Wendy Barrien Lawrence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wendy Barrien Lauwrence

Wendy Barrien Lawrence (Jacksonville, Florida, 1959. július 2. –) amerikai haditengerészet kapitánya, űrhajósnő. Az első nő, aki a Haditengerészeti Akadémiát elvégezve repült az űrbe, valamint meglátogatta a Mir űrállomást.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-ben a Haditengerészeti Akadémián (USAF Academy) mérnöki oklevelet kapott. 1982-ben kapott helikopterpilóta jogosítványt. Szolgálati repülőgépe a HSL–30 volt. Az egyik első nő, aki helikopter vezetői engedélyt kapott. 1988-ban a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) keretében oceanográfiából szerzett oklevelet. Több mint 1500 órát töltött a levegőben , több mint 5 helikopter változattal, több mint 800 alkalommal landolt hajó fedélzetére.

1992. március 31-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. Az űrhajózási Hivatal megbízásából több, az űrrepüléssel kapcsolatos feladatot végzett. 1996-1997 között Moszkvában a NASA koordinációs igazgatója volt. 1996-ban kiképzésben részesült a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Négy űrszolgálata alatt összesen 51 napot, 3 órát és 56 percet (1227 óra) töltött a világűrben. 2006. júniusában köszönt el az űrhajósoktól. 2006-tól az Andrews Space Inc. vezető tanácsadója.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–67, a Endeavour űrrepülőgép 8. repülésének küldetés specialistája. Az ASTRO–2 csillagászati űreszköz kutatási programjának segítése. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 16 napot, 15 órát és 8 percet (399 óra) töltött a világűrben. 11 100 000 kilométert (6 900 000 mérföldet) repült, 262 kerülte meg a Földet.
  • STS–86, az Atlantis űrrepülőgép 20. repülésének küldetés specialistája. A 7. randevú a Mir űrállomással. Az első amerikai űrséta (kutatás, szerelés) az űrállomáson. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Második űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 19 órát és 22 percet (259 óra) töltött a világűrben. 7 000 000 kilométert (4 300 000 mérföldet) repült, 170 kerülte meg a Földet.
  • STS–91, a Discovery űrrepülőgép 24. repülésének küldetés specialistája. A 9. és egyben utolsó Shuttle–Mir program küldetés. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 19 órát és 54 percet (236 óra) töltött a világűrben. 6 100 000 kilométert (3 800 000 mérföldet) repült, 155 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–114, a Discovery űrrepülőgép 31. repülésének küldetés specialistája. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Egy űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 21 órát és 22 percet (333 óra) töltött a világűrben. 9 300 000 kilométert (5 800 000 mérföldet) repült, 219 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]