Richard James Hieb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard James Hieb

Richard James Hieb (Jamestown, Észak-Dakota, 1955. szeptember 21.–) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977-ben a Northwest Názáreti Főiskola keretében matematikából és fizikából diplomázott. 1978-ban az Aerospace Engineering University (Colorado) keretében űrhajózási mérnök képzést kapott. A NASA alkalmazottjaként az űrrepülőgépek személyzetének programfelelőse.

1985. június 4-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Programfelelősként, később kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–1, majd több űrrepülés támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. Az Űrhajózási Hivatal megbízásából több űrrepülési előkészítő program aktív tagja volt. Három űrszolgálata alatt összesen 31 napot, 22 órát és 34 percet (415 óra) töltött a világűrben. 1995. április 3-án köszönt el az űrhajósoktól. Három űrsétája (kutatás, szerelés) alatt 17 óra 2 percet töltött a vilűgűrben. A Lockheed Martin Mission Services alelnöke.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–39, a Discovery űrrepülőgép 12. repülésének küldetés specialistája. Az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) programját hajtották végre. A Canadarm (RMS) manipulátor kar aktív segítséget nyújtott a program teljesítéséhez. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 7 órát, 22 percet és 21 másodpercet töltött a világűrben. 5 584 423 kilométert (3 470 000 mérföldet) repült, 134 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–49, az Endeavour űrrepülőgép első repülésének küldetés specialistája. Tesztrepülés az első jűrat alkalmával. A legénység négy űrséta során megjavította és új hajtóművel szerelte fel az Intelsat VI (F–3) kommunikációs műholdat. Részese volt az első hármas – és az addig leghosszabb – űrsétának. Az űrsétával megdöntötték az Apollo–17 űrhajósok húsz éves rekordját. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 21 órát és 17 percet (213 óra) töltött a világűrben. 5 948 166 kilométert (3 696 019 mérföldet) repült, 141 kerülte meg a Földet.
  • STS–65, a Columbia űrrepülőgép 17. repülésének hasznos teher parancsnoka. A Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban 12 órás váltásokban végezték a kereskedelmi megrendelés kísérleteit, az anyagok előállítását. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 17 órát és 55 percet (354 óra) töltött a világűrben. 9 886 200 kilométert (6 143 000 mérföldet) repült, 235 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]