Sablon:KezdőlapKiemeltCikkek/2009-41

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:KezdőlapKiemeltCikkek
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Idősebb Dorfmeister István: III. Béla megalapítja a szentgotthárdi apátságot
Idősebb Dorfmeister István: III. Béla megalapítja a szentgotthárdi apátságot

A Szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban III. Béla magyar király adományozása révén Szentgotthárdon alapított rend. Az alapítók Franciaországból, a Trois Fontaines-ből érkezett Magyarországra, a mai Vas megyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést.

A ciszterciek a korban eléggé fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb láncszeme.

A ciszterciek saját maguk művelték a földjeiket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodási terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci-típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki.
Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói kivették részüket a nehéz fizikai munkából, és nem kizárólag munkástestvéreikre, vagy jobbágyaikra hárították azt.

Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. Az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a Heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot.

A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon.