Szojuz TMA–14
| Szojuz TMA–14 | |||||
 |
|||||
| Repülésadatok | |||||
| Hívójel | Альтаир - Altair | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 2009. március 26. | ||||
| Starthely | Bajkonur LC-1/5 | ||||
| Leszállás | |||||
| ideje | 2009. április 8. | ||||
| helye | Kazahsztán | ||||
| Időtartam | ~ 173 nap | ||||
| Űrhajó tömege | 7,27 t | ||||
| Pálya | |||||
| Pályamagasság | |||||
| Föld körül | 200/242 km | ||||
| Pályahajlás | |||||
| Föld körül | 51,6° | ||||
| Periódus | |||||
| Föld körül | 88,64 perc | ||||
|
|||||
A Szojuz TMA–14 egy Szojuz-repülés a Nemzetközi Űrállomásra, fedélzetén az űrállomás 19. állandó személyzete és Charles Simonyi űrturista repült. A küldetés logóját egy nemzetközi pályázat keretében egy gyerek tervezte.[1] Ez a küldetés a 100. emberes Szojuz űrrepülés. (A 101. ha beleszámítjuk az egyik indítási hibát)
Simonyi többek között újra méréseket végzett a magyar fejlesztésű Pille dózismérővel.[2] Mivel már másodszor jutott ki a világűrbe, így szervezete gyorsabban alkalmazkodott a súlytalansághoz. Ez okból több mérés elvégzésére is lehetőség nyílt.
Tartalomjegyzék |
Személyzet [szerkesztés]
Indításkor [szerkesztés]
- Gennagyij Padalka (3), parancsnok,
Oroszország - Michael Barratt (1), fedélzeti mérnök,
Egyesült Államok - Charles Simonyi (2), űrturista,
Magyarország/ Amerikai Egyesült Államok[3]
Leszálláskor [szerkesztés]
- Gennagyij Padalka (3), parancsnok, Oroszország
- Michael Barratt (1), fedélzeti mérnök, Egyesült Államok
- Aydyn Aimbetov (1), fedélzeti mérnök,
Kazahsztán
Repülés [szerkesztés]
Az űrhajó március 26-án startolt Bajkonurból,[4] az ISS-hez március 28-án, magyar idő szerint 14:15-kor dokkolt.[5] A Szojuz indításával a világűrben egy időben lévő emberek száma elérte a 13 főt, ennél több űrhajós még sosem repült egyszerre (ennyien 1995-ben már voltak, hasonlóan egy Szojuz, a Mir űrállomás és egy űrsikló legénysége).[6]
A repülés alatt több alkalommal létesítettek kapcsolatot magyar rádióamatőrökkel. Április 3-án a Kárpát-medence 15 városában lévő rádióamatőrökkel, 4-én különféle járműveken, többek között balatoni kompon, kerékpáron, sárkányrepülőn és hőlégballonon tartózkodókkal létesítettek rádiókapcsolat, 5-én pedig diákok kérdéseire válaszolt Simonyi.[7]
Űrturizmus [szerkesztés]
Charles Simonyi lesz az első űrturista, aki kétszer is meglátogatja a világűrt és az ISS-t, de egyelőre az utolsó is. Azzal magyarázzák ezt, hogy az ISS az STS-119 küldetése után már hat űrhajóst is képes egyszerre ellátni, így a Szojuz-űrhajók jelenlegi gyártási kapacitása teljesen le van kötve, azaz nincsen olyan szabad űrjármű, amely a turistákat szállíthatná.
A küldetés logója [szerkesztés]
A Roszkozmosz által kiírt pályázaton 6 és 15 év közötti gyerekek vehettek részt. A pályázat célja az volt, hogy tervezzenek egy logót a Szojuz TMA–14 misszióra. A pályázat eredményét 2008. december 28-án hirdették ki. A nyertes művet a 12 éves Anna Csibiszkova készítette Moszkvából.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Frey, Sándor: Gyerek tervezte a Szojuz TMA-14 jelvényét. Űrvilág.hu, 2009. január 5. (Hozzáférés: 2009. január 5.)
- ↑ Apáthy, István; Deme Sándor: Charles Simonyi újra mér a Pillével (1. rész). Űrvilág.hu, 2009. február 19. (Hozzáférés: 2009. február 19.)
- ↑ Space Adventures’ Orbital Spaceflight Candidate, Charles Simonyi, Plans Spring 2009 Return Flight to the ISS
- ↑ Frey, Sándor: GYORSHÍR: Sikeres indítás. Űrvilág, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
- ↑ Frey, Sándor: Dokkolt a Szojuz TMA-14. Űrvilág.hu, 2008. március 28. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
- ↑ Malik, Tariq: Population in Space at Historic High: 13 (angol nyelven). SPACE.com, 2008. március 27. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
- ↑ Frey, Sándor: Magyar rádiókapcsolatok Charles Simonyival. Űrvilág, 2009. március 25. (Hozzáférés: 2009. március 28.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Schuminszky, Nándor: Charles második repülése előtt. Űrvilág, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
