Cserpatak (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserpatak
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Breznóbányai
Turisztikai régió Fekete-Garam
Rang község
Polgármester Peter Siman
Népesség
Teljes népesség 386 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 580 m
Terület 24,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserpatak (Szlovákia)
Cserpatak
Cserpatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 29″, k. h. 19° 31′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 29″, k. h. 19° 31′ 31″
Cserpatak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul: Osrblie, németül Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban, Breznóbányától 14 km-re délnyugatra a Cser-patak partján. 2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben "Zerrenpach" néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora. 1813 és 1821 között drótot, 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt. A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal.

Vályi András szerint "OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája." [2]

Fényes Elek szerint "Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze." [3]

1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
  • Kápolnája 1813-ban épült.
  • Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
  • A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]