Közönséges lisztbogár
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Tenebrio molitor Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Közönséges lisztbogár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges lisztbogár témájú médiaállományokat. |
A közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A közönséges lisztbogár ma már világszerte elterjedt faj. Az ember valamennyi földrészre behurcolta. Rendszeresen előfordul és gyakori egészen az északi és a déli sarkkörig.
Megjelenése [szerkesztés]
A közönséges lisztbogár 1,5-2 centiméter hosszú. Hosszúkás testű, fényes barna, vagy fekete. Szárnyfedőin finoman pontozott sávok futnak végig, tora egyenletesen, finoman pontozott, szélesebb, mint amilyen hosszú. Csápja rövid, ízei kissé vaskosak. Csápja és lába vörösesbarna.
Életmódja [szerkesztés]
A közönséges lisztbogár a szabad természetben sem ritka, a házakban, valamint az élelmiszerraktárakban, malmokban, pékműhelyekben okozott jelentős károk miatt mégis jóval ismertebb mint raktári kártevő. Elsősorban éjjel mozog, gyakran repül fényforrások felé. A szabadban főleg fakorhadékkal táplálkozik.
Szaporodása [szerkesztés]
A szabadban élő megtermékenyített nőstények petéiket az avarba, a belső terekben tartózkodók pedig lisztbe és egyéb élelmiszerekbe rakják. A sárgásbarna hosszúkás lárvákat „lisztkukac”-nak nevezik, és rovarevő állatok táplálására használják, ezért tenyésztik is őket. Kutikulája kemény, kitines. Megfelelő hőmérséklet esetén évente több generáció is kifejlődhet.
Rendszertani kapcsolatai [szerkesztés]
Magyarországon a Tenebrio nemnek még két faja fordul elő:
- Kéreglakó lisztbogár (Tenebrio obscurus) (Fabricius, 1792): Kozmopolita faj, készletkártevőként és szabadban is gyakori.
- Fogastorkú lisztbogár (Tenebrio opacus) (Duftschmid, 1812): Őserdei reliktumfaj[1].
Emberrel való kapcsolata [szerkesztés]
Lárvájára leginkább horgászcsaliként, illetve kártevőként gondolunk, de a fenntartható emberi élelmiszerek kifejlesztésén gondolkodó kutatók körében felmerült, mint lehetséges táplálékforrás, amely Dennis Oonincx, a Wageningen Egyetem kutatójának számításai szerint a lisztkukac tartása, szállítása sokkal kevesebb káros kibocsájtással jár, mint a hagyományos háziállatoké, viszont a fejlődésükhöz szükséges hőmérséklet fenntartása miatt összességében annyi energiát igényelnek, mint a disznók. [2]
Források [szerkesztés]
- ↑ Bussler, H., Müller, J. & Dorka, V. 2005:: European natural heritage: The Saproxylic beetles in the proposed Parcul National Defileul Jiului. - Analele ICAS 48 (1): 55–71. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)
- ↑ A lisztkukacból lesz a jövő hamburgereIndex 2012.december 22.
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak, Budapest, Panemex Kft. ISBN 963 9090 00 X (1997)
- Kaszab Zoltán: Felemás lábfejízes bogarak I. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1957.

