Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2009

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Új rendszer

53. hét

december 28. 0.00 és december 31. 11.59 között: OpenOffice.org

A jelölt cikk: OpenOffice.org (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
az OpenOffice.org logója
az OpenOffice.org logója

Az OpenOffice.org egy nyílt forráskódú, platformfüggetlen irodai szoftvercsomag, így elérhető számos operációs rendszerre, köztük a Microsoft Windows, Linux, Mac OS X, és Solaris rendszerekre. Az OpenOffice.org-nak jelentős piaci részesedése van vállalati körben, ahol a piacvezető Microsoft Office-t követi.

A Microsoft Office alternatívája köszönhetően a hasonló felületnek és képességeknek, a fájlformátumok nagyfokú kompatibilitásának és nem utolsósorban az ingyenességének. Az OpenOffice.org alapértelmezettként az ISO/IEC által szabványosított OpenDocument fájlformátumot használja, de megnyitható vele számos más irodai szoftvercsomag által használt formátum, köztük a Microsoft Office által használt fájlformátumok. Emellett támogatja az olyan népszerű kimeneti formátumokat, mint a PDF és az Adobe Flash.

A magyar változat magyar nyelvű telepítőt, felületet, súgót és magyar helyesírás-ellenőrzőt is tartalmaz.

A csomag neve közhasználatban „OpenOffice”, ez a kifejezés azonban védjegyoltalom alatt áll (egy holland cég, valamint az Orange UK használja), ezért a hivatalos név az „OpenOffice.org”, rövidítve OOo vagy OO.o.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
→ Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív55#OOo lektorálás

december 31. 12.00 és január 3. 23.59 között: Watzmann

A jelölt cikk: Watzmann (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) [szerkeszt (cím cseréje)] [frissítés]

A cikkajánló: [szerkeszt (cikkajánló módosítása)] [frissítés]

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Watzmann-család
A Watzmann-család

A Watzmann a harmadik legmagasabb németországi hegymasszívum az Alpokban. Három főcsúcsa közül a legnagyobb a 2713 méter magas Mittelspitze („Középső-csúcs”) vagy Großer Watzmann („Nagy Watzmann”).

A masszívum Németország déli részén, Felső-Bajorország délkeleti szegletében fekszik, a Königssee közelében. A csúcsterület viszonylag erózióálló mészkőből (például dachsteini mészkőből) áll, míg a hegység talapzatát törékeny ramsau dolomit alkotja.

Növény- és állatvilága különösen gazdag, területén 1978-ban nemzeti parkot hoztak létre. Az alacsonyabb szinten főleg hegyi bükkfaerdők dominálnak, a felső erdős zónákban tűlevelű erdők uralkodnak, főleg lucfenyők, vörösfenyők és havasi cirbolyafenyők. Állatvilágához tartozik például az őz, a gímszarvas és a zerge, továbbá a havasi nyúl, a siketfajd, a nyírfajd és az alpesi hófajd, de élnek itt császármadarak, sasok, szalamandrák és viperák is.

A Mittelspitzét először valószínűleg a szlovén Valentin Stanič mászta meg 1800 augusztusában. Második legmagasabb csúcsát (Südspitze) először Peter Carl Thurwieser hódította meg 1832-ben. A három csúcson elsőként Johann Grill és Johann Punz kelt át 1868-ban.

Megjegyzések, vita: [szerkeszt (vitalap módosítása)] [frissítés]
→ Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)/Archív55#OOo lektorálás

Régi rendszer

52. hét (december 21. – december 27.) – Mozaik

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Krisztus-mozaik, San Apollinare Nuovo-templom, Ravenna
Krisztus-mozaik, San Apollinare Nuovo-templom, Ravenna

A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze az ábrázolni kívánt képet, mintát (néha más anyagokat is használnak). A mozaikdarabokat cementtel, gipsszel rögzítik, esetleg a még nedves vakolatba nyomják bele. A mozaik szó a görög muszeion szóból eredeztetett latin opus musivum (múzsákhoz közelálló) kifejezésből származik. A művészeti ág múzsákkal való kapcsolatba hozása azt jelenti, hogy a mozaik igen megbecsült műfaj volt.

Az első mozaikok fehér és fekete (világos és sötét) színű kavicsokból készültek, később színesebb kavicsokat is alkalmaztak. A mozaikok jellemzően a különböző épületek padlózatának díszítésére szolgáltak. A mozaiktechnika fejlődésével a különböző színű kőzeteket megmunkálták, kicsiny hasábokat készítettek belőlük. Az ilyen mozaiknak a neve „opus tessalatum”, azaz „kockás mű”. A négyszögletes, de nem négyzetes hasábokból készült mozaik neve „opus sectile”. A sík felületű mozaikszemekből egységesebb felületet lehetett kialakítani, a padlódísz pedig alkalmasabbá vált a rajta való járásra. Amikor a mozaikszemeket színezett üvegből kezdték készíteni, a színskála jelentősen kibővült, és még alkalmasabbá vált a képszerű megjelenésre. Az üvegmozaik padlómozaikként már nem volt használható, alkalmas volt viszont arra, hogy a falakra kerüljön. Így alakult ki a festészetet utánzó mozaik. A boltozatokra, kupolákba, ívelt felületekre kerülő mozaikoknak külön nevük van: „opus vermiculatum”, de így hívják a kígyózó szalag mintáját követő síkmozaikot is. A mozaikművészet a bizánci korban jutott fejlődése csúcsára, majd átmeneti hanyatlás után a historizmus és a szecesszió fedezte fel újra, és a modern művészetben is történtek kísérletek feltámasztására.

Ezt szeretném az Ubuntu szócikknek fenntartani, mely szintén hamarosan kiemelt szócikk lesz.– rudi vita 2009. március 21., 22:50 (CET)[válasz]

A Mozaik cikket szeretném ide – karácsony hetére – áthelyezni. – CsGábormegbeszélés 2009. május 11., 12:29 (CEST)[válasz]

51. hét (december 14. – december 20.) – II. Fülöp Ágost francia király

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II. Fülöp (Gonesse, 1165. augusztus 21. – Mantes-la-Jolie, 1223. július 14.) a középkori Franciaország egyik legjelentősebb királya (uralkodott 1180. szeptember 18-ától haláláig), VII. (Ifjú) Lajos és Champagne-i Adél gyermeke és VIII. (Oroszlán) Lajos édesapja volt. Számos jelentős területtel gyarapította a királyi birtokot, így nagy szerepe volt a Francia Királyság egységének kialakításában.

A császári hangulatú augustus jelzőt, amelyet később többen neveként értelmeztek, 1185-ben, Artois, Valois, Amiens és Vermandois koronához csatolásakor kapta meg krónikásaitól, ő maga pedig az 1214-es bouvines-i diadal után vette fel hivatalosan is.

Szeretném ezt a Linux szócikknek fenntartani, mely remélhetőleg hamarosan kiemelt lesz.– rudi vita 2009. március 21., 22:49 (CET)[válasz]

A szócikket áttettem a 9. hétre, az Ubuntut pedig majd sokkal későbbre átrakom. – rudi vita 2009. március 23., 10:38 (CET)[válasz]

50. hét (december 7. – december 13.) – Damon Hill

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Damon Hill az 1995-ös Francia Nagydíjon

Damon Graham Devereux Hill (1960. szeptember 17., London –) visszavonult világbajnok, brit Formula–1-es versenyző. A kétszeres világbajnok Graham Hill fia, így máig ő az egyetlen pilóta, akinek apja is világbajnok volt.

Karrierjét későn, 23 évesen kezdte motorversenyzéssel. A következő évben meg is nyert egy 350 köbcentiméteres versenyt. Csak 1985-ben váltott az autóversenyzésre, ebben az évben a Formula–Ford sorozatban szerepelt a Van Diemen csapat versenyzőjeként. 1986-ban már a brit Formula–3-as sorozatban versenyzett. Itt három szezont töltött, ezalatt négy futamot sikerült megnyernie. Ezt követően ismét feljebb lépett, és 1992-ig a Formula–3000-ben versenyzett. Bár itt végig versenyképes volt, versenyt nem nyert.

Formula–1-es karrierje 1992-ben kezdődött a Brabham csapatnál. Első versenye a Brit Nagydíj volt, ám bemutatkozása nem volt sikeres, mert már az időmérőn is csak a mezőny végébe kvalifikálta magát, a versenyen pedig csak a 16. helyen végzett. Első győzelmét 1993-ban, a Magyar Nagydíjon aratta. 1994-ben megnyerte a Brit Nagydíjat, ez apjának hosszú pályafutása alatt egyszer sem sikerült.

Az 1990-es évek közepén Hill volt az akkor kétszeres világbajnok, Michael Schumacher egyik legkeményebb ellenfele. Párharcukat sok vitás eset kísérte.

 megjegyzés - nem mintha bármi kifogásom lenne a jelölés ellen, de nincs túl sok Forma-1-es cikk egymás után? Sőt, igazából ha a későbbieket nézzük, akkor a sport témájú cikkek is mintha rövid időszakon belül (1-2 hónap) túltengenének... máshol pedig egy darab sincs. Egy kicsit szét kellene húzni őket. Pl. ezt a cikket fel lehetne cserélni a 3 héttel későbbi Real Madriddal, a Raúl cikk pedig mehetne év végére... Pumukli vita 2009. február 9., 19:48 (CET)[válasz]

 megjegyzés Úgy gondoltam, 2 ugyanolyan témájú (Raúl, Real) cikk nem baj, ha egymás utáni heteken jön, úgyhogy ezt raktam be ide, év végére. Remélem, így már megfelel. – Madridista Ideírjad 2009. február 24., 21:07 (CET)[válasz]

49. hét (november 30. – december 6.) – Winston Churchill

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Winston Churchill 1943 augusztusában
Winston Churchill
1943 augusztusában

Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Blenheim-kastély, Woodstock (Oxfordshire), 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységű kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az irodalmi Nobel-díj birtokosa (1953).

Katonai pályafutása során Churchill harcolt a malakandi hadseregben az északnyugati határvidéken (India és Afganisztán határán), Szudánban az omdurmáni csatában és Dél-Afrikában a második búr háborúban. Ebben az időben komoly ismertségre és hírnévre tett szert helyszíni tudósítóként. A politikai élet élvonalában eltöltött hatvan év során számos politikai és kormányzati pozíciót birtokolt. Az első világháború előtt kereskedelmi, majd belügyminiszterként szolgált liberális kormányokban. A háború idején több minisztériumot is irányított, így az Admiralitás Első Lordja, hadfelszerelési miniszter, hadügyminiszter és légügyi miniszter is volt. Rövid ideig katonaként is szolgált a nyugati fronton, ahol a Királyi Skót Lövészek 6. zászlóalját vezette. A két világháború között pénzügyminiszteri tisztséget viselt.

A második világháború kitörése után Churchillt ismét kinevezték az Admiralitás Első Lordjává. Neville Chamberlain lemondását követően, 1940 májusában az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett, és ő vezette a tengelyhatalmak legyőzésére irányuló brit erőfeszítéseket. Beszédei óriási mozgósító erőt jelentettek a szövetséges erők és a brit lakosság számára egyaránt. 1945-ben, az elvesztett általános választások után az ellenzék vezére lett. 1951-ben ismét miniszterelnök lett, majd 1955-ben végleg visszavonult. Halála után állami temetésben részesült, amelyen rendkívül nagy számban vettek részt a világ vezető politikusai.

Születésének 135. évfordulója alkalmából

48. hét (november 23. – november 29.) – MiG–23

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Mikojan–Gurjevics MiG–23 (Микоян–Гуревич МиГ–23) egy hajtóműves, változtatható szárnynyilazású harmadik generációs vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a MiG–21 repülőgépek leváltására. Nagy számban gyártották és exportálták. Bonyolult üzemeltethetősége miatt ma már csak néhány harmadik világbeli és volt szovjet tagállamban áll szolgálatban. A Magyar Légierőben 1979 és 1997 között állt hadrendben. A Szovjetunióban a MiG–29 típussal váltották le. A MiG–23 bázisán fejlesztették ki a MiG–27 vadászbombázó változatot, melynek fedélzeti elektronikája, kis mértékben szerkezete és fegyverzete tér el az eredeti repülőgépétől.

  1.  támogatom - végre egy repcsis cikk. Szajci reci 2009. október 9., 07:56 (CEST)[válasz]

47. hét (november 16. – november 22.) – Széchenyi lánchíd

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Lánchíd a budai Várhegyről
A Lánchíd a budai Várhegyről

A Széchenyi lánchíd Budapest legrégibb, egyben egyik legismertebb állandó hídja a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió konvenciós forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került.

A második világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 20-án nyitották ismét meg. Legutóbb 1986–1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket a koronás címerre 1996-ban alakították át. A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a gyalogosforgalomnak.

160. éve adták át a forgalomnak a Lánchidat

46. hét (november 9. – november 15.) – Berlini fal

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A berlini fal 1986-ban
A berlini fal 1986-ban

A berlini fal megerősített határzár volt, amely 1962 és 1989 között választotta el a nyugati hatalmak megszállása alatt álló Nyugat-Berlint a szovjet megszállás alatt álló Kelet-Berlintől. A falat az NDK építette 1961-ben, hogy gátat vessen a keletnémet lakosság tömeges nyugatra távozásának, amelyet a szocialista társadalmi modellel szembeni elégedetlenség váltott ki.

A kezdetben csupán szögesdrótból és téglakerítésből álló építmény az idők folyamán egyre kifinomultabb, a szökést lehetetlenné tevő műszaki zárrá fejlődött. A német fővárost átszelő falnál 200-nál több ember veszítette életét. A berlini fal a szuperhatalmak szembenállásának, Európa és a német nemzet megosztottságának jelképévé vált. 1989. november 9-i leomlása az egységes Németország újjászületésének és a jaltai világrend megszűnésének szimbolikus eseménye lett. 1990-ben nagy részét lebontották, napjainkra már csak rövidebb szakaszai láthatóak.

A Berlini fal leomlásának 20. évfordulója alkalmából

Remek, remek. Kérek mindekit, hogy támogassátok itt is, nehogy ezen múljon. :) Köszi. – Grenzgänger vita 2008. augusztus 11., 12:59 (CEST)[válasz]

45. hét (november 2. – november 8.) – Rómeó és Júlia

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A hagyomány szerint Júliának tulajdonított erkély Veronában
A hagyomány szerint Júliának tulajdonított erkély Veronában


Júlia erkélye (Verona)

Ford Madox Brown festménye

A Rómeó és Júlia William Shakespeare angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája. Két ellenséges veronai család gyermekei között szövődött végzetes szerelem történetéről szól. Shakespeare életében a legnépszerűbb színdarabjai egyike volt, a Hamlettel együtt azóta is a legtöbbet játszott Shakespeare-mű.

A tragédia Arthur Brooke 1562-ben írt versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek és William Painter Palace of Pleasure című prózájának színpadi átirata. Mindkettő egy olasz mesén alapszik, és bár Shakespeare mindkettőtől kölcsönzött részleteket, a történet bővítésének érdekében új szereplőket is létrehozott – például Mercutiót és Párist. A színmű feltehetően 1591 és 1595 között íródott, először 1597-ben jelent meg.

Shakespeare a feszültség növelése érdekében gyakran váltogatja a komédia és a tragédia elemeit, mellékszereplőit ugyanolyan érzékenységgel ábrázolja, mint a főszereplőket, a cselekmény több szálon fut. Minden szereplő sajátos verselést kapott, mely a jellemfejlődéssel együtt változik, Rómeó szavai például a történet során egyre inkább szonettformában öltenek testet.

A Rómeó és Júliát számtalanszor feldolgozták. William Davenant és a 18. században David Garrick többször is változtatott rajta, elhagytak bizonyos jeleneteket a műből, Georg Anton Benda pedig boldog végkifejlettel zárja le az operaadaptációt. A 19. században már törekedtek az eredeti szöveg visszaadására, a 20. század elején korhű kosztümök is megjelentek a színpadon. A színdarabból több film is készült, mint például az MGM Stúdió 1936-os filmje, Franco Zeffirelli 1968-as adaptációja, vagy az 1996-ban készült Rómeó + Júlia című alkotás, mely modern környezetbe helyezi a történetet. A Rómeó és Júlia alapján a musical műfajában is születtek darabok, az egyik legismertebb a West Side Story.

Nem lenne jobb képnek ez: Fájl:Romeo and juliet brown.jpg? Én is voltam Veronában, de talán annak, aki nem volt, jobban illusztrálja a festmény a R&J-t… - Matthew (hűtőszekrényajtó) 2009. október 3., 15:19 (CEST)[válasz]

Rendhagyó módon beleraktam a javasolt képet a másik mellé, így a két kép közül könnyebb lesz dönteni. Válasszatok, melyik maradjon. – CsGábormegbeszélés 2009. október 6., 20:24 (CEST)[válasz]

Az erkélyre szavazok, nagyon ismert.  … szalax vita 2009. október 6., 20:30 (CEST)[válasz]

Végülis miért ne maradhatna mindkettő? – CsGábormegbeszélés 2009. október 14., 07:54 (CEST)[válasz]

44. hét (október 26. – november 1.) – Mozilla Firefox

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Firefox logója
A Firefox logója

A Mozilla Firefox (hivatalos rövidítéssel Fx, vagy gyakran FF) nyílt forráskódú, ingyenes webböngésző program, amit a Mozilla Alapítvány fejleszt. Magyarországon piacvezető, globális szinten pedig a második legtöbbet használt böngésző az Internet Explorer után, 23,75%-os részesedéssel (2009. szeptember). A nyílt forráskódú Gecko böngészőmotort használja, amely számos jelenlegi internetes szabványt támogat, továbbá néhány olyan elemet is, ami ezen szabványok része lehet a közeljövőben.

A Firefox funkciói között szerepel a füles böngészés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, az RSS-kliens (élő könyvjelzők), a privát böngészés, és a helymeghatározás (Geolocation). Tartalmaz letöltéskezelőt, továbbá beépített keresőrendszert is, ami a felhasználó által megadott keresőmotort használja Képességei bővíthetőek külső fejlesztők által készített kiegészítők segítségével. A kiegészítők széles választéka és mennyisége számos Firefox felhasználó legfontosabb érve a program használata mellett.

A Firefox többplatformos alkalmazás, a Microsoft Windows több változatán, Mac OS X-en, Linuxon és számos más Unix-alapú operációs rendszeren is fut. Legutóbbi stabil kiadása, a 3.5.4-es verzió 2009. október 27-én jelent meg. Forráskódja szabad, a GPL/LGPL/MPL hármas licenc alatt érhető el. A Mozilla Corporation által kiadott, Firefox 3.0.6-os verziónál régebbi telepítőkészletek telepítése előtt el kell fogadni a Mozilla Corporation végfelhasználói licencszerződését (EULA). A Firefox 3.0.6 és az újabb verziók telepítőkészletei az MPL alatt jelennek meg. A Firefox név és logó, egyéb nevek és logók mellett, védjegyoltalmat élvez; ezek felhasználása korlátozott, nem esnek a fenti licencek hatálya alá. 2008 októberében jelentek meg az első képek a mobilplatformokra fejlesztett, Fennec kódnevű változatról.

43. hét (október 19. – október 25.) – Liszt Ferenc

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Munkácsy festménye Lisztről (1886)
Munkácsy festménye Lisztről (1886)

Liszt Ferenc (németül Franz Liszt) (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.

Apja korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilenc éves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822. december 1-jén mutatkozott be az osztrák fővárosban. Nagy feltűnést keltő első bécsi koncertjén az akkor 11 éves művészre még Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára (keringőre), amelyre Beethoven híres zongoraművét írta. Az ifjú Liszt bécsi szereplését követően négy nagysikerű pesti, illetve budai koncertje után 1823 őszén atyjával Franciaországba utazott és az európai művészeti élet központjába, Párizsba költözött.

42. hét (október 12. – október 18.) – Metamorfoz

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Metamorfoz (jelentése magyarul átalakulás) Tarkan hetedik stúdiólemeze, amely 2007. december 25-én jelent meg Törökországban.

Az album dalai közül hetet Tarkan írt, három másikat Ozan Çolakoğluval közösen szereztek. Az album stílusáról és koncepciójáról a hivatalos honlap úgy fogalmaz, hogy teljesen új, a keletet a nyugattal egyesítő hangzásvilágra kell számítani, amely „mind a rajongók, mind a kritikusok számára óriási meglepetés lesz.” A lemez vegyes fogadtatást kapott a török sajtóban, ahogy Tarkan korábbi munkái is; egyes újságírók szerint ez az évek óta folytatott lejárató kampány része. A média támadásai ellenére az album 300 000 példányban fogyott a megjelenése utáni első héten.

A bemutatkozó kislemez címe Vay Anam Vay („A mindenit!”). A Metamorfoz 2008. február 1-jén jelent meg Európában, a Universal Music/Urban kiadásában, egyelőre csak néhány országban.

 megjegyzés október 17. Tarkan születésnapja, ezért szeretném erre a hétre. – Türk kızı snail mail 2008. március 3., 08:27 (CET)[válasz]


 támogatom — Pilgab üzenet 2008. április 30., 20:23 (CEST)[válasz]

 támogatom — P/c vita 2008. május 17., 18:27 (CEST)[válasz]

 ellenzem – „Az albumot 2008-ban világszerte terjeszteni szeretnék”, amely „óriási meglepetés lesz”. Ez így elavult, frissíteni szükséges a bevezetőt. – CsGábormegbeszélés 2009. május 16., 20:26 (CEST)[válasz]

 megjegyzés: Kivettem. – Winston vita 2009. június 8., 18:37 (CEST)[válasz]

41. hét (október 5. – október 11.) – Szentgotthárdi ciszterci apátság

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Idősebb Dorfmeister István: III. Béla megalapítja a szentgotthárdi apátságot
Idősebb Dorfmeister István: III. Béla megalapítja a szentgotthárdi apátságot

A Szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban III. Béla magyar király adományozása révén Szentgotthárdon alapított rend. Az alapítók Franciaországból, a Trois Fontaines-ből érkezett Magyarországra, a mai Vas megyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést.

A ciszterciek a korban eléggé fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb láncszeme.

A ciszterciek saját maguk művelték a földjeiket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodási terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci-típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki.
Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói kivették részüket a nehéz fizikai munkából, és nem kizárólag munkástestvéreikre, vagy jobbágyaikra hárították azt.

Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. Az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a Heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot.

A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon.

825 éve annak, hogy 1184. október 7-én elfoglalták a számukra kijelölt helyet Szentgotthárdon a szerzetesek

40. hét (szeptember 28. – október 4.) – Kecskemét tömegközlekedése

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Kecskemét tömegközlekedése alapvetően a Kunság Volán Autóbuszközlekedési Zrt. 33 helyi autóbuszvonalából és 53 autóbuszából épül fel, amely kiegészül az elővárosi és helyközi buszjáratokkal, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 3 vasútvonalának 14 vasúti megállóhelyével, illetve vasútállomásával, továbbá 2 bevásárlóbusz-vonallal és további szerződéses buszokkal. A mintegy 110 000 lakosú városban kizárólag nappali autóbuszos üzem működik, jóllehet már a 19. század végén készültek tervek a közúti villamos üzem bevezetésére.

Az 1950-ben létrehozott Kecskeméti Teherfuvarozási Vállalat jogutódjának tekinthető – majd 44. sz. Autóbusz-közlekedési Vállalat, később 9. sz. Volán Vállalat néven működő – Kunság Volán két szomszédos autóbusz-állomást működtet a Kecskemét vasútállomás közelében található Noszlopy Gáspár parkban: a buszpályaudvaron lehetőség nyílik a helyi és a helyközi autóbuszjáratok, valamint a vonatok közötti átszállásra. Valamennyi helyi menetrend szerinti járat forgalomirányítását innen végzik.

A városközpontban lévő Széchenyi tér megállóhely-csoport a helyi viszonylatok mintegy kétharmadának végállomása. Innen – a jellemzően sugaras-hurkos hálózat eredményeként – gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető autóbusszal. A hálózat hátránya ugyanakkor, hogy a szomszédos városrészek közötti közlekedés általában a mára túlterhelt Széchenyi téren keresztül, átszállással történik.

október 2. – Kecskemét város napja alkalmából

39. hét (szeptember 21. – szeptember 27.) – Oktoberfest

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Látkép az óriáskerékről, 2003.

A müncheni Oktoberfest a világ egyik legnagyobb népünnepélye. Erre az alkalomra a müncheni sörfőzdék különleges sört főznek (Wiesnbier), amelynek alkoholtartalma nagyobb a szokásosnál. 2009-ben szeptember 19. és október 4. között tartják a fesztivált.

Először 1810. október 17-én rendezték meg. I. Lajos király feleségül vette Teréz hercegnőt, és München város egész lakossága hivatalos volt az ünnepségre. A müncheni városfal melletti réten nagyszabású lovasversenyt hirdettek az esküvő alkalmából. Azóta hívják azt a mezőt Theresienwiesének (Terézia-mező).

A sátrakban használatos söröskorsó korábban 1,069 literes volt, manapság már a kereken 1 litereseket alkalmazzák.

A három fő látványosság: az óriáskerék, a Krinolin és a Toboggan.

A müncheni Oktoberfest mintájára világszerte rendeznek hasonló népünnepélyeket. Közülük a legnagyobbnak a kanadai Kitchener városban zajló, illetve a brazil Blumenauban megrendezett fesztivál számít évi 800-800 ezer látogatóval.

Az idei fesztivál alkalmából.

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

- bővítettem. Szajci reci 2009. augusztus 22., 07:59 (CEST)[válasz]

 támogatom Köszönöm. – CsGábormegbeszélés 2009. szeptember 12., 05:26 (CEST)[válasz]

38. hét (szeptember 14. – szeptember 20.) – Maria Callas

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Maria Callas
Maria Callas

Maria Callas (görögül Μαρία Κάλλας) (New York, 1923. december 2. – Párizs, 1977. szeptember 16.) Amerikában született görög származású operaénekesnő (szoprán), aki elsősorban lenyűgöző bel canto technikájának, valamint hatásos drámai képességeinek köszönhette hírnevét; rajongói La Divinaként vagy primadonna assolutaként emlegették. Több mint negyven operaszerepet énekelt, és húsz teljes operafelvételt hagyott maga után. Alakításaiban Bellini, Donizetti, Rossini, Cherubini rég elfelejtett operái születtek újjá. Legjelentősebb szerepei Lucia a Lammermoori Luciából, Floria Tosca a Toscából, Violetta a Traviátából, Bellini Normája, valamint Cherubini Médeiája.

 támogatom – Az egyik kedvenc énekesnőm és szócikkem. Filmfan vita 2009. március 13., 14:11 (CET)[válasz]

37. hét (szeptember 7. – szeptember 13.) – Real Madrid CF

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Real Madrid Club de Fútbol, rövidítve Real Madrid CF – a sajtóban legtöbbször egyszerűen Real Madrid – egy spanyol labdarúgóklub. A klubot 1902-ben alapították. Jelenleg a La Ligában játszanak. Alapításuk óta az összes szezont az első osztályban töltötték el, egyszer sem estek ki. A Real Madrid a legeredményesebb spanyol csapat 31 bajnoki címével és 17 kupagyőzelmével, emellett 9 alkalommal nyerték meg a Bajnokok Ligáját (BEK-et is beleszámítva), ami szintén rekord. A csapat kétszer az UEFA-kupát is elhódította, így az összes európai kupagyőzelmek tekintetében is az első helyen áll (9 BL, 2 UEFA-kupa).

Hazai mérkőzéseiket a 80 354 néző befogadására alkalmas Santiago Bernabéu stadionban játsszák. Eredeti mezszínük tiszta fehér, és 1947 óta otthoni mérkőzéseiket mindig fehér szerelésben játsszák.

A Real Madrid több spanyol labdarúgócsapattal rivalizál évtizedek óta, ezek például a szintén madridi Atlético vagy az FC Barcelona. Az Atlético elleni mérkőzéseket El Derbi madrileñónak, a Barcelona elleni találkozókat pedig El Clásicónak nevezik Spanyolországban. Ezeket a szokottnál is nagyobb érdeklődés kíséri.

A Harvard egyetem 2007-ben végzett kutatása szerint a Real a világ második legnagyobb és legdrágább, valamint a második legnagyobb bevétellel gazdálkodó klubja, költségvetése mintegy 350 millió euró, a klub összértéke pedig közel egymilliárd euró. 2000. december 23-án a FIFA a 20. század legjobb csapata címet adományozta a királyi gárdának. A Real Madrid alapító tagja volt a FIFA-nak és az azóta már megszűnt G-14-nek, amely Európa 14 (2002-től 18) legbefolyásosabb labdarúgóklubját foglalta magában. A Real a G-14 helyébe lépett Európai klubszövetségben is alapító tag.

 ellenzem- Blanco is focis téma. ne legyen két hétig focis téma. Ezt talán a Szlovenszka Krajina helyére kéne tenni. Szajci reci 2009. március 23., 06:28 (CET)[válasz]

 megjegyzés Ha úgy jobbnak látod, nyugodtan tedd át. – Madridista Ideírjad 2009. március 23., 09:21 (CET)[válasz]
 megjegyzés És mi lenne, ha a Lunada szócikkel cserélne helyet? (37. hét, szeptember 7. - szeptember 13) Pumukli vita 2009. március 24., 19:37 (CET)[válasz]

Na az is jó. :) Szajci reci 2009. március 25., 06:26 (CET)[válasz]

36. hét (augusztus 31. – szeptember 6.) – Lengyelországi hadjárat (1939)

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A német SMS Schleswig-Holstein csatahajó Westerplattét lövi 1939. szeptember 1-jén.
A német SMS Schleswig-Holstein csatahajó Westerplattét lövi 1939. szeptember 1-jén.

Lengyelország megszállását 1939-ben a Harmadik Birodalom, a sztálini Szovjetunió és egy kisebb németbarát szlovák kontingens hajtotta végre. Ezzel a hadjárattal kezdődött el a hat éven át tartó II. világháború. A konfliktust a lengyelek 1939-es védelmi háborúnak (Wojna obronna 1939 roku), a németek lengyelországi hadjáratnak (Polenfeldzug) nevezik, a német vezérkar pedig Fehér hadműveletként (Fall Weiss) utalt rá, de néha egyszerűen lengyel szeptemberi háború vagy 1939-es lengyel–német háború néven említik.

A történettudomány a lengyelországi inváziót tekinti a II. világháború európai kezdetének. Ez volt ugyanis a kiváltó oka a Lengyelország szövetségesei – az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland – által szeptember 3-án Németországnak küldött hadüzenetnek. Őket hamarosan több ország is követte, többek közt Franciaország, Kanada, Norvégia és a Dél-afrikai Köztársaság. A hadjárat 1939. szeptember 1-jén kezdődött, egy héttel a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötése után, és 1939. október 6-án ért véget Lengyelország teljes német és szovjet megszállásával. Bár az Egyesült Királyság és Franciaország a támadás után hadat üzent Németországnak, érdemleges katonai segítséget egyik ország sem nyújtott a lengyeleknek (furcsa háború).

Az 1939. augusztus 31-én végrehajtott, németek által megrendezett „lengyel támadást” (gleiwitzi incidens) követően szeptember 1-jén a német csapatok három oldalról törtek be Lengyelországba: északról, délről és nyugatról. A hosszú határszakaszon szétszóródott lengyel hadseregnek hamar vissza kellett vonulnia keleti irányba. Miután szeptember közepén a lengyelek elveszítették a bzurai csatát, a németek vitathatatlan fölénybe kerültek. Ezután a lengyel csapatok délkelet felé vonultak vissza, követve azt a tervet, mely hosszú védekezésre épült a romániai hídfőnél. Eszerint itt kellett kivárniuk a feltételezett szövetséges ellentámadást, amely kisegítette volna a lengyeleket a szorult helyzetből.

1939. szeptember 17-én a szovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttműködve betört Lengyelország keleti részeibe. A szovjetek ezzel érvényesítették a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékát, amelyben felosztották Kelet-Európát német és szovjet érdekszférára. A második front létrejöttével a lengyel kormány belátta, hogy a romániai hídfő további védelme nem lehetséges, és elrendelte a csapatok kimenekítését a semleges Romániába. Október 1-jére Németország és a Szovjetunió teljesen lerohanta Lengyelországot, bár a lengyel kormány soha nem adta meg magát. Emellett a megmaradt szárazföldi és légierőt kimenekítették Romániába és Magyarországra. Később számos menekült csatlakozott az újjászervezett lengyel hadsereghez a szövetséges Franciaországban, az Egyesült Királyságban és a francia gyarmat Szíriában.

A szeptemberi hadjárat következményeként ellenállási mozgalom szerveződött. A lengyel fegyveres erők a háború végéig részt vettek a szövetségesek hadműveleteiben. Németország a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én indított támadás során elfoglalta a szovjetek által megszállt lengyel területeket, majd elvesztette azokat a Vörös Hadsereg 1944-es előrenyomulásakor. A háború folyamán Lengyelország háború előtti lakosságának több mint 20%-át vesztette el; a megszállás pedig a második Lengyel Köztársaság végét jelentette.

 megjegyzés Lengyelország megtámadásának 70. évfordulója lesz 2009. szeptember 1-jén. (Az összefoglaló szöveget lehet hogy kicsit hosszúra hagytam, de bolygassátok nyugodtan) - Dili vita 2009. április 10., 10:35 (CEST)[válasz]

35. hét (augusztus 24. – augusztus 30.) – Török függetlenségi háború

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A török függetlenségi háború (törökül: Kurtuluş Savaşı vagy İstiklâl Harbi) (1919. május 19. – 1923. október 29.) török forradalmárok politikai és katonai ellenállása volt az antanthatalmak ellen, melyek az I. világháború után eldöntötték az Oszmán Birodalom feldarabolását. A török nemzeti mozgalom tagjai Anatóliában megalakították a Török Nemzeti Országgyűlést, mely Musztafa Kemal tábornok vezetésével katonai műveleteket rendelt el a görögök, az örmények, az angolok és a franciák ellen, kényszerítve a nyugati csapatokat Törökország területének elhagyására. A háború eredményeképpen a nyugati szövetségesek kénytelenek voltak felülbírálni a sèvres-i békeszerződést és elfogadni a lausanne-i békeszerződést 1923 júliusában. 1923. október 29-én Törökországban kikiáltották a köztársaságot. Atatürk reformjai révén az ország modern, demokratikus, szekuláris, mind politikai, mind társadalmi szempontból a nyugat-európai értékekhez közeledő köztársaság lett.

 megjegyzés: augusztus 30. a török függ. háború dumlupinari csatájának nemzeti ünnepe (zafer bayrami). – Timish levélboksz 2008. augusztus 13., 12:47 (CEST)[válasz]

34. hét (augusztus 17. – augusztus 23.) – MÁV V43

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A MÁV V43 sorozat a Magyar Államvasutak részére szállított legnagyobb darabszámú villamosmozdony-sorozat. A magyar ipar 1960-ban megvásárolta egy szilícium-egyenirányítós mozdony licencét a nyolc gyárat tömörítő „50 periódusú vasút villamosítás fejlesztésére alakult nyugati munkaközösség”-től. Az első hét mozdonyt a licencadó munkaközösség készítette a németországi Essenben, a V43 1008 pályaszámú mozdony már Magyarországon, Budapesten készült. A mozdonyok elektronikus részét a Ganz Villamossági Gyár, járműszerkezeti részeit a Ganz–MÁVAG gyártotta. 1963 és 1982 között közel 400 mozdonyt állítottak üzembe. Érdekessége a sorozatnak, hogy az első mozdonyok az akkor még 16 kV feszültséggel villamosított Budapest–Hegyeshalom vonalra átkapcsolóval rendelkeztek. A sorozatból 15 – korábban a MÁV által használt – mozdonyt a GYSEV üzemeltet. Beceneve: "Szili".

 megjegyzés Lécci hagyjátok egy darabig még szabadon ezt a helyet! Aug. 22-én fog Madonna koncertet adni a Kincsem Parkban, addig kiemeltre szeretném hozni a Sticky and Sweet Tourt! Hálás köszönettel, – OrsolyaVirágHardCandy 2009. február 16., 23:06 (CET) Sajna nem jött össze, javasolnám ide a Rómeó és Júliát! – OrsolyaVirágHardCandy 2009. július 14., 09:01 (CEST)[válasz]

A 45. hétre van betéve a Rómeó és Júlia. Lehetne a MÁV V43 mondjuk. Régen nem volt vasutas cikk kint. Szajci reci 2009. július 29., 07:34 (CEST)[válasz]

33. hét (augusztus 10. – augusztus 16.) – Farmernadrág

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Az eredeti farmernadrág egy bizonyos fajta sávolykötésű pamutszövetből, a denimből (magyarul: farmerszövetből) készül, jellemzően kék színű. A magyaron kívül finnül és szerbül is „farmer”-nek nevezik; számos nyelvben ezzel szemben átvették az amerikai „jeans” [dʒiːnz] elnevezést, esetleg az adott nyelvben alkalmazott, kiejtés szerinti átírással, vagy valamely más szóval jelölik, amelynek jelentése többnyire „cowboynadrág”, vagy erre utaló más kifejezés (pl. „texas”).

A farmernadrág eredete a 19. századra nyúlik vissza, amikor munkaruhaként hordták, de a 20. század második felében – az 1960-as–1970-es évektől – már divatcikk lett és más ruhadarabokat (szoknyákat, női ruhákat, zakó- vagy dzsekiszerű kabátokat), sőt cipőfelsőrészt, táskát stb. is készítettek farmerszövetből. Ma a szabadidő-ruházat és a hétköznapi viselet szerves részét képezi.

A napjainkig fennmaradt legrégibb Levi’s farmernadrág az 1880-as években készült és 1998-ban egy ásatásnál került elő Nevadában.

32. hét (augusztus 3. – augusztus 9.) – Galambfélék

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Zenaida aurita
Zenaida aurita

A galambfélék (Columbidae) vagy közismert nevükön a galambok a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe tartozó család. 42 nem és 313 faj tartozik a családba.

Többnyire tipikusan búgó hangúak, termetük a rigótól a lúdnagyságig terjed. Erdőben, részben sziklás vagy a szárazföldi területen élő, ügyesen repülő madarak. A galambalakúak monogám módon élnek, a hímek ugyanúgy költenek, mint a nőstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, a szülők túrószerű begytejjel táplálják őket.

A párban élő galambfajok szokásos neve a magyar nyelvterületen a gerle (gerlepár, gerlicepár). A vadgerlét és a balkáni gerlét vadgalambnak is nevezik.

A tipikus galambok (a galambformák alcsaládjának fajai) elsősorban magevők, a magokat a talajról szedegetik fel és azokat erős zúzájuk őrli meg. Egyes évszakokban fogyaszthatnak zöld leveleket, rügyeket, virágokat és kevés gyümölcsöt is. Táplálkozásuknál fogva több faj komoly mezőgazdasági kártevővé válhat, mind az érő termés fogyasztásával, mind az elvetett mag kiszedegetésével. A gyümölcsgalambok szinte kizárólag erdei gyümölcsök húsos részeivel táplálkoznak.

A leggyakoribb faj közülük a szirti galamb leszármazottja, a házigalamb. E madarak sokfelé visszavadultak és a Föld szinte minden nagyobb településén megtalálhatóak, olykor több ezres nagyságrendben is. Szabadon költenek és fokozatosan visszaütnek a szirti galamb külsejére. Gyakran kellemetlenné válnak, mert a házak falait bepiszkítják ürülékükkel, kicsipegetik a kötőanyagot a háztetők kúpcserepei közül. Ennél fontosabb azonban, hogy terjesztenek bizonyos fertőző betegségeket, így az ornitózis (papagájkór) nevű betegséget. Ezért hadat is üzennek a galamboknak, de ennek még sehol nem volt tartós eredménye.

A galambféléken kívül „galambnak” neveznek még két kihalt röpképtelen madárfajt, a Mauritius-szigeti dodót („dodógalamb”) és a Rodrigues-szigeti galambot vagy remetegalambot is, ezeket azonban rendszertanilag külön családba, a dodófélék (Raphidae) közé sorolják (lásd: Galambalakúak).

Cserefelvetés: már nem aktuális
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
  • a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
  • a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
  • a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
  • Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.

Ha senkinek semmi jobb ötlete, javaslom Roger Federert (a héten van a születésnapja). De mivel már volt kezdőlapon, lehet más is, nem ragaszkodom hozzá. Pumukli vita 2009. március 24., 19:30 (CET)[válasz]

 ellenzem - nekem az a véleményem, hogy mivel van sok kiemeltünk, ne legyen kétszer kezdőlapon. Néztem, hogy esetleg a galambfélék lehetnének, mivel nem sok állatos kiemelt cikkünk van Szajci reci 2009. március 28., 17:43 (CET)[válasz]

Tudom, hogy egyszer már visszavontam a jelölést, de ha támogatnátok, újra felvetem... Federer igazán megérdemelné, hogy mostanában kint legyen, megnyerte a Roland Garrost, és sikerült neki a karrier-Grand Slam... hmm? A Galambfélékkel semmi bajom, de ez aktuálisabb lenne. A jelölésem itt található: Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Roger Federer (másodszor). Ha a cserének nincs támogatottsága, akkor természetesen marad így, ahogy van :) Pumukli vita 2009. június 8., 00:17 (CEST)[válasz]

Ha valóban volt már, én se támogatom, hogy egy másikat szorítson ki. Esetleg megkérdezheted Orsit, hogyan áll a két héttel ezutánra betervezett Sticky and Sweet Tourral, és annak a helyére mehetne. – Winston vita 2009. június 8., 11:53 (CEST)[válasz]

Én véleményem továbbra is az, hogy egy cikk ne legyen kétszer a kezdőlapon. Van annyi cikkünk, hogy csak na a kezdőlapra. Már a jövő évire is teszik ki, pedig hol van az még Szajci reci 2009. június 8., 14:19 (CEST)[válasz]

Mivel nagyon kevés biológiai kiemelt szuócikkünk van a többi jól menő wikihez képest, ezért én a Galambféléket helyezném előnybe, Roger Federert pedig valamikorra, későbbre. – –Madura MaTe Emailvitasaroksz 2009. június 8., 16:09 (CEST)[válasz]
Megértettem a közkívánságot, akkor minden marad a régiben! Köszi a gyors reakciót. Pumukli vita 2009. június 8., 17:22 (CEST)[válasz]

31. hét (július 27. – augusztus 2.) – Érsekújvár

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Szentháromság-oszlop
A Szentháromság-oszlop

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában. A Nyitrai kerülethez tartozó Érsekújvári járás székhelye. A város a Nyitra folyó partján épült, a Kisalföld északi részén fekszik. Lakói a 16. század végéig csaknem kizárólag magyarok voltak, ezután a háborúk hatásaként más nemzetiségek is megjelentek. Egészen a második világháború végéig a magyar lakosság maradt a többségi a városban. 2001-ben 42 262 lakosából 11 630 (27,52%) magyar és 30 631 (69,67%) szlovák volt. A város műemlékeinek nagy része a második világháború alatt megsemmisült. Ma elsősorban sportlétesítményekből találunk sokat a településen. A városhoz tartozik Jánosmajor (Jánov dvor), Nyitrai-telep (Nitrianska osada). Egykor a város része volt a napjainkban már nem létező Margithalma.

30. hét (július 20. – július 26.) – Császári és Királyi Haditengerészet

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Cs. és kir. Haditengerészet címere
A Cs. és kir. Haditengerészet címere

A Császári és Királyi Haditengerészet (németül Kaiserliche und Königliche Kriegsmarine vagy k. u. k. Kriegsmarine, esetleg Österreichische Marine) az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészete, amely magával a Monarchiával egy időben, 1867-ben jött létre. A 20. század elejéig jelentős erőt nem képviselt, ám ekkor a Monarchia erőteljesen fejleszteni kezdte. Tetőpontját az első világháborúra érte el, mikor is a világ hatodik legnagyobb flottájává vált. Ebben a formájában 1918-ig létezett.

Az 1867-es kiegyezéskor a Császári-Királyi hajóhad a következő hadihajókból állt: 1 csavargőzös sorhajó, 7 csavaros páncélos fregatt, 8 kisebb csavaros fregatt és korvett, 13 csavaros ágyúnaszád, 16 kerekes ágyúnaszád, valamint 14 különböző rendeltetésű tengeri kerekes gőzös, vagyis összesen 59 gépi meghajtású hajó. Ezenkívül volt még 34 említésre méltó vitorlás vagy evezős hadihajója, közöttük 2 fregatt, 2 korvett, 7 brigg és 4 goelett. 1914-ben a császári és királyi hajóhadba 16 csatahajó, 9 cirkáló, 26 romboló, 77 torpedónaszád, 6 tengeralattjáró, 8 monitor és 6 őrjárónaszád tartozott.

Emléknap: Július 20. A lissai csata emléknapja

29. hét (július 13. – július 19.) – Széchenyi tér (Szeged)

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!


A Széchenyi tér a szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, négyszög alakú tere. Területe 50 087 négyzetméter. Korzója közvetlen folytatása a sétálóutcának (Kárász utca), gyalogosforgalma így jelentős. Kedvelt sétahely, rendszeresen szolgál ünnepségek, fesztiválok, vásárok színhelyeként. Helyi tömegközlekedési átszállóhely lévén, illetve középületei (városháza, bíróság, főposta, bankfiókok, Tisza Szálló, szórakozóhelyek) és pusztán elhelyezkedése folytán is frekventált terület. Korábban – egészen 1950-ig – vásártérként működött.

A teret a Klauzál tér felől a Híd utca és a Nagy Jenő utca közötti szakasz, az ellenkező irányból pedig a Kossuth Lajos sugárút Anna-forrástól induló folytatása, a Vörösmarty utca határolja. A tér mai formája az 1879-es nagy árvíz után alakult ki; a város átépítése előtt összeért a mai Klauzál térrel (ezzel most a Kárász utca egy rövid szakasza köti össze), valamint a Victor Hugo utca egy része is hozzátartozott.

A Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmából.

  •  megjegyzés A címet javaslom kiegészíteni így: Széchenyi tér (Szeged). Széchenyi tér minden bizonnyal nagyon sok más városban is van! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Elkágyé (vitalap | szerkesztései) 2008. november 12.
Átnevezés megoldva. – CsGábormegbeszélés 2009. március 31., 14:11 (CEST)[válasz]

28. hét (július 6. – július 12.) – Kálvin János

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Jean Calvin (Noyon, 1509. július 10. – Genf, 1564. május 27.)
Jean Calvin
(Noyon, 1509. július 10.
– Genf, 1564. május 27.)

500 éve született Kálvin János, francia származású svájci reformátor, humanista tudós, a kálvinizmus névadója. Bamber Gascoigne szerint Kálvin – eredeti nevén Jean Caulvin – „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”.

Elsősorban teológiai és egyházszervezői munkássága miatt nevezetes, de fontos szerepet játszott a francia irodalmi nyelv kialakulásában is. Huszonhat éves korában írt fő műve, amelyet aztán egész életében bővített és átdolgozott, az Institutio Christianae Religionis (A keresztény vallás rendszere), illetve az általa felállított genfi egyházszervezet Európa-szerte mintaként szolgált a református egyházak megalakulásához. A vallástörténeti szemponton túlmenően Kálvin azzal is hatott a nyugati kultúrára, hogy megváltoztatta a munkaszemléletet, ideológiai alapot biztosítva a kapitalizmus fejlődéséhez.

„Kálvin egyéniségéből hiányzott a humor és kellem. Keresztény sztoikus volt: komor, szigorú, hajthatatlan, ám a márványfelület alatt a szenvedély és vonzalom tüze égett” – írja róla Philip Schaff (1819–1893) teológus és egyháztörténész. Megszólalásaiban megmutatkozott klasszikus műveltsége; ha nagy sokaság előtt beszélt is, az érveivel a tanultakhoz szólt és nem használta a demagógia fegyverét. A vallási vitákban az egyházatyákat a pontos hely megadásával, emlékezetből idézte.

 megjegyzés Ezen a héten lesz Kálvin János születésének 500. évfordulója. – Hkoala 2009. március 13., 18:43 (CET)[válasz]

27. hét (június 29. – július 5.) – Lunada

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

A Lunada egy 2008 nyarán megjelent spanyol nyelvű nagylemez címe, amely Thalía – egy többszörös arany- és platinalemezes mexikói énekesnő – tizenkettedik stúdióalbuma. Producere a kubai származású zeneszerző, Emilio Estefan, akivel az énekesnőnek ez volt a negyedik közös munkája – az áttörő sikereket hozó En éxtasis, Amor a la mexicana és Arrasando című lemezei után. Az album stílusát tekintve a megszokott latin pop, amelyen belül a reggae, a cumbia és a balladák kaptak főszerepet.

A Lunada magyarul megközelítőleg Holdünnepet jelent, a kifejezés a spanyol luna (vagyis hold) szóból származik. „Amikor elkezdtem előkészíteni ezt a lemezt a terhességem közepén, egyetlenegy gondolatom volt: a nyár. A kívánságom a tengerpartra való visszatérés és a nyári hőség élvezete volt. Lobogó tűz, barátok társaságában, zenét hallgatva a hold fénye alatt; egy igazi holdünnep.” – nyilatkozta az énekesnő.

Az album bemutatkozó kislemeze a Ten paciencia, amelyen kívül még öt vadonatúj dal, valamint öt nyári latin szám feldolgozása hallható, köztük az Európában jól ismert 1980-as évekbeli olasz sláger, a Ricchi e Poveri együttes Sarà perché ti amo című dalának spanyol nyelvű változata – Thalía előadásában. Az albumról egyetlen dalhoz készült videoklip, ez a Ten paciencia. Külön említést érdemel még a lemezről a Bendita („Áldott”) című dal, amelyet az énekesnő a kislányának írt.

Thalía a produkciót röviden így foglalta össze: „Ez egy ’feeling’-gel teli nyári lemez. Egy őszinte album… az eddigi legjobb közös munkánk [Estefannal].”

 támogatom – Mert alapos munka, és támogatom a populáris előadók és lemezeik kiemelt jelenlétét a Wikipédián. Filmfan vita 2009. március 13., 14:13 (CET)[válasz]

26. hét (június 22. – június 28.) – Raúl González Blanco

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Raúl González Blanco, közismertebb nevén Raúl (Madrid, 1977. június 27. –) spanyol válogatott labdarúgó. Jelenleg a Real Madrid CF csapatkapitánya, előtte az Atlético Madrid együttesének ifjúsági csapatában játszott. Bajnoki mérkőzéseinek száma a Real színeiben több, mint 500, ezeken eddig 223 bajnoki találata van. A válogatottban 102 meccsen 44 gólt szerzett. A válogatottal több világversenyen is szerepelt, ám ezek közül egyiken sem sikerült kiemelkedő eredményt elérnie, ellenben klubjával hatszoros spanyol bajnok, háromszoros BL-győztes, valamint kétszeres gólkirály. Azon kevés játékos közé tartozik, akik felnőtt pályafutásukat egyetlen klubnál töltötték el (mint például Maldini vagy Totti).

2008 februárjában a pályafutása végéig szóló szerződést kötöttek vele valamint a csapat kapusával, Iker Casillassal. Jelenlegi szerződése 2011-ig szól, de bármikor meghosszabbíthatja.A szerződést Ramón Calderón elnök, Predrag Mijatović sportigazgató és Alfredo di Stéfano, a Real Madrid tiszteletbeli elnökének jelenlétében írta alá. A szerződés egyik pontja szerint egy évvel meghosszabbodik a szerződés, ha az előző szezonban legalább harminc hivatalos meccsen játszik.

Jelenleg több rekordot is tart, többek között ő szerezte a legtöbb gólt a spanyol labdarúgó-válogatottban (44) és a Bajnokok Ligájában (64), utóbbiban a legtöbb mérkőzésen is ő lépett pályára. Az összes európai kupamérkőzésen 66 gólt szerzett. A Real Madrid labdarúgói közül összesítésben ő szerezte a legtöbb gólt (311), a mérkőzéseket tekintve pedig a klub örökranglistájának második helyén áll, nem sokkal az első Manolo Sanchís mögött.

Tagja a FIFA 100-nak, a Pelé által összeállított listának, mely a 125 valaha élt legnagyobb labdarúgót tartalmazza.

Még szabad volt a születésnapja hete.

25. hét (június 15. – június 21.) – Szlovenszka krajina

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Klekl József, a Szlovenszka krajina megteremtéséért küzdő politikus
Klekl József, a Szlovenszka krajina megteremtéséért küzdő politikus

Szlovenszka krajina összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar. Földrajzilag a történelmi Vendvidék egykori szlovén (vend) neve, amely Trianon előtt a mai teljes Muravidéket magába foglalta, a Rába területtel együtt, aminek mai szlovén neve Slovensko Porabje. A Szlovenszka krajina egyúttal egy államtervezet is volt, mely elgondolás ma is él egyes körökben.

Tulajdonképpen a Vendvidék (Szlovenszka krajina) név és elődje – a Tótság (Szlovenszka okroglina) – nem is földrajzi, hanem egyházi név volt.

A Vendvidék vend megfelelőjeként használták a Szlovenszka krajina kifejezést, amit magyar nyelvű források is írtak. Politikai érdekekből, a 20. században próbálták meg irredenta történészek megalkotni a soha nem is létezett vendszki, vendiski kifejezést, s ezzel megalkotni a Vendiska krajina szót.

Részben a magyarosítások megsokallása miatt döntöttek az elszakadás mellett a szlovenszka krajinai, elsősorban katolikus politikai vezetői Klekl József vezérletével. 1918-ra megszületett az autonóm – a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság részét képező – Szlovenszka krajina létrehozására tett program, amelynek élére Klekl került volna. A hivatalos nyelv a helyi lakosság vend nyelve lett volna, amelynek az értelmiség saját irodalmi nyelvet alkotott meg a 18. század folyamán. Szlovenszka krajina székhelyének Muraszombatot szánták.

Az egykori Szlovenszka krajina (az őrségi területeket nem számítva) ma jobbára Szlovénia része, míg kis hányada – Szentgotthárd és a környéken levő hat település (a mai Vendvidék) – Magyarország területén van.

Ezt nem hinném. A Vendvidéki Köztársaság mondanivalóját ha megnézed, akkor talán lényeges, amit a Szócikkek a kezdőlapon oldalon kiemeltem, hogy szemléltesse a Szlovenszka krajina és a Mura Köztársaság ellentétességét, amelyet mások azonosítani akarnak. És mivel ez is kiemelt cikknek készül, ezért szerintem semmi akadálya, hogy utána jöjjön. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. március 23., 12:15 (CET)[válasz]

Esetleg fel lehetne cserélni Blanco-val. Szajci reci 2009. március 23., 17:52 (CET)[válasz]

Inkább a Pearl Jammal, vagy a Múmiával cserélném föl. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. március 24., 08:30 (CET)[válasz]
Megbeszéltük, hogy a Múmiával cserél helyet. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. március 24., 18:28 (CET)[válasz]

 támogatom – Szajci reci 2009. április 12., 07:35 (CEST)[válasz]


24. hét (június 8. – június 14.) – Pearl Jam

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Koncert 2006-ban (Bécs, Stadthalle)
Koncert 2006-ban (Bécs, Stadthalle)

A Pearl Jam egy amerikai rockegyüttes. Az 1990-es évek elején Seattle-ben alapították meg. Az eredeti felállásban Eddie Vedder (ének), Jeff Ament (basszusgitár), Stone Gossard (ritmusgitár), Mike McCready (szólógitár) és Dave Krusen (dob) szerepeltek. Azóta a dobosok helyén több változás történt, jelenlegi és valószínűsíthetőleg végleges dobosuk (1998 óta) az egykori Soundgarden-tag, Matt Cameron. Az utolsó két albumon és az ezeket követő turnékon azonban új zenész is csatlakozott az ötösfogathoz: Boom Gaspar, aki billentyűsként működik közre, ám hivatalosan nem számít zenekari tagnak.

23. hét (június 1. – június 7.) – Múmia

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Egyiptomi múmia a Louvre-ban
Egyiptomi múmia a Louvre-ban

A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás – mumifikálás, balzsamozás, plasztináció – vagy különleges környezeti tényezők – jég, láp, homok, szél, só, egyedi mikroklíma – hatására nem indult oszlásnak, így a csontok, a bőr, az izmok, a haj, a körmök sőt az arcvonások is hosszabb ideig épségben megmaradtak.

A Föld legkülönbözőbb vidékein találtak már természetes múmiákat vagy mesterségesen konzervált emberi és állati holttesteket. A régészek és az antropológusok folyamatosan rekonstruálják a mumifikált testeket, hogy bemutathassák, milyenek voltak életükben, hogyan táplálkoztak, milyen betegségekben szenvedtek, vagy kiderítsék, hogyan haltak meg. A legújabb természettudományos vizsgálati módszereknek köszönhetően ma már a több ezer éves tetemek a rég letűnt korok és kultúrák követei.

22. hét (május 25. – május 31.) – Vendvidéki Köztársaság

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Tkálecz Vilmos és felesége (1914 körül)
Tkálecz Vilmos és felesége (1914 körül)

90 éve – 1919. május 29-én – kiáltották ki a Vendvidéki Köztársaságot, más néven a Murai Köztársaságot. Ez a rövid életű államalakulat a mai Vendvidék (a Vas megyében található Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén, azaz az akkori Szentgotthárdi, Muraszombati és Alsólendvai járások területén alakult meg – bár több területre csak névleg terjedt ki a hatalma.

A Vendvidéki Köztársaság egyike azon államoknak, amelyeket az első világháború után hoztak létre az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Az új államot csak Ausztria ismerte el, de még saját határain belül sem ismerte el mindenki. Az állam alapítója és vezetője egy hajdani cserföldi (ma Črenšovci) kántortanító, Tkálecz Vilmos volt. Tkálecz korábban nem volt tagja a magyarországi szlovén autonómia megteremtéséért küzdő mozgalmaknak.

Tkálecz lépése sokakban meghökkenést és ellenszenvet váltott ki. Alig lelt támogatókra, azok közül is többen csak kényszerből álltak mellé. A Magyar Vörös Hadsereg napokon belül megérkezett, és megszállta az újdonsült államot, amelynek maroknyi reguláris katonája kellő tapasztalat és hozzáértés hiányában képtelennek bizonyult a védekezésre.

A Vendvidéki Köztársaság kikiáltásának valódi oka nem az volt, miszerint a „Vendvidék nem rokonszenvezik a kommunistákkal”, ahogy ezt Tkálecz fogalmazta, épp ellenkezőleg: Tkálecz az államvezető posztjával járó előnyöket vagyonszerzésre akarta felhasználni, egyúttal szerette volna elkerülni, hogy korábbi törvénysértései miatt felelősségre vonják.

A köztársaság kikiáltásának 90. évfordulója alkalmából

 megjegyzés Lecserélem a térképet egy Tkálecz-képre, mert a kezdőlapon ekkora méretben szinte semmi nem látszott belőle, túl aprók a feliratok rajta. – CsGábormegbeszélés 2009. május 25., 16:36 (CEST)[válasz]

Oké. Ez a kép még nem volt meg akkoriban, mikor a cikk kiemelt lett, ezért tettem a térképet be. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. május 25., 18:03 (CEST)[válasz]

21. hét (május 18. – május 24.) – Magyar–török háború (1521–26)

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
II. Lajos holttestének megtalálása Székely Bertalan festményén
II. Lajos holttestének megtalálása
Székely Bertalan festményén

A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság és Horvátország ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve. A középkori magyar állam ebben a harcban bukott el, bár mellette állt Csehország és a Német Birodalom, valójában néhány segédhadon kívül komolyabb segítséget nem nyújtottak.

A katonai vereségnek számtalan oka volt, ezek közül is legtöbbnek a gyökerei évtizedekre visszamenőleg keresendők. A Mátyás királyt követő II. Ulászló hozzá nem értő kormányzása során az ország az anarchia állapotába süllyedt.

A 15. század második felétől a Török Birodalom tovább erősödött, I. Szulejmán török szultán Nyugat-Európa meghódítását helyezte kilátásba. Franciaország – az egyik nagyhatalom – Törökországgal igyekezett szövetségi viszonyt kialakítani, hogy ellenségeit – a németeket és spanyolokat – török fegyverekkel győzze le. Spanyolország ebben az időben szintén hadban állt az Oszmán Birodalommal.

1526-ban a mohácsi síkon, a „magyar Rigóföldön” meghalt II. Lajos király, ezzel eldőlt az ország sorsa. A trónt ezután a Habsburgok foglalták el, akik nem törődtek a török elleni háborúval, részben saját érdekeik miatt, részben a protestantizmus terjedése, Németország széttagoltsága és a francia terjeszkedés miatt, következésképp nem látták annak szükségességét, hogy a törököt kiverjék Közép-Európából.

 megjegyzés A háború május 18-án kezdődött! – OrsolyaVirágHardCandy 2008. augusztus 27., 10:37 (CEST)[válasz]

No jó, kitenném májusi időpontra, de nem tudom a hetek hogyan alakulnak, mert egy másik szócikket is igyekezni szeretnék berakni, hogy május 29-re beessen, mert még ráadásul kerek évfordulója is van annak. [törölt kép] DoncseczTöj njaš spor. 2008. augusztus 27., 11:13 (CEST)[válasz]
Az 1 héttel később van! ;) Mi a gond? – OrsolyaVirágHardCandy 2008. augusztus 27., 11:42 (CEST)[válasz]
Nincs gond, csak gondoltam arra célzol, hogy inkább abba a hétbe kell tenni, amibe május 18 beesik. [törölt kép] DoncseczTöj njaš spor. 2008. augusztus 27., 15:16 (CEST)[válasz]

 támogatom Szajci reci 2009. január 9., 07:41 (CET)[válasz]

20. hét (május 11. – május 17.) – Cannes-i fesztivál

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A cannes-i Fesztivál- és Kongresszusi Palota

A Cannes-i Fesztivál (franciául: Festival de Cannes), 1947-49-ben Cannes-i Filmfesztivál, majd 2001-ig Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál elnevezéssel, talán a világ legismertebb és legnagyobb presztízsértékkel bíró filmfesztiválja, melyet minden év májusának utolsó két hetében tartanak Cannes-ban. A fesztivál fődíjáért, az Arany Pálmáért versenyző filmek vetítésének legfőbb helyszíne a Croisette körúton fekvő Fesztivál- és Kongresszusi Palota.

A nagyjátékfilmek és rövidfilmek versenyével párhuzamosan több szekció eseményei zajlanak; közülük legismertebb az Un Certain Regard, a Cinéfondation és a Cannes-i Klasszikusok. Ugyanekkor rendezik meg a fesztiválhoz kapcsolódó Filmvásárt, amely jelentőségét tekintve a világ legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. Nem tartoznak szorosan a Cannes-i Fesztiválhoz, mivel külső szervezetek által létrehozott, független, párhuzamos rendezvényekről van szó, azonban az időbeni egybeesés miatt, tágabb értelemben mégis a fesztivállal együtt emlegetik a Kritikusok Hete és a Rendezők Kéthete szekciókat.

Noha a kezdetektől turisztikai látványosság és mondén találkozók színhelye volt, a fesztivált arra hozták létre, hogy elismerésben részesítse a legjobb filmeket, rendezőket, illetve a legjobb alakításokat. Az évek folyamán újabb és újabb díjak emelték Cannes presztízsét, elsősorban az Arany Pálma és a zsűri díja. A benevezett filmek mindig a világ élenjáró rendezőinek legújabb alkotásaiból adnak válogatást, az itt megszerzett díjak komoly szakmai reputációt jelentenek. Olyan neves rendezők köszönhetik első nemzetközi elismerésüket a filmfesztiválnak, mint François Truffaut, Jim Jarmusch, Steven Soderbergh vagy Quentin Tarantino.

A május 13-án megnyíló 62. Cannes-i Fesztivál alkalmából.

 támogatom – Hogy a bánatba ne támogatnék egy filmes szócikket, ami ebben a témában szerintem bármelyik interwikis társlapot lekörözi! Filmfan vita 2009. március 13., 14:15 (CET)[válasz]

19. hét (május 4. – május 10.) – Lopótök

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Lagenaria siceraria
Lagenaria siceraria

A lopótök – más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök vagy flaskatök – a kabakosok családjába tartozó kétszikű növény. Ez az egyetlen olyan tökfajta, amit Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Az élet szinte minden területén hasznosítható környezetbarát módon, készülhet belőle merítőedény és csörgő, hímvessző-öltözék és étel, húros hangszer és borlopó.

A legújabb kutatások afrikai őshazára, és előbb egy 8-9 ezer évvel ezelőtti ázsiai háziasításra, majd egy ettől független négyezer évvel későbbi afrikai újraháziasításra utalnak.

A 2005 decemberében közzétett genetikai és régészeti kutatások eredményei szerint a lopótök és a kutya háziasítása korábbi, mint a többi élelmiszernövényé illetve haszonállaté, és mindkettőt a paleoindiánok vitték magukkal Amerikába, amikor a jégkorszak végén benépesítették a kontinenst.

18. hét (április 27. – május 3.) – Ayrton Senna

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ayrton Senna 1989-ben
Ayrton Senna 1989-ben

Ayrton Senna da Silva (São Paulo, 1960. március 21. – Bologna, 1994. május 1.) háromszoros Formula–1-es világbajnok brazil autóversenyző. Unokaöccse, Bruno Senna a GP2-ben versernyez.

Senna gokarttal kezdte versenyzői pályafutását, majd 1983-ban megnyerte a Brit Formula–3-as bajnokságot. A következő évben a Toleman csapattal debütált a Formula–1-ben, de 1985-ben a Lotus csapathoz szerződött, ahol három év alatt hat futamgyőzelmet szerzett. 1988-ban a korszak egyik legjobb versenyzőjének, Alain Prostnak lett a csapattársa a McLarennél, Senna pedig hosszú és heves küzdelem árán megnyerte a világbajnokságot, amely eredményt 1990-ben és 1991-ben sikerült megismételnie. A McLarennél töltött további két évben, annak ellenére, hogy rosszabb autót vezetett, Senna futamokat nyert, és bár 1993-ban az egyéni világbajnokság esélyese volt, de végül másodikként végzett Prost mögött. Az 1994-es évadra az akkori domináns Williamshez igazolt át, de a szezon harmadik futamán, a San Marinó-i Nagydíjon halálos balesetet szenvedett.

Ismert volt az időmérő edzéseken nyújtott kiemelkedő teljesítményeiről, hiszen 162 futama során 65 pole pozíciót szerzett. Edzéselsőségeinek rekordját csak Michael Schumacher tudta megdönteni tizenkét évvel később, a 2006-os San Marinó-i Nagydíjon. Senna hat győzelmet aratott Monte Carlóban, de a mai napig rekordnak számít az e pályán szerzett 1989 és 1993 közötti egymás utáni öt futamgyőzelme is. 2000-ben ünnepélyes keretek között bekerült a Nemzetközi Motorsportok Hírességeinek Csarnokába. Kétségtelenül ő volt minden idők egyik legnagyobb Formula–1-es versenyzője, több millió embernek volt példaképe. Elszántságával sok versenyen kitűnt a mezőnyből.

 megjegyzés A háromszoros világbajnok halálának 15 éves évfordulójára. Tukanokoskodik 2008. szeptember 26., 17:09 (CEST)[válasz]

Egy picit rövidíteni kellene az összefoglalót. – CsGábormegbeszélés 2009. április 24., 00:13 (CEST)[válasz]

17. hét (április 20. – április 26.) – Kulin György

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.

Többek között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE), ennek megszüntetése után a Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapítója, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló és a Csillagok Világa folyóirat létrehozója. Az MCSE első elnöke (1946–1949); a CSBK ügyintéző elnöke (1964–1968), majd elnöke (1968–1976) és végül örökös, tiszteletbeli elnöke (1976–1989); az Uránia igazgatója (1947–1949, 1954–1975); a Magyar Asztronautikai Társaság jogelőd szervezetének, a TTIT Asztronautikai Bizottságának első elnöke (1956–1959).

Arra törekedett, hogy mindenkinek megadja a Galilei-élményt: „Az iskolából kikerülő minden fiatal legalább annyit lásson a távcsövön át az égboltból, amennyit Galilei látott.”

Nevét az égbolton az általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó és a Whipple–Bernasconi–Kulin (1942a) üstökös viseli.

 megjegyzés - Április 22-én lesz 20 éve, hogy elhunyt. Valamint 2009 a csillagászat nemzetközi éve lesz. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Julicska (vitalap | szerkesztései) 2008. november 25.

16. hét (április 13. – április 19.) – Szu–27

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Szu–27
Szu–27

A Szu–27 két hajtóműves, negyedik generációs, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet az 1980-as évek közepére fejlesztettek ki a Szovjetunióban Mihail Petrovics Szimonov vezetésével, az amerikai F–14, F–15, F–16 és F/A–18 repülőgépek ellen, a korábbi elfogóvadászok, elsősorban a MiG–25, a Jak–28 és a Szu–15 leváltására. A repülőgép kiemelkedő manőverező képessége, nagy hatótávolsága és erős fegyverzete miatt rendkívül sikeres, viszonylag magas ára ellenére a Szovjetunió összeomlása után is gyártásban maradt, nagy számban exportálják, Kína licencben gyártja.

A jól sikerült repülőgépet folyamatosan továbbfejlesztik, és számos típusváltozatát fejlesztették ki. A repülőgép kétüléses gyakorlóváltozatából fejlesztették ki a Szu–30 vadászbombázót, ezt Kína és India licencben gyártja. A Szu–33 Oroszország egyetlen repülőgép-hordozóján, az Admiral Kuznyecovon szolgálatban álló tengerészeti vadászrepülőgép, a Szu–34 kétüléses vadászbombázó, a Szu–35 pedig a továbbfejlesztett együléses vadászbombázó elnevezése.

15. hét (április 6. – április 12.) – Győr

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Győr megyei jogú város címere
Győr megyei jogú város címere

Győr (latinul Arrabona, törökül Yanıkkale, németül Raab, szlovákul Ráb, szerbül Đur) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Magyarország hatodik legnépesebb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.

Jelentős gazdasági, ipari, egyházi, oktatási, kulturális és sportközpont. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, a mai napig dinamikusan fejlődik. Emiatt kapta jelzőjét: Győr – a találkozások városa.

Magyarország műemlékekben második leggazdagabb vidéki városa, a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.

Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt, s amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik. (Geur lovag volt az első várispán.)

14. hét (március 30. – április 5.) – François Villon

Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!

François Villon (ejtsd: [vijon] vagy [vilon]), eredeti nevén: François de Moncorbier (Párizs, 1431. vagy 1432. – eltűnt 1463-ban), a középkor végének, a reneszánsz virágkorának világszerte legismertebb, legnépszerűbb és legszubjektívebb francia költője. A lírai költészet formai elemeit felhasználó, de témaválasztásában inkább a dolgok fonákját bemutató balladái és zsargonban írt versei hűen tükrözik magát a kort, a művelt költő hányatott, bűnös életét, mély vallásosságát. A későbbi romantikus szerzők benne látták az „elátkozott költők” előfutárát.

1–13. hét cikkei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Szócikkek_a_kezdőlapon/2009&oldid=19638547”