Surveyor–6

Surveyor–6 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program első űrszondája, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon.

Küldetés

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket juttatott a Hold felszínére. A program célja, elősegíteni az Apollo-program keretében végrehajtandó emberes Holdra szállását.

Jellemzői

1967. november 7-én egy Atlas-Centaur rakétával indították a Air Force Eastern Test Range űrbázisról. Indítást követően földkörüli pályára állt, a hajtómű beindításával a második kozmikus sebességet elérve indult a Hold felé. Repülés közben a Földtől 171 255 kilométernél a pályakorrekciót hideggázrakétákkal végeztek, helyzetét stabilizálták. A referencia érzékelők a Napot és a Canopus csillagot vették célba. Feladata, vizsgálati módszere, műszerezettsége megegyezik a Surveyor–5-tel.

A Surveyor 3 méter maga, három lábon álló dúraluminium, csővázas építmény. A váz fogta össze a üzemanyagtartályt, rakétahajtóművet, telekomunikációs egységet, vezérlőegységet, az 1,5 méterre kinyúló manipulátorkart, antennákat. Energiaellátását akkumulátorok (cink-ezüst) és napelemek (1 négyzetméter, 3960 napelemlapocska) összehangolt egysége biztosította. Tömege induláskor 1.5 tonna, leszállás után 300 kilogramm.

Holdra szállás közben a folyékony hatóanyagú fékezőrakéták működését az automata, fedélzeti radar-magasságmérő jelei vezérelték. Néhány méteres szabadesés után a három korongalakú leszállótalpra leszálló egységkén sikeres landolást hajtott végre. November 10-én 4,8 kilométerre a tervezett landolási helytől, a Surveyor–4 baleseti helyszínétől 9 kilométerre sima leszállást hajtott végre a Föld felé néző holdkorong középpontjának közelében a Központi Öbölre (Sinus Medii). November 17-én a hajtómű beindításával 2,5 méter mgasságba emelkedett és 3 méter távolságba újra landolt.

Leszállást követően talajvizsgálatokat aktivációs analizátorral végezte, mintavételt, sugárzásos anyagelemzést összesen 43 órán át végezet, adattovábbi ideje 27 óra 44 perc volt. A kamera és kiegészítő egységeivel 360 fokban 29 914 felvételt készített vörös, kék és zöld szűrők közbeiktatásával, ezeket átalakítás után a Földre sugározta, ahol összeállították a környezet szines panorámaképét. Szolgálati ideje az első holdéjszakával november 24-én befejeződött. December 14-én aktíválták a szondát, a kapott fotók és mérési adatok használhatatlanok voltak.

Szolgálatának befejezése előtt november 17-én a rendelkezésre álló energia és üzemanyag tartalékkal sikeres emelési, megtartási manővert hajtottak végre. A leszálló egység 3 méter magasan, több mint 6 másodpercig lebegett, majd az első leszállási helytől 2 méternyire ismét a felszínre ereszkedett.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai/Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
• Dr. Bitó János - Sinka József – Utak a kozmoszba” - 1970. Budapest, Kossuth Könyvkiadó

Külső hivatkozások

• Surveyor-6. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
• Surveyor-6. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2012. december 28.)

Elődje: Surveyor–5

Surveyor-program 1966–1968

Utódja: Surveyor–7