Közönséges lisztbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges lisztbogár
Tenebrio molitor MHNT.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Gyászbogárszerűek (Tenebrionoidea)
Család: Gyászbogárfélék (Tenebrionidae)
Alcsalád: Tenebrioninae
Nem: Tenebrio
Faj: T. molitor
Tudományos név
Tenebrio molitor
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges lisztbogár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges lisztbogár témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges lisztbogár témájú kategóriát.

A közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges lisztbogár ma már világszerte elterjedt faj. Az ember valamennyi földrészre behurcolta. Rendszeresen előfordul és gyakori egészen az északi és a déli sarkkörig.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges lisztbogár 1,5-2 centiméter hosszú. Hosszúkás testű, fényes barna, vagy fekete. Szárnyfedőin finoman pontozott sávok futnak végig, tora egyenletesen, finoman pontozott, szélesebb, mint amilyen hosszú. Csápja rövid, ízei kissé vaskosak. Csápja és lába vörösesbarna.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges lisztbogár a szabad természetben sem ritka, a házakban, valamint az élelmiszerraktárakban, malmokban, pékműhelyekben okozott jelentős károk miatt mégis jóval ismertebb mint raktári kártevő. Elsősorban éjjel mozog, gyakran repül fényforrások felé. A szabadban főleg fakorhadékkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lisztbogár lárvája, a lisztkukac

A szabadban élő megtermékenyített nőstények petéiket az avarba, a belső terekben tartózkodók pedig lisztbe és egyéb élelmiszerekbe rakják. A sárgásbarna hosszúkás lárvákat „lisztkukac”-nak nevezik, és rovarevő állatok táplálására használják, ezért tenyésztik is őket. Kutikulája kemény, kitines. Megfelelő hőmérséklet esetén évente több generáció is kifejlődhet.

Rendszertani kapcsolatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a Tenebrio nemnek még két faja fordul elő:

Emberrel való kapcsolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lárvájára leginkább horgászcsaliként, illetve kártevőként gondolunk, de a fenntartható emberi élelmiszerek kifejlesztésén gondolkodó kutatók körében felmerült, mint lehetséges táplálékforrás, amely Dennis Oonincx, a Wageningen Egyetem kutatójának számításai szerint a lisztkukac tartása, szállítása sokkal kevesebb káros kibocsájtással jár, mint a hagyományos háziállatoké, viszont a fejlődésükhöz szükséges hőmérséklet fenntartása miatt összességében annyi energiát igényelnek, mint a disznók. [2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bussler, H., Müller, J. & Dorka, V. 2005:: European natural heritage: The Saproxylic beetles in the proposed Parcul National Defileul Jiului. - Analele ICAS 48 (1): 55–71. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  2. A lisztkukacból lesz a jövő hamburgereIndex 2012.december 22.
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.  
  • Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak, Budapest, Panemex Kft. ISBN 963 9090 00 X (1997)
  • Kaszab Zoltán: Felemás lábfejízes bogarak I. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1957.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]