STS–2
| STS–2 | |||||
 |
|||||
 |
|||||
| Engle és Truly | |||||
| Repülésadatok | |||||
| Személyzet | Joseph Engle Richard Truly |
||||
| Tartalék személyzet | Thomas Mattingly Henry Hartsfield |
||||
| Űrrepülőgép | Columbia | ||||
| NSSDC ID | [http://nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/spacecraftDisplay.do?id=1981-111A 1981-111A 1981-111A] | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 1981. november 12. 10:09:59 EST |
||||
| Starthely | 39-A | ||||
| Keringések száma | 37 | ||||
| Földet érés | |||||
| ideje | 1981. november 14. 13:23:11 PST |
||||
| helye | Edwards légitámaszpont | ||||
| Időtartam | 2 nap 6 óra 13 perc 12 mp |
||||
| Űrhajó tömege | 104 647 kg | ||||
| Megtett távolság | 1 730 000 km[1] | ||||
| Pálya | |||||
| Perigeum | 222 km | ||||
| Apogeum | 231 km | ||||
| Pályamagasság | |||||
| Föld körül | 222 - 231 km | ||||
| Pályahajlás | |||||
| Föld körül | 38,3° | ||||
| Periódus | |||||
| Föld körül | 89 perc | ||||
|
|||||
Az STS–2 az amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép második repülése volt. Az űrhajózás történetében először kerül sor arra, hogy egy űrhajót másodszor is a világűrbe juttassanak. A küldetés célja az STS–1 során megkezdett tesztsorozat folytatása volt. A raktérben több – a Földet és a repülés során fellépő erőhatásokat vizsgáló – műszer volt elhelyezve. Egy energiatermelő berendezés meghibásodása miatt az öt naposra tervezett küldetésről az űrrepülőgép idő előtt (2 nap után) tért vissza a Földre.
Tartalomjegyzék |
Személyzet [szerkesztés]
(zárójelben a repülések száma az STS–2-vel együtt)
- Joseph Engle (1), parancsnok
- Richard Truly (1), pilóta
Tartalékszemélyzet [szerkesztés]
Küldetés paraméterek [szerkesztés]
- Tömeg (indításkor): 104 647 kg
- Perigeum: 222 km
- Apogeum: 231 km
- Inklináció: 38°
- Keringési idő: 89 perc
Repülés [szerkesztés]
Az STS–2 küldetésnek két fő célja volt: az űrrepülőgép tesztelése, illetve egy Föld-megfigyelési kísérletsorozat végrehajtása. A felszállást eredetileg 1981. október 9-ére tervezték, de az indítást az elülső manőverező egység üzemanyagszivárgása miatt el kellett halasztani. A visszaszámlálás a november 4-i indulási napon is megállt, mivel a számítógép túl alacsony nyomást érzékelt az egyik energiatermelő egységben. A visszaszámlálás szünetében újabb probléma jelentkezett: túl magas volt a nyomás a hidraulikus rendszerben. A rendszert meg kellett tisztítani és a szűrőket ki kellett cserélni, ezért az indítást november 12-re halasztották.
Az STS–1 után módosított láng és hanghatás csökkentő rendszernek köszönhetően az indítás során már nem sérült komolyabban a hővédőpajzs. Egyetlen hővédő csempe sem esett le, és csak 12 darab sérült meg.
Az űrrepülés során kipróbálták az űrrepülőgép új robotkarját. Az OSTA-1 (Office of Space and Terrestrial Applications-1) öt műszerével Földfigyelési kísérleteket végeztek. A NASA szakemberei elégedettek voltak a kísérletek által nyújtott adatokkal.
Az ötnaposra tervezett küldetést két nap után félbe kellett szakítani az egyik energiatermelő egység meghibásodása miatt, ennek ellenére a kísérletek 90%-át sikerült elvégezni.
A Columbia, miután 37-szer megkerülte a Földet, 1981. november 14-én sikeresen landolt az Edwards légitámaszponton.
