Forgácsfalva
| Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) | |
,_Slovakia.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1791 |
| Polgármester | Jozef Katreniak |
| Irányítószám | 976 53 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 228 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 938 m |
| Terület | 17,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 19° 38′ 55″48.641667°N 19.648611°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 30″, k. h. 19° 38′ 55″48.641667°N 19.648611°E | |
| Forgácsfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Forgácsfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Forgácsfalva (szlovákul: Lom nad Rimavicou, korábban Forgáčka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 294 lakosából 283 szlovák volt.
Fekvése
Breznóbányától 32 km-re délre fekszik. Érinti a Breznóbányát Herencsvölggyel összekötő 529-es út.
Forgácsfalva nyugatról Herencsvölggyel, északnyugatról Szikla, északról Darabos, északkeletről Feketebalog, keletről Klenóc, délről Látka, délkeletről pedig Rimakokova és Újantalvölgy községekkel határos. Nyugati és északkeleti határa a történelmi Gömör-Kishont és Zólyom vármegyék, déli határa pedig Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa.
17,4040 km²-es területe csak kis mértékben nőtt 1921 óta (16,92 km²).
Története
1791-ben említik először, első lakói lengyel telepesek voltak.
A falu egykori birtokosáról a gróf Forgách családról kapta a nevét. 1799-ben "Forgaczfalva", 1802-ben "Lom" néven említik. Plébániáját 1799-ben alapították, temploma 1818-ban épült. 1828-ban 58 házában 473 lakos élt, akik állattartással, erdei munkákkal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században üveghuta, papírmalom és fűrészüzem működött a területén.
Fényes Elek szerint "Forgácsfalva, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben, mellynek határa a kokavaiból szakíttatott el: 437 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gróf Forgách. Van üveghutája, s Rima-Szombathoz 6 óra."[2]
1910-ben 1023, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1913-ban Darabossal egyesítették, de 1921-ben már újra külön községek. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
1921-ben 944 lakosa volt, ebből 941 szlovák nemzetiségű, 939 római katolikus vallású.[3]
2001-ben 326 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei
- Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1812 és 1818 között épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
Külső hivatkozások
- Községinfó
- Forgácsfalva Szlovákia térképén[halott link]
- Az iskola ismertetője
- Fotó a községről
- E-obce.sk
A Breznóbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Breznóbánya (Brezno) | ||
Ágostonlak (Závadka nad Hronom) · Alsószabadi (Dolná Lehota) · Baracka (Braväcovo) · Benesháza (Beňuš) · Cserpatak (Osrblie) · Darabos (Drábsko) · Erdőköz (Pohronská Polhora) · Feketebalog (Čierny Balog) · Felsőszabadi (Horná Lehota) · Forgácsfalva (Lom nad Rimavicou) · Garamfő (Telgárt) · Garamnémetfalva (Nemecká) · Garamolaszka (Valaská) · Garampéteri (Predajná) · Garamszécs (Polomka) · Helpa (Heľpa) · Jarabó (Jarabá) · Jecenye (Jasenie) · Királyhegyalja (Šumiac) · Kisgaram (Hronec) · Koháryháza (Pohorelá) · Mihálytelek (Michalová) · Nándorvölgy (Vaľkovňa) · Rásztó (Ráztoka) · Sebesér (Bystrá) · Szikla (Sihla) · Vacok (Bacúch) · Vámos (Mýto pod Ďumbierom) · Zólyombrézó (Podbrezová) |  | |
