Vámos (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vámos (Mýto pod Ďumbierom)
Myto z balona.jpg
Vámos látképe
Vámos címere
Vámos címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Breznóbányai
Turisztikai régió Felső-Garammente
Rang község
Első írásos említés 1696
Polgármester Roman Švantner
Irányítószám 976 44
Körzethívószám 048
Népesség
Teljes népesség 526 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 621 m
Terület 10,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vámos  (Szlovákia)
Vámos
Vámos
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 38′ 00″
é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 19° 38′ 00″
Vámos weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vámos (szlovákul Mýto pod Ďumbierom, németül Mauth) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 526 lakosából 493 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Breznóbányától 10 km-re északra a Štiavničky-völgyben fekszik.

Története [szerkesztés]

A falu a 15. században a liptói úti vámhely mellett keletkezett Breznóbánya hűbéres településeként . 1696-ban "Mito", 1786-ban "Mitó" alakban említik. A 17. századig lakói nemesfémet és vasércet bányásztak, szenet égettek, később mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, fakitermeléssel, kohászattal foglalkoztak. 1828-ban 90 házában 678 lakos élt. A 19. és 20. században a Breznóbánya környéki vasüzemekben, fűrésztelepeken dolgoztak munkásként és fuvarosként. A nők közül sokan foglalkoztak vászonszövéssel, csipkeveréssel.

Vályi András szerint "MITO. Maut. Vámosfalu. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Breznyó Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik e’ Városnak szomszédságában, és filiája, határja hegyes, és hideg, fája, legelõje elég van, földgye közép termékenységû." [2]

Fényes Elek szerint "Vámosfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, a breznóbányai uradalomban, 358 lak." [3]

1910-ben 1068, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott. Lakosságának maximumát 1940-ben érte el 1200 fővel. A háború után a falu gyors fejlődésnek indult. A családi házak nagy többségét felújították, iskola, tűzoltó szerház, két szálloda, 8 panzió épült.

2001-ben 556 lakosából 547 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1822 és 1828 között épült, 1932-ben klasszicista stílusban újították fel
  • Szent Máté tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban, a 20. században átépítették.
  • 19. századi gerendás faházak az út mellett.
  • Kovácsműhelye a 20. század elején épített népi építmény.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés