John Michael Lounge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Michael Lounge

John Michael Lounge (Denver, Colorado, 1946. június 28.2011. március 1.) amerikai mérnök, űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1969-ben a Haditengerészeti Akadémián diplomázott. 1970-ben az University of Colorado at Boulder keretében asztrofizikából szerzett oklevelet. 1970-ben kapott pilóta jogosítványt. Szolgálati repülőgépe az F–4J Phantom II, Vietnamban 99 harci bevetésen vett részt. Hét hónapot szolgált az USS America repülőgép-hordozón. 1974-ben visszatér az US Navy Akadémiájára, a Fizika Tanszék oktatójaként. 1976-tól az US Navy washingtoni központjában a fejlesztési iroda vezetője. 1978-tól a Lyndon B. Johnson Space Centernél a Space Shuttle, NASA műholdak indításainál, valamint a űrrepülőgépek és aSkylab űrhajók visszatérésének vezető mérnöke.

1980. május 19-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–1, STS–2 és STS–3 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának. 1989-1991 között az Űrállomás Támogatási Hivatal képviselő űrhajós. Három űrszolgálata alatt összesen 20 napot, 2 órát, 23 percet és 42 másodpercet (482 óra) töltött a világűrben. 1991. június 20-án köszönt el az űrhajósoktól. 1991-től az Astrotech Corporation tanácsadója. 2002-től a Boeing Corporation űrsikló és űrállomás program fejlesztési igazgtója.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–51–I, a Discovery űrrepülőgép 6. repülésének küldetésfelelőse. Pályára állítottak három kommunikációs műholdat, visszanyerve megjavítottak egyet. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Egy űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 2 órát, 17 percet és 42 másodpercet (170 óra) töltött a világűrben. 4 698 602 kilométert (2 919 576 mérföldet) repült, 112 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–61–F program küldetésfelelőse, de a Challenger-katasztrófa miatt végrehajtását törölték.
  • STS–26, a Discovery űrrepülőgép 7. repülésének küldetésfelelőse. Az STS–4 küldetés óta először voltak szkafanderben az űrhajósok indításkor és leszálláskor. A négy napos út során sikeresen útnak indították a TDRS–C távközlési műholdat. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Egy űrszolgálata alatt összesen 4 napot, 1 órát és 00 percet (97 óra) töltött a világűrben. 2 703 000 kilométert (1 680 000 mérföldet) repült, 64 kerülte meg a Földet.
  • STS–35, a Columbia űrrepülőgép 10. repülésének fedélzeti mérnöke. Fő cél volt az ASTRO–1 obszervatórium beüzemelése, valamint Föld körüli pályára juttatása. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre. Egy űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 23 órát és 5 percet (215 óra) töltött a világűrben. 6 000 658 kilométert (3 728 636 mérföldet) repült, 144 kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]