STS–49
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| STS–49 | |||||
| (B–J): Hieb, Chilton, Brandenstein, Akers, Thuot, Thronton, Melnick | |||||
| Repülésadatok | |||||
| Űrrepülőgép | Endeavour | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 1992. május 7. 23:40:00 UTC | ||||
| Starthely | Cape Canaveral LC39-B |
||||
| Keringések száma | 141 | ||||
| Leszállás | |||||
| ideje | 1992. május 16. 20:57:38 UTC | ||||
| helye | Edwards légitámaszpont | ||||
| Időtartam | 8 nap 21 óra 17 perc 38 mp | ||||
| Megtett távolság | 5 948 166 km | ||||
|
|||||
Az Intelsat műhold javítása
Az STS–49 az amerikai űrrepülőgép-program 47., az Endeavour űrrepülőgép első repülése.
Tartalomjegyzék |
Személyzet [szerkesztés]
(zárójelben a repülések száma az STS–49 küldetéssel együtt)
- Daniel Brandenstein (4), parancsnok
- Kevin Chilton (1), pilóta
- Pierre Thuot (2), küldetésfelelős
- Kathryn Thornton (2), küldetésfelelős
- Richard Hieb (2), küldetésfelelős
- Thomas Dale Akers (2), küldetésfelelős
- Bruce Melnick (2), küldetésfelelős
Küldetés paraméterek [szerkesztés]
- Tömeg
- leszálláskor: 91 214 kg
- rakomány: 14 618 kg
- Perigeum: 268 km
- Apogeum: 341 km
- Inklináció: 28,3°
- Keringési idő: 90,6 perc
Repülés [szerkesztés]
Az 1986-ban megsemmisült Challenger pótlására megépített Endeavour űrrepülőgép első útján a legénység négy űrséta során megjavította és új hajtóművel szerelte fel az Intelsat VI (F–3) kommunikációs műholdat, amely két évvel korábban eredeti hajtóművének hibája miatt nem volt képes geoszinkron pályára állni.
Az STS–49 küldetés alatt került sor a világ első hármas – és az addig valaha volt leghosszabb – űrsétájára.
Űrséták [szerkesztés]
(zárójelben a dátum és az időtartam)
- EVA 1: Thuot és Hieb (1992. május 10., 3 óra 43 perc)
- EVA 2: Thuot és Hieb (1992. május 11., 5 óra 30 perc)
- EVA 3: Thuot, Hieb és Akers (1992. május 13., 8 óra 29 perc)
- EVA 4: Thronton és Akers (1992. május 14., 7 óra 44 perc)

