Garampéteri
| Garampéteri (Predajná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1285 |
| Polgármester | Tatiana Čontofalská |
| Irányítószám | 976 63 |
| Körzethívószám | 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1357 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 452 m |
| Terület | 23,20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garampéteri
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 19° 27′ 44″ | |
| Garampéteri weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Garampéteri (1886-ig Predojná, szlovákul Predajná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 1357 lakosából 1233 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Breznóbányától 15 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1285-ben "Predynmyh, Predyuich" alakban említik először. 1358-ban a zólyomlipcsei váruradalom része volt, akkor "Prydem" alakban említik. 1424-ben "Predauia", 1441-ben "Predayna" néven szerepel. Háromkirályok tiszteltére szentelt régi temploma a 15. században épült. A középkorban arany és ezüstbányája volt. Sörfőzdéjét 1800-ban alapították. 1828-ban 107 házában 834 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglakoztak, majd a század második felétől ipari üzemekben is dolgoztak. 1890-től gőzfűrész is üzemelt a községben.
Vályi András szerint "PREDOJNA. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Libet Bányához másfél mértföldnyire, határja meglehetõs termésû. " [2]
Fényes Elek szerint "Predajna, tót falu, Zólyom vmegyében, Garan folyó mentiben, völgyben, a lõcsei országutban, ut. p. Beszterczebányától keletre 4 órányira. Hajdan mezõváros volt, s most is illy pecséttel él. Urbéri telek 24, s a kamarának is van egy majorsági épülete, ehez tartozó bizonytalan mennyiségû földbirtokkal. Erdõ 3163 h. Földe a legjobbakhoz tartozik e vidéken, s minden divatozó vetemények sikerrel teremnek benne. Lakja 930 kath., kik házaló kereskedõk, földmüvesek. Telkes van 67, házas zsellér 26, házatlan 12. Van itt továbbá kath. paroch. templom, iskola, sörfõzõház, malom, a Garanon kivül Jaszena nevû patak, s a kamarának mint földesurnak egy majorsága." [3]
1910-ben 1071, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
2001-ben 1346 lakosából 1322 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. század végén épült, eredetileg kesőgótikus stílusban. 1612-ben és 1754-ben átépítették. Körítőfal övezi.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszeteletére szentelt római katolikus kápolnája 1861-ben épült.
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszeteletére szentelt római katolikus kápolnája 1835-ben épült.
- A plébánia épülete 1673-ban épült rokokó stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.
- Klasszicista kúriáját a 19. század első felében építették.
- Alagútját 1928-ban építették, 1971-ben felújították.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
