Gregory Jordan Harbaugh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gregory Jordan Harbaugh

Gregory Jordan Harbaugh (Cleveland, Ohio, 1956. április 15.–) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978-ban a Purdue Egyetemen repülés- és űrhajózási technikából diplomázott. A NASA Johnson Space Center (JSC) mérnökeként a Space Shuttle repüléseinek műszaki vezetője. 1986-ban a University of Houston-Clear Lake keretében fizikából szerzett oklevelet. Polgári repülő jogosítvánnyal rendelkezve 1600 órát tartózkodott a levegőben (repülő/űrrepülő).

1987. június 5-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Műszaki vezetőként/kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–1, STS–9, STS–41–D, STS–41–B, STS–41–C, STS–41–G, STS–51 és STS–51–L támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. 1997-2001 között az Űrhajózási Iroda keretében program menedzsment tagja. Négy űrszolgálata alatt összesen 34 napot, 1 órát és 59 percet (818 óra) töltött a világűrben. Összesen 18 óra, 29 percet töltött űrsétával (kutatás, szerelés). 2001. március 30-án köszönt el az űrhajósoktól. A NASA tanácsadó munkatársa.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–39, a Discovery űrrepülőgép 12. repülésének küldetés specialistája. Az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) megbízásából indított Space Shuttle repülés. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 7 órát, 22 percet és 21 másodpercet töltött a világűrben. 5 584 423 kilométert (3 470 000 mérföldet) repült, 134 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–54, az Endeavour űrrepülőgép 3. repülésének parancsnoka. Pályairányba állították a TDRS–6 kommunikációs műholdat. Szerelési gyakorlatokat végeztek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) építőelemeivel. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 5 napot, 23 órát és 38 percet (143 óra) töltött a világűrben. 4 000 000 kilométert (2 500 000 mérföldet) repült, 96 kerülte meg a Földet.
  • STS–71, az Atlantis űrrepülőgép 14. repülésének küldetés specialistája/fedélzeti mérnök. Az első dokkolás a Mir űrállomáson. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 19 órát és 22 percet (235 óra) töltött a világűrben. 6 600 000 kilométert (4 100 000 mérföldet) repült, 153 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–82, a Discovery űrrepülőgép 22. repülésének küldetés specialistája. A legénység több űrséta (kutatás, szerelés) alatt a Hubble űrtávcső nagyjavítását végezte. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 23 órát és 31 percet (240 óra) töltött a világűrben. 10 500 000 kilométert (6 500 000 mérföldet) repült, 149 alkalommal kerülte meg a Földet.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

STS–61, az Endeavour űrrepülőgép 5. repülésének küldetés specialistája.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]