Garamolaszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamolaszka (Valaská)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Breznóbányai
Rang község
Első írásos említés 1470
Polgármester Juraj Uhrin
Irányítószám 976 46
Körzethívószám 048
Népesség
Teljes népesség 3892 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 489 m
Terület 63,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamolaszka  (Szlovákia)
Garamolaszka
Garamolaszka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 19° 34′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 54″, k. h. 19° 34′ 27″
Garamolaszka weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamolaszka (1886-ig Valaszka, szlovákul: Valaská) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 3892 lakosából 3340 szlovák és 206 cigány volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Breznóbányától 6 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. 1470-ben említik először, a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott. A falu azonban jóval korábbi alapítású lehet, valószínűleg azonos az 1424 és 1441 között Tergorth, Togarth alakokban említett településsel. 1528-ban "Vlachfalwa", 1547-ben "Walachosch Dorf", 1563-ban "Wallachisches Dorf", 1673-ban "Valachorum villa" alakban szerepel az írott forrásokban. Lakói vlach pásztornépek voltak. 1828-ban 108 házában 814 lakos élt, akik főként állattartással foglalkoztak, de a 18. - 20. században a környék fűrésztelepein, vasgyáraiban is dolgoztak.

Vályi András szerint "VALASZKA. Tót falu Zólyom Várm. fekszik Új Barla falunak szomszédságában, és annak filiája; határjának 1/3 része hegyes, Garkum-vize néha megönti, legelője, fája elég, földgyének nagyobb része termékeny." [2]

Fényes Elek szerint "Valaszka, tót falu, Zólyom vmben, a Garan folyó partján, egy domboldalban, ut. p. Beszterczebányához keletre 5 1/2, Breznóbányához 1/2 órányira. Roppant határa 44,740 h. 1302 négyszögöl, mellyből beltelek 22 h. 840 négyszögöl, szántó 993 h. 1285 négyszögöl, rét 2657 h. 1065 négyszögöl, erdei rét 17 h. 818 négyszögöl, káposztás 27 h. 1080 négyszögöl, legelő 1052 h. 796 négyszögöl, királyi munkások telkei 2790 h. 639 négyszögöl, erdő 34,000 h. 1431 négyszögöl, rétekre osztott erdő 19 h. 672 négyszögöl, és ismét 29 h. 1400 négyszögöl, folyók 140 h. 1414 négyszögöl, havasok 2945 hold 796 négyszögöl, utak 48 h. 1577 négyszögöl. Urbéri föld 26 1/2 telek, 2 1/2 telket Soltészok birnak, majorsági szántó nincs, de az erdő az uradalomé, mellyet a bányászkamara bir. Sovány földe főleg zabot és burgonyát terem. Legelője a juhokra kedvező. Erdeje felséges. E határban több kamarai vasgyárak feküsznek, s jelenleg egy nagyszerü vas-sikálógyár van épülőben. Lakja 1091 kath., kik közt 95 telkesgazda, 22 házas zsellér. 1838-ban a falut nagy tüzveszély érte, s paroch. templomát is melly hajdan az ágostaiaké volt, elhamvasztotta." [3]

1910-ben 2378, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

2001-ben 3862 lakosából 3552 szlovák és 200 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]