Cserpatak (Szlovákia)
| Cserpatak | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Breznóbányai |
| Turisztikai régió | Fekete-Garam |
| Rang | község |
| Polgármester | Peter Siman |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 386 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 580 m |
| Terület | 24,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 45′ 29″, k. h. 19° 31′ 31″ | |
| é. sz. 48° 45′ 29″, k. h. 19° 31′ 31″ | |
| Cserpatak weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cserpatak (1886-ig Oszrblina, szlovákul Osrblie, németül Zährenbach) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban, Breznóbányától 14 km-re délnyugatra a Cser-patak partján. 2011-ben 386 lakosából 373 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A falu a 15. század második felében keletkezett, 1580-ban mint a bányakamarához tartozó bányásztelepülést említik először. Alapítói német bányászok voltak, akik a közeli bányákban és vasolvasztókban dolgoztak. Magyar neve a német Zährenbach fordítása. 1622-ben "Zerrenpach" néven említik. Területén vasat, majd 1630-tól ólmot is bányásztak. 1795-ben épült fel vashámora. 1813 és 1821 között drótot, 1840-től vaslemezt és profilvasakat gyártottak itt. A bányászat a 19. században szűnt meg, az üzemet 1870-ben zárták be. 1828-ban Cserpataknak 34 háza volt 264 lakossal.
Vályi András szerint "OSZTROBLJA. Zorenbach. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rohniczhoz közel, mellynek filiája." [2]
Fényes Elek szerint "Oszrble (Zörenbach), tót falu, Zólyom vgyében, Hroneczhez délre 1 órányira, 263 kath., 1 evang. lak., kik vasbányákban dolgoznak. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze." [3]
1910-ben 594, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
2001-ben 393 lakosából 389 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Ipari műemléke az 1795-ben épített őskohó.
- Kápolnája 1813-ban épült.
- Templomát 1933 és 1935 között építették, legrégibb műtárgya egy 15. században készített faszobor.
- A falu a szlovák biatlonsport fellegvára, sípályáin világkupa versenyeket rendeznek, kiszolgáló létesítményei, szállodái vannak.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

