Susan Helms

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Susan Helms

Susan Jane Helms dr. (Charlotte, Észak-Karolina, 1958. február 26. –) amerikai pilóta, űrhajós, altábornagy.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1980-ban a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) repülőmérnöki oklevelet szerzett. 1980-tól az Air Force Fegyverzeti Laboratórium F–16 fegyverzeti mérnöke. 1982-től vezető mérnök. 1985-ben a Stanford Egyetemen repülés/űrhajózás diplomát kapott. 1985-től a Haditengerészeti Akadémia adjunktusa. 1987-ben tesztpilóta kiképzésben részesült, egy évig repülési tesztmérnökként szolgált. Kanadába került, ahol az CF–18 tesztmérnökeként dolgozott. Közreműködött a repülőgép szimulációs egységének elkészítésében. Tesztpilótaként több mint 30 különböző amerikai és kanadai repülőgépen repült, illetve tesztelt.

1990. január 17-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Öt űrszolgálata alatt összesen 210 napot, 23 órát és 6 percet (5063 óra) töltött a világűrben. Egy űrséta alatt 8 óra 56 percet (az első, leghosszabb idejű űrtartózkodás. Az STS–49 küldetés idejét múlta felül.) 2002. július 28-án köszönt el az űrhajósoktól. 2002-től a HQ USAF Space Command (Colorado Springs) lett a szolgálati helye. 2004-2005 között Patrick Air Force Base helyettes parancsnoka. A Joint Functional Component Command for Space Vandenberg Air Force Base (Kalifornia) parancsnoka. 2008-tól az US Strategic Command (Nebraska) tervezési, politikai igazgatója.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–54, az Endeavour űrrepülőgép 3. repülésének küldetésfelelőse. Pályairányba állították a TDRS–6 kommunikációs műholdat. A diffúz röntgen-spektrométer (DXS) 80 000 másodperc röntgen adatot szolgáltatott, elősegítve a Tejútrendszer tanulmányozását. Szerelési gyakorlatokat végeztek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építőelemeivel. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 5 napot, 23 órát és 38 percet (143 óra) töltött a világűrben. 4 000 000 kilométert (2 500 000 mérföldet) repült, 96 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–64, a Discovery űrrepülőgép 19. repülésének küldetésfelelőse. Az űrhajósoknak olyan üzemeltetési tesztfeladatokat kellett végezniük, mintha közeledést, dokkolást (összeütközés) hajtottak volna végre. Telepítették, majd visszanyerték a SPARTAN–201 platformot (önálló laboratórium). Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 22 órát és 49 percet (263 óra) töltött a világűrben. 7 242 048 kilométert (4 500 000 mérföldet) repült, 176 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–78 a Columbia űrrepülőgép 20. repülésének küldetésfelelőse. A mikrogravitációs laboratóriumban 46 kísérletet (10 nemzet és öt űrügynökség programja) vezényeltek le az élet (orvostudomány) és az anyagtudomány kérdéskörében. Az élet kísérletek között a növények, az állatok és emberek mellett az űrrepülés körülményei is szerepeltek. Az anyagok kísérletei között vizsgálták a fehérje kristályosítást, a folyadék dinamikáját és magas hőmérsékleten a többfázisú anyagok megszilárdulását. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 16 napot, 21 órát és 48 percet (406 órát)töltött a világűrben. 11 000 000 kilométert (6 800 000 mérföldet) repült, 272 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–101, a Atlantis űrrepülőgép 21. repülésének küldetésfelelőse. Harmadik alkalommal kötöttek ki a ISS fedélzetén. Több mint 3000 kilogramm berendezések és kellékeket szállítva. A legénység tagjai közül rajta kívül Uszacsov és Susan Helms később hosszú távú űrszolgálatot teljesített. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 20 órát és 10 percet (236 óra) töltött a világűrben. Negyedik 6 órás űrséta alatt (kutatás, szerelés) különböző munkálatokat végeztek. 6 600 000 kilométert (4 100 000 mérföldet) repült, 155 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–102, a Discovery űrrepülőgép 29. repülésének fedélzeti mérnöke. Személyzet csere és ellátmány (10 tonna hasznos terhet) szállítás a Leonardo Multi-Purpose Logistics Module (MPLM) segítségével a Nemzetközi Űrállomásra. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Szolgálati ideje alatt az STS–100 és az STS–104 végzett küldetést az űrállomáson. Ötödik űrszolgálata alatt összesen 167 napot, 6 órát és 41 percet (4015 óra) töltött a világűrben. Kettő űrséta (kutatás, szerelés) alatt összesen 8 óra 56 perces tevékenykedett az űrben. Az STS–105 fedélzetén tért vissza kiinduló bázisára. 8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 201 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Susan Helms. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
  • Susan Helms. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
  • Susan Helms. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. október 27.)