STS–7
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| STS–7 | |||||
 |
|||||
 |
|||||
| Hátsó sor (B–J): Fabian, Thagard Első sor (B–J): Ride, Crippen, Hauck |
|||||
| Repülésadatok | |||||
| Űrrepülőgép | Challenger | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 1983. június 18. 11:33:00 UTC |
||||
| Starthely | Cape Canaveral LC39-A |
||||
| Keringések száma | 97 | ||||
| Leszállás | |||||
| ideje | 1983. június 24. 14:56:59 UTC |
||||
| helye | Edwards légitámaszpont | ||||
| Időtartam | 6 nap 2 óra 23 perc 59 mp | ||||
| Megtett távolság | 4 072 553 km | ||||
|
|||||
Az STS–7 az amerikai űrrepülőgépes program hetedik, a Challenger űrrepülőgép második repülése.
Tartalomjegyzék |
Személyzet [szerkesztés]
(zárójelben a repülések száma az STS–7-tel együtt)
- Robert Crippen (2), parancsnok
- Frederick Hauck (1), pilóta
- John Fabian (1), küldetésfelelős
- Sally Ride (1), küldetésfelelős
- Norman Thagard (1), küldetésfelelős
Küldetés paraméterek [szerkesztés]
- Tömeg
- indításkor: 113 025 kg
- leszálláskor: 92 550 kg
- rakomány: 16 839 kg
- Perigeum: 299 km
- Apogeum: 307 km
- Inklináció: 28,3°
- Keringési idő: 90,6 perc
Repülés [szerkesztés]
A Challenger második útja volt az első 5 személyes űrrepülés. A hatnapos küldetés során az űrsikló legénysége két kommunikációs műholdat indított el (a kanadai fejlesztésű Anik C–2-t és az indonéz Palapa–B1-et), melyek saját PAM–D hajtóműveik segítségével később magasabb pályára álltak. A legénység tagja volt Sally Ride, az első amerikai nő a világűrben.
