Római kömény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Római kömény
Historical CUMIN.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Cuminum
Faj: C. cyminum
Tudományos név
Cuminum cyminum
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Római kömény témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Római kömény témájú kategóriát.

A római kömény (Cuminum cyminum) – más néven fehér kömény, kumin vagy borsoskömény - a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó, Ázsiából származó fűszer.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Küllemében a köménymagra emlékeztet, de ízében teljesen eltér attól: földes-füstös aromája van, amelyet egyesek csípősnek írnak le. Az indiai és a közép-amerikai konyhában alapvető fontosságú fűszer, de több európai országban is elterjedtebb a konyhaköménynél.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A borsosköménynek mindeddig csekély gyógyhatását igazolták a tudományos kísérletek. Csak szélhajtó és bélgörcsoldó hatása bizonyított.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belsőleg emésztési nehézségek, bélgázok és bélfertőzés esetén ajánlott. A szoptatás közbeni tejcsatorna-elzáródás kezelésére is alkalmazható. Külsőleg a borsosköményt bizonyos készítmények összetevőjeként a fájó ízületek bedörzsölésére használják.

A kömény illóolajában található kuminaldehid nevű kis molekula gátolja az alfa-szinuklein nevű fehérje csomósodását az idegszöveti sejtekben[1]. Ezek a csomósodások (gliális citoplazmikus zárványok) olyan súlyos neurodegeneratív betegségek közös jellemzői, mint a Lewy-testek által okozott elmebaj[2], Parkinson-kór, és multiszisztémás atrófia (MSA).[3]

Figyelmeztetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A borsoskömény illóolaja nagyobb mennyiségben mérgezőnek bizonyult, és idegi izgalmi állapotot okozott.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Morshedi D, Aliakbari F, (2012. Spring). „The Inhibitory Effects of Cuminaldehyde on Amyloid Fibrillation and Cytotoxicity of Alpha-synuclein”. modares journal of medical sciences: pathobiology 15 (1), 45–60. o.  
  2. Arima K, Uéda K, Sunohara N, Hirai S, Izumiyama Y, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. October). „Immunoelectron-microscopic demonstration of NACP/alpha-synuclein-epitopes on the filamentous component of Lewy bodies in Parkinson's disease and in dementia with Lewy bodies”. Brain Res. 808 (1), 93–100. o. DOI:10.1016/S0006-8993(98)00734-3. PMID 9795161.  
  3. Arima K, Uéda K, Sunohara N, Arakawa K, Hirai S, Nakamura M, Tonozuka-Uehara H, Kawai M (1998. November). „NACP/alpha-synuclein immunoreactivity in fibrillary components of neuronal and oligodendroglial cytoplasmic inclusions in the pontine nuclei in multiple system atrophy”. Acta Neuropathol. 96 (5), 439–44. o. DOI:10.1007/s004010050917. PMID 9829806.  
  4. A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]