340,4 days	Mihail Kornyijenko	Oroszország	2015. március 27. (Szojuz TMA–16M)	2016. március 1. (Szojuz TMA–18M)	Nemzetközi Űrállomás
		Scott Kelly	USA
7	328,6 nap	Christina Koch	USA	2019. március 15. (Szojuz MS–12)	2020. február 6. (Szojuz MS–13)	Nemzetközi Űrállomás
8	326.5 nap	Jurij Romanyenko	Szovjetunió	1987. február 5. (Szojuz TM–2)	1987. december 29. (Szojuz TM–3)	Mir
9	311,8 nap	Szergej Krikaljov	Szovjetunió/Oroszország	1991. május 18. (Szojuz TM–12)	1992. március 25. (Szojuz TM–13)	Mir
10	289,2 nap	Peggy Whitson	USA	2016. november 17. (Szojuz MS–03)	2017. szeptember 3. (Szojuz MS–04)	Nemzetközi Űrállomás

A leghosszabb folyamatos lakott periódus a világűrben

Az Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és az Európai Űrügynökség tagországai által üzemeltetett Nemzetközi Űrállomáson folyamatos emberi jelenlétet tartanak fenn 2000. október 31. óta, amikor a Szojuz TM–31 űrhajó elstartolt, hogy személyzetet vigyen az űrállomáshoz. Azóta – Sablon:Age in years and days – az űrállomás folyamatosan lakott.

A leghosszabb folyamatos lakott periódus egy űreszközön

A Szojuz TM–31 két nap repülés után érkezett meg az ISS-re 2000. november 2-án és az űreszköz azóta folyamatosan lakott – Sablon:Age in years and days óta –. A rekordot 9 év és 358 nap után döntötte meg, amikor átvette azt a Mir szovjet/orosz űrállomástól 2010. október 23-án.

A leghosszabb egyedülrepülés

A leghosszabb egyszemélyes űrrepülést Valerij Bikovszkij teljesítette 1963. június 14-19. között Vosztok–5 űrhajóján, 4 nap 23 óra időtartammal. Ilyen, tisztán egyszemélyes egyedülrepülésekre csak a Mercury és Vosztok-program kezdeti útjain került sor, ezt követően kizárólag többszemélyes űrhajók startoltak és jutottak el az űrbe. Az egyesülrepülések egy speciális vállfaját hajtották végre a Holdhoz repülő Apollo parancsnoki űrhajók parancsnoki egység pilótái, míg társaik leszálltak a holdfelszínre. Ez idő alatt az anyaűrhajóban Hold körüli pályán maradó és a holdkompok visszatéréséig ott ügyeletet tartó űrhajósok egyedül keringtek a Hold körül. Ezek leghosszabbika Ken Mattingly egyedülrepülése volt az Apollo–16 Casper parancsnoki modulján 3 nap 9 óra 23 perc időtartamban.

A leghosszabb holdfelszínen eltöltött idő

Az Apollo–17 űrhajósai, Gene Cernan és Jack Schmitt űrhajósok összesen több mint 3 napot – 74 óra 59 perc 40 másodpercet töltöttek el a holdfelszín Taurus-Litrow-völgyében, miután 1972. december 11-én leszálltak oda. Három holdsétával megtűzdelt ott tartózkodásuk a technikailag legproblémamentesebb Holdra szállás volt, ez tette lehetővé számukra ezt a rekorddöntést, mivel alapból, technikailag az Apollo–15 és az Apollo–16 űrhajósai is azonos feltételekkel indultak neki a saját holdexpedícióiknak. Cernan és Schmitt három holdsétája összesen 22 óra, 3 perc és 57 másodpercig tartott (mivel a protokoll szerint a parancsnok szállt ki először a felszínre és szállt vissza utoljára onnan, Cernan EVA időtartam kissé hosszabb volt, mint a holdkomppilótáé).

A leghosszabb Hold körüli pályán keringésben eltöltött idő

A leghosszabb időt – 6 napot és 4 órát – az Apollo–17 parancsnoki egység pilótája, Ron Evans töltötte Hold körüli pályán keringve (öt egér társaságában) 1972. decemberében. A repülés egyedülrepülési szakaszában Evans ideje 1 óra 38 perccel volt csak rövidebb, mint Ken Mattingly-é az Apollo–16-on.

Sebességi és magassági rekordok

A Földtől mért legnagyobb távolság elérése

A Földtől a legnagyobb távolságra az Apollo–13 űrhajósai (Jim Lovell, Jack Swigert és Fred Haise) jutottak. Tekintettel, hogy az összes Apollo-repülés közel azonos paraméterekkel repült, ennek oka az volt, hogy az Apollo–13 az éppen a pályája földtávolpontja közelében keringő Holdhoz repült. illetve mivel az űrhajó nem állt pályára körülötte, magasabb pályán kerülte meg, így a Hold túloldala felett a többi repüléstől magasabban (kb. 254 km-en) repült el az Odüsszeia, így elérve a 400 171 km-es távolságot a Földtől. Erre a pillanatra 1970. április 15-én, 00:21-kor (UTC) került sor.

A legnagyobb Föld feletti magasság nem holdexpedíción

A legnagyobb földfelszín feletti magasságot Pete Conrad és Dick Gordon érte el a Gemini–11 űrhajón 1966. szeptember 14-én, amikor az Agena célrakéta hajtóművének felhasználásával egy tervezett magasságemelő gyorsítómanővert hajtottak végre, elérve az 1369 km magas földtávolpontot Föld körüli ellipszis pályájukon a repülésük 40 óra 30 percében.

A legnagyobb Földhöz viszonyított sebesség

Az Apollo–10 legénysége (Tom Stafford, Gene Cernan és John Young) érte el az emberiség történetének legnagyobb Földhöz viszonyított sebességét, 39 897 km/h-át (11 082 m/s, vagy a hangsebesség 32-szeresét és a fénysebesség 0,0037%-át), amikor 1969. május 26-án a Holdtól visszatérőben elérték a Földi légkör határát.

Az ember nélküli automata űreszközök között a Parker napszonda tartja a rekordot 176 km/s sebességgel, ami nagyságrenddel gyorsabb, a fénysebesség 0,06%-a. Ezt a sebességet 2023 szeptemberében érte el a szonda.

Életkor rekordok

Legfiatalabb űrhajós

• Férfi: German Tyitov – 25 évesen repült a Vosztok–2 repülésen 1961. augusztus 5-én, 17,5 keringést megtéve 1 nap időtartamban
• Női: Valentyina Tyereskova – 26 évesen repült a Vosztok–6 repülésen 1963. június 16-19. között 46 keringést megtéve 3 nap időtartamban

Legidősebb űrhajós

• Férfi: John Glenn – 77 évesen repült az STS–95 repülésen 1998. október 29-november 7. között, 9 nap 20 óra időtartamban
• Nő: Peggy Whitson – 63 évesen repült az Axiom Mission 2 repülésen 2023. május 21-30. között, 9 nap, 5 óra 27 perc időtartamban

Űrséta rekordok

Legtöbb űrséta (időtartam és szám szerint)

• Férfi: Anatolij Szolovjov 16 űrsétát teljesített 82 óra 21 perc időtartamban
• Nő: Peggy Whitson 10 űrsétát teljesített 60 óra 21 percben

Legtöbb űrséta egyetlen repülés során

• Anatolij Szolovjov 7 űrsétát teljesített a szovjet/orosz Mir űrállomás 24. állandó legénységének tagjaként 1997-98-ban (ebből kettő egy ún. „belső űrséta” volt az állomás egyik kihermetizálódott moduljában)
• Andrew Morgan: a Nemzetközi Űrállomás 60/61/62. állandó személyzetének tagjaként 2019-2020-ban 7 űrsétát végzett 45 óra 48 percet töltve az űrállomáson kívül

Leghosszabb egyszeri űrséta

• James Voss és Susan Helms 8 óra 56 perces űrsétát teljesített 2001. március 11-én az STS–102 repülésen, amelynek célja az ISS összeépítése volt

A legnagyobb távolság az űrhajótól holdséta alatt

• Minden idők legnagyobb távolsága (amely egy másik égitesten, a Holdon fordult elő): Gene Cernan és Jack Schmitt, az Apollo–17 űrhajósai 7,6 kilométerre távolodtak el második űrsétájukon a Challenger holdkomptól, amikor 1972. december 12-én a South Massif hegyvonulaton található Nansen kráterhez hajtottak a holdjárójukkal.
• A legnagyobb űrhajótól megtett távolság Föld körüli pályán (mivel az űrséták elenyésző hányada fordult elő más égitesten, amelynek technikai feltételei teljesen mások, ezért térünk ki erre a kategóriára is): Bruce McCandless az STS–41–B-n 1984. február 7-én az új fejlesztésű Manned Mobility Unit (MMU – Emberes manőverező egység) kipróbálásakor 100 méterre távolodott el az űrhajótól. Egyébként az összes többi űrsétán biztonsági köldökzsinór köti össze az űrhajóst az űreszközzel, amely behatárolja az eltávolodás mértékét.

Rekordok állatokkal

Az űrkísérletek hőskorában, jóval az ember előtt – sőt, bizonyos szuborbitális repülések esetében a Szputnyik–1 előtt – állatokkal kísérleteztek a szakemberek, azt kutatandó, hogy egyáltalán az élő szervezet képes-e túlélni a világűrben. Ezen kísérletek során az alábbi elsőségek és rekordok születtek.

Az első állatok a világűrben

Legelőször az Egyesült Államokban helyeztek állatokat egy, a világűrt elérő eszköz fedélzetére. Ezek az állatok muslicák voltak, amelyek 1947-ben repültek egy kísérleti V–2 rakétán és érték el a 109 kilométeres magasságot szuborbitális repülésük során. Ugyancsak ezek voltak az első állatok, akik élve tértek vissza az űrt érintő repülésükről. Az első emlős Albert II, egy rézuszmajom volt, amely 1949. június 14-én jutott túl a Kármán-vonalon egy kísérleti V–2 fedélzetén, azonban egy ejtőernyőhiba miatt nem élte túl a repülést. Az első kutyákat a Szovjetunió bocsátotta fel, 1951. július 22-én egy R–1V rakétával, amellyel Cigin és Gyezik aztán elérte a 100 km magasságot és biztonsággal földet is ért később ejtőernyővel (ez a repülés két héttel előzte meg az USA ugyanilyen repülését).

Az első Föld körüli pályára állt állatok

Lajka volt az első élőlény, egy nőstény kutya, akit 1957. november 2-án bocsátottak fel a Szputnyik–2 űreszközben és állt Föld körüli pályára. A technológia sajátosságai miatt (a szovjetek nem terveztek a Földre való visszatéréshez szükséges eszközöket az űrhajóra), az állat elpusztult. Az első állatok, amelyek túl is élték az orbitális repülést és visszatértek a Földre, Sztrelka és Bjelka két nőstény kutya volt, akik a Szputnyik–5-tel repültek 1960. augusztus 19-én.

Az első emberszabásúak az űrben

1961. január 31-én a NASA egy teszt keretében elindította a Mercury–Redstone–2 űrhajót, fedélzetén Hammel a csimpánzzal, így ő lett a világ első emberszabású majma, aki feljutott az űrbe.

A leghosszabb repülés állatokkal

• a kizárólag állatokat feljuttató kísérleti repülések között kutyák teljesítették a leghosszabb repülést: Vetyerok (Szellő) és Ugoljok (Ember) 1996. február 22-én startolva a Koszmosz–110 fedélzetén 22 napot töltöttek a világűrben.
• az emberekkel repülő állatok (előbbiek megfigyeléseket végeztek utóbbiakon) kategóriájában a Skylab–3 expedíció legénysége keresztespókokat és halivadékokat vitt magával, hogy megfigyelje előbbiek hálószövési képességeit, utóbbiak úszásképét a súlytalanság körülményei között. A repülés és így az állatok űrben töltött ideje 1973. július 28.-szeptember 28. között 60 napig tartott.

Az első állatok, amelyek messzebbre repültek, mint a Föld körüli pálya

1968. szeptember 14.-21. között egy Proton rakéta vitte a Hold megkerülésére a Zond–5 űrhajót, amely állatokat szállított, részben tesztként, hogy a küszöbön álló emberekkel végzett holdrepülés előtt megvizsgálják a körülmények élő szervezetre gyakorolt hatását. A szonda sikerrel kerülte meg a Holdat, fedélzetén egy kirgiz teknős párral, számos muslicával és lisztkukaccal. Maga a Zond–5 azzal, hogy 1200 km-rel a felszín felett megkerülte a Holdat, az első olyan űrhajó lett a történelemben, amely sikerrel jutott el a Holdig, majd tért vissza onnan.

Fontosabb ember nélküli, automata űreszközök elsőségei, rekordjai

Hatókör	Űrhajó	Esemény	Ország	Dátum
Föld	MW 18014 (A-4(V-2))	Az első rakéta, amely elérte a világűrt egy szuborbitális repülésen	Nemzetiszocialista Németország	1944. június 20.
Föld	V-2 No. 20	Az első élőlények – muslicák – elérik a világűrt egy szuborbitális repülésen és túlélik a repülést	USA	1947. február 20.
Föld	V-2 No. 47	Az első emlősállat – Albert II, egy rézuszmajom – szuborbitális repülésen. Az állat elpusztul a visszatéréskor az ejtőernyő hibája miatt.	USA	1948. június 14.
Föld	R-1V	Az első kutyák – Cigin és Gyezik – repülése az űrben egy szuborbitális repülésen, amelyek túlélik a repülést	Szovjetunió	1951. július 22.
Föld	Szputnyik–2	Az első állat – Lajka kutya – Föld körüli pályán	Szovjetunió	1957. november 3.
Föld	Vanguard–1	A legrégebbi műhold felbocsátása, amely még ma is Föld körüli pályán kering (a rakéta végfokozatához kapcsolva). A számítások szerint 240 évig marad pályán, bár a rádiókapcsolat 1964. májusában elveszett vele.	USA	1958. március 17.
Föld	Luna–1	Az első űrszonda, amely elhagyta a Föld gravitációs mezejét	Szovjetunió	1959. január 4.
Hold	Luna–1	Az első szonda eléri a Holdat és elrepül mellette 5995 km-es távolságban	Szovjetunió	1959. január 4.
Nap	Luna–1	Az első űreszköz, amely Nap körüli pályára áll	Szovjetunió	1959. január 4.
Hold	Luna–2	Egy űreszköz először éri el a Holdat és csapódik bele a felszínébe	Szovjetunió	1959. szeptember 14.
Hold	Luna–3	Egy űreszköz az első képeket közvetíti a Hold túlsó oldaláról	Szovjetunió	1959. október 7.
Föld	Discoverer–13	Az első műhold, amely visszatér a Föld körüli pályáról	USA	1960. augusztus 11.
Föld	Korabl-Szputnyik–2	Az első élőlények – Bjelka és Sztrelka kutya –, akik visszatérnek Föld körüli pályáról és túlélik a repülést	Szovjetunió	1960. augusztus 19.
Föld	Mercury–Redstone–2	Az első emberszabású repülése, Ham a csimpánz személyében.	USA	1961. január 31.
Vénusz	Venyera–1	Egy űrszonda először repül el a Vénusz bolygó mellett, kb. 100 000 km-es távolságban (a rádiókapcsolat még előzőleg elveszett a szondával)	Szovjetunió	1961. május 19.
Hold	Ranger–4	Az első űreszköz, amely a Hold túlsó oldalán csapódik be.	USA	1962. április 26.
Vénusz	Mariner–2	Az első olyan bolygó mellett elrepülése, amely rádiókapcsolattal és teljes értékű, működő műholddal történik (a távolság a Vénusztól 34 762 km).	USA	1962. december 14.
Föld	Lincoln Kalibrációs Gömbműhold	A legrégebbi műhold, amelyet még ma is használunk	USA	1965. május 6.
Mars	Mariner–4	Az első elrepülés a Mars bolygó mellett (9846 km-es távolságban), egyben ekkor készülnek az első fényképek egy másik bolygóról	USA	1968. július 14.
Hold	Luna–9	Az első sima leszállás a Holdon és az első fényképfelvételek közvetítése a holdfelszínről.	Szovjetunió	1966. február 3.
Föld	Koszmosz–110	Az első növénymagok, amelyeket a világűrben csíráztattak	Szovjetunió	1966. február 22.
Vénusz	Venyera–3	Az első becsapódó szonda a bolygó felszínén	Szovjetunió	1966. március 1.
Hold	Luna–10	Az első keringő szonda az égitest körül	Szovjetunió	1966. április 3.
Dokkolás	Koszmosz–186, Koszmosz–188	Az első automatikus dokkolás ember nélküli űreszközök között	Szovjetunió	1967. október 30.
Hold	Surveyor–6	Az első tervezett, irányított felszállás egy másik égitest felszínéről	USA	1967. november 17.
Hold	Zond–5	Első alkalommal kering egy űreszköz a Hold körül, majd tér onnan vissza a Földre Első alkalommal keringenek állatok a Hold körül	Szovjetunió	1968. szeptember 15.
Hold	Luna–16	Az első automata szondával végzett mintavétel	Szovjetunió	1970. szeptember 24.
Hold	Luna–17	Az első robotholdjáró, a Lunohod–1	Szovjetunió	1970. november 17.
Vénusz	Venyera–7	Az első sima leszállás egy másik bolygó felszínén	Szovjetunió	1970. december 15.
Föld	Szaljut–1	Az első űrállomás Föld körüli pályán	Szovjetunió	1971. április 19.
Mars	Mariner–9	Az első keringő szonda a Mars körül	USA	1971. november 14.
Mars	Marsz–2	Az első szonda, amelyik eléri a marsfelszínt (becsapódik)	Szovjetunió	1971. november 27.
Mars	Marsz–3	Az első sima leszállás a marsfelszínen. Felépült a telemetriai kommunikációs kapcsolat, amely aztán 20 másodperccel később végleg megszakadt	Szovjetunió	1971. december 2.
Nap	Pioneer–10	Az első űreszköz, amely eléri a Napoz viszonyított második kozmikus sebességet.	USA	1972. március 3.
Jupiter	Pioneer–10	Az első szonda repül el a Jupiter bolygó mellett, 132 000 km-es távolságban	USA	1973. december 4.
Merkúr	Mariner–10	Az első elrepülés a Merkúr bolygó mellett 703 km-es távolságban	USA	1974. március 29.
Vénusz	Venyera–9	Az első keringő szonda a Vénusz bolygó körül Az első felszíni fénykép felderítés egy idegen bolygó felszínéről	Szovjetunió	1975. október 22.
Mars	Viking–1	A Mars bolygó felszínének első fényképfelderítése	USA	1976. július 20.
Szaturnusz	Pioneer–11	Az első elrepülés a Szaturnusz bolygó mellett 21 000 km-es távolságban	USA	1979. szeptember 1.
Vénusz	Venyera–13	Az első hangfelvétel egy másik bolygóról	Szovjetunió	1982. március 1.
Űrállomás Föld körüli pályán	Szojuz T–5, Szaljut–7	Első alkalommal borul virágba a világűrben egy felvitt növény, a lúdfű	Szovjetunió	1982. július 1.
A Naprendszer Neptunuszon túl régiója	Pioneer–10	Az első űrhajó, amely túlhalad a Neptunusz, a legtávolabbi Naptól számított nagybolygó pályáján	USA	1983. június 13.
Vénusz	Vega–1	Az első héliumballon szerkezetú szonda a bolygó légkörében Az első repülés egy bolygó másik légkörében (ide nem számítva légkörön át való leszállásokat)	Szovjetunió	1985. június 11.
Giacobini-Zinner üstökös	International Cometary Explorer (ICE)	Az első átrepülés egy üstökös csóváján (fényképek készítése nélkül) 7800 km távolságban a magtól	USA	1985. szeptember 11.
Uránusz	Voyager–2	Az első elrepülés az Uránusz bolygó mellett 81 500 km-es távolságban	USA	1986. január 24.
Halley-üstökös	Vega–1	Az első üstökös melletti elrepülés, amikor fényképfelvételek is készülnek 8890 km-es távolságból	Szovjetunió	1986. március 6.
Föld	Mir Központi Modul, Kvant–1	Az első modulrendszerű űrállomás	Szovjetunió	1987. április 9.
Föld	Buran	Az első teljesen automatikus repülés Föld körüli pályán egy űrrepülőgéppel, majd leszállás egy repülőtéri kifutópályán	Szovjetunió	1988. november 15.
Phobos	Phobos 2	Az első elrepülés a Mars holdja mellett 860 km-es távolságban	Szovjetunió	1989. február 21.
Neptunusz	Voyager–2	Az első elrepülés a Neptunusz mellett 40 000 km-es távolságban	USA	1989. augusztus 25.
951 Gaspra	Galileo	Az első aszteroida melletti közelrepülés 1600 km-es távolságban	USA	1991. október 29.
Jupiter	Galileo	Az első Jupitert érés (becsapódás)	USA	1995. december 7.
Jupiter	Galileo	Az első keringő szonda a Jupiter bolygó körül	USA	1995. december 8.
Mars	Mars Pathfinder	Az első automata marsjáró, a Sojourner	USA	1997. július 4.
433 Eros	NEAR Shoemaker	Az első aszteroida körül keringő űrszonda	USA	2000. február 14.
433 Eros	NEAR Shoemaker	Az első sima leszállás egy aszteroida felszínén	USA	2001. február 12.
Szaturnusz	Cassini keringőegység	Az első keringő űrszonda a Szaturnusz körül	ESA USA Olaszország	2004. július 1.
Nap (Napszél)	Genesis	az első napszél minta visszahozatal a Hold pályáján túlról	USA	2004. szeptember 8.
Titan	Huygens szonda	Az első sima leszállás a Titán holdon	ESA USA	2005. január 14.
Tempel 1 üstökös	Deep Impact	Az első becsapódó szonda	USA	2005. július 4.
25143 Itokawa	Hajabusza	Az első leszállás egy aszteroidán Az első bolygóközi ereszkedés úgy, hogy nincs kibocsátva leszállótalp	Japán	2005. november 19.
81P/Wild	Stardust	Az első mintavétel egy üstökösön	USA	2006. január 15.
Föld	Voyager–1	A legnagyobb elért távolság a Földtől 23 884 274 000 km, 159,66 AU A legnagyobb elért távolság a Naptól 23 998 537 000 km, 160,42 AU	USA	2023. július 1.
Naprendszer	Voyager–2	A leghosszabb folyamatos működésű űrszonda (1977 augusztusa óta).	USA
Hold	Moon Impact Probe	Víz jelenlétének felfedezése a Holdon egy becsapódó leszállást által.	India	2008. november 14.
Naprendszer, Földtől a Vénuszhoz vezető pályán	IKAROS	az első bolygóközi napvitorlás	Japán	2010. június 10. (vitorlabontás)
25143 Itokawa	Hajabusza	Az első minta visszahozatal egy aszteroidáról	Japán	2010. június 13.
Merkúr	MESSENGER	Az első keringőegység a Merkúr bolygó körüli pályán	USA	2011. március 17.
Föld (Nap-Föld L2 Lagrange-pont	Csang-o–2	Az első űreszköz, amely elér egy Lagrange-pontot közvetlenül Hold körüli pályáról	Kína	2011. augusztus 25.
Föld, Nemzetközi Űrállomás	SpaceX Dragon 1	Az első automata kereskedelmi űrhajó, ami kikötött az ISS-en	USA	2012. május 25.
Csillagközi tér	Voyager–1	Az első űreszküz, amely átlépi a heliopauzát, ezzel kilép a helioszférából és belép a csillagközi térbe.	USA	2012. augusztus 25.
4179 Toutatis	Csang-o–2	Először ér el űrszonda egy égitestet egy Nap-Föld Lagrange-pontból Az első szonda, amely ugyanazon repülésen tanulmányozza a Holdat és egy aszteroidát	Kína	2012. december 13.
67P/Csurjumov–Geraszimenko	Rosetta	Az első keringő egység egy üstökös körül	ESA	2014. augusztus 6.
67P/Csurjumov–Geraszimenko	Philae	Az első sima leszállás egy üstökösön	ESA	2014. november 12.
Ceres	Dawn	Az első keringő szonda egy törpebolygó körül.	USA	2015. március 6.
Mars	Opportunity	A legnagyobb megtett távolság egy másik bolygó felszínén (42,2 km = egy földi maraton távolsága)	USA	2015. március 23.
Merkúr	MESSENGER	Az első becsapódásos leszállás a Merkúr bolygón	USA	2015. április 30.
Pluto	New Horizons	Az első közelrepülés a Plutohoz és a Charon, a Nix, a Hydra, a Kerberos és a Styx holdakhoz Az első közelképek a Pluto-rendszerről és a Pluto, valamint a Charon felszínéről A Kuiper-öv első vizsgálatai	USA	2015. július 14.
Naprendszer a régi, 9 bolygós IAU definíció szerint	Az Egyesült Államok űrhajói, beleértve a New Horizonst is	A New Horizons Pluto melletti elrepülésével az Egyesült Államok az első nemzet, amelynek űrszondái mind a – 2006 előtti bolygódefiníció szerinti – kilenc bolygót meglátogatták a Naprendszerben	USA	2015. július 14.
Föld	Falcon 9H-IIA-202	A legrövidebb időintervallum két Föld körüli pályára történő felbocsátás között (72 másodperc különbséggel).	USA| Japán	2017. december 23.
Naprendszer, heliocentrikus pálya	Tesla Roadster a Falcon Heavy tesztrepülésén	Az első sikeres repülés az alacsony Föld körüli pályán túlra, amely a rakéta szűzfelszállásakor történik	USA	2018. február 6.
Hold	Csang-o–4	Az első leszállás a Hold túlsó oldalán	Kína	2019. január 3.
101955 Bennu	OSIRIS-REx	A legkisebb – 492 m átmérőjű – égitest , amely köré valaha pályára állt – 680 m magasan – űreszköz	USA	2019. június 12.
Hold	Csang-o–5	Az első automatikus űrrandevú és összekapcsolódás között Hold körüli keringésben (és egyben bármilyen más, a Föld körüli pályától különböző égitest körül)	Kína	2020. december 5.
Hold	Csang-o–5	Az első automatikus rakomány átrakás Hold körüli pályán	Kína	2020. december 5.
Mars	Ingenuity	Az első irányított, hajtóműves repülés egy helikopterrel egy másik bolygón	USA	2021. április 19.
Hold	Chandrayaan-3	Az első sima leszállás a Hold déli sarki régiójában	India	2023. augusztus 23.
Föld	Falcon 9 (B1058)	A legtöbb fel és leszállás egyetlen rakétafokozat által: 18.	USA	2023. november 4.
Nap	Parker napszonda	Az áreszküz által elért lehnagyobb Naphoz mért relatív sebesség: 176 km/s (635 000 km/h).Sablon:Update after A Nap megközelítése a legkisebb távolságra: 0.049 AU (7 260 000 kilométer) Az űrszonda folytatni fogja az ereszkedését a Nap felett egy őjabb Vénusz hintamanővert követően, amikor is 2024-ben a számítások szerint 9,86 napsugárnyi (6 900 000 km távolságba kerül a Nap felszínétől, miközben a sebessége eléri a 191,78 km/s (690 000 km/h-át, amikor is – leszámítva az üstökösöket, a szonda lesz a Naprendszer leggyorsabban mozgó objektuma,megelőzve 2005 HC4 aszteroidát is.	USA	2023. szeptember 27.

Kapcsolódó cikkek

• A Földről készült első űrfelvételek
• Az Apollo-program űrhajósainak listája