Ez a sablon félig védett

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sablon:KezdőlapKiemeltCikkek szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) habitusa
A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) habitusa
A sötétcápa fogazata
A sötétcápa fogazata

A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) (nevezik még kormos vagy feketecápának is) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó szirticápafaj.

A trópusi és a melegebb mérsékelt övi vizek lakójaként számos tengerben előfordul. Megtalálható a part menti vizektől a kontinentális self széléig, sőt, a nyílt tengeren is. Négyszáz méter mélyen is észlelték. Éves vándorútján nyáron a sarkok, télen az Egyenlítő felé vonul, és eközben több száz vagy több ezer kilométert is megtesz. Az egyik legnagyobb szirticápa; átlagos hossza 320 cm, tömege 160–180 kilogramm. Élőhelyének egyik csúcsragadozója. Teste áramvonalas és karcsú. Rövid és kerekített pofájáról könnyen felismerhető. Hosszú mellúszói sarló alakúak; az első és a második hátúszók között kis kiemelkedés van. Az úszók mintázata alig észrevehető.

A felnőtt cápa étrendje igen változatos: főleg csontos halakból, cápákból és rájákból, valamint fejlábúakból áll. Ezek mellett megeszi a rákokat, tengericsillagokat, mohaállatokat, tengeri teknősöket, tengeri emlősöket és ezek dögeit, sőt, némely hulladékokat is. Elevenszülő hal, vagyis a kis cápák az anyjuk testéből kelnek ki. Háromévente szaporodik, mivel a vemhesség 22–24 hónapig tart, és ellés után a nőstény egy évet pihen. Egy-egy alkalommal 3–14 kis sötétcápa jön a világra. Vándorló életmódja és viszonylagos ritkasága miatt ritkán talál megfelelő párt, ezért a nőstények hosszú ideig képesek tárolni a hímektől kapott ondót. A leglassabban növekvő és az ivarérettséget legkésőbb elérő cápafajok egyike; csak 20 éves kora körül tekinthető felnőttnek.

Mivel nagyon lassan szaporodik, a sötétcápát igen veszélyezteti az ipari halászat. Főleg úszói miatt halásszák; ezekből főzik az úgynevezett cápauszonylevest. Hasznosítják bőrét, húsát és májolaját is. A sporthorgászok is kedvelik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajnak sorolta be. Az USA keleti részén egyedszáma az 1970-es évek óta 15–20%-kal csökkent. Mivel nagytestű cápafaj, veszélyes lehet az emberre is, de gyakorlatban ritkán támadja meg.
Tovább a szócikkhez

A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Herman Ottó • Fővárosi Állat- és Növénykert • 2016-os sakkvilágbajnokság • Bay Zoltán • Buziásfürdő • Herrerasaurus • Magyarország és Kína kapcsolatai 

További kiemelt lapok Kiemelt szócikk RSS

Javaslatok

Template-info.svg Használati útmutató

Kezdőlapra jelölt szócikkek