James van Hoften

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
James van Hoften

'James Dougal Adrianus "Ox" van Hoften (Fresno, Kalifornia. 1944. június 11.–) amerikai űrhajós, alezredes.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1966-ban a University of California-Berkeley keretében építőmérnöki oklevelet kapott. 1968-ban a Colorado State University keretében vízépítésből doktorált, amit 1976-ban megvédett. 1970-ben kapott pilóta jogosítványt. 1969-től 1974-ig haditengerészeti pilóta. Vietnamban F–4 Phantom repülőgéptípussal 60 harci bevetésen vett részt. Több mint 3300 órát töltött a levegőben (repülő/űrrepülő).

1978. január 16-tól Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–1 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csoportjának. Több kutatói csoportot vezetett az Space Shuttle űrrepülőgép]]-programban. Kettő űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 1 órát és 57 percet (338 óra) töltött a világűrben. Űrsétái (kutatás, szerelés) alatt összesen 22 órát töltött a világűrben. 1986. augusztus 1-én köszönt el az űrhajósoktól. A Bechtel Corporation (London) ügyvezető igazgatója és alelnöke. Tevékenysége a globális repülőtéri tervezési és kivitelezési üzletág volt (Közel-Keleten, Japánban, Hongkongban, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában).

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–41–C, a Challenger űrrepülőgép 5. repülésének küldetésfelelőse. Telepítették az LDEF (Long Duration Exposure Facility) laboratóriumot, és megjavították az SMM (Solar Maximum Mission) műholdat. A javítási munkát kettő űrséta (EVA) alatt George Driver Nelsonnal együtt végezte, összesen 10 óra és 6 percet tartózkodva a világűrben. Elvégezték az előírt kutatási, kísérleti feladatokat. Első űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 23 órát és 40 percet (168 óra) töltött a világűrben. 4 619 000 kilométert tett meg, 108 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–51–I, a Discovery űrrepülőgép 6. repülésének küldetésfelelőse. A küldetés során a legénység útnak indított három műholdat (két kommunikációst és egy katonait). A küldetés ötödik és hatodik napján két űrsétával William Frederick Fisherrel megjavítottak egy, a négy hónappal korábbi STS–51–D küldetés során indított, de hajtóműveinek hibája miatt megfelelő pályára nem állt kommunikációs műholdat. Második űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 2 órát és 17 percet (171 óra) töltött a világűrben. Kettő űrsétája (kutatás, szerelés) alatt összesen 11 óra 46 percet töltött a világűrben. 4 698 602 kilométert tett meg, 112 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]