A román nyelv szókincse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk a román nyelv szókincsének összetételéről szól a szavak eredetének szempontjából, a szóalkotás módszereiről, valamint a más nyelvekben megtalálható román szavakról.

A román nyelv újlatin jellege a szókincsben is megnyilvánul, úgy a latin nyelvből örökölt, mint a francia nyelvből és az olasz nyelvből átvett szavak számában. A szóalkotás tekintetében is hasonló a többi újlatin nyelvhez, amelyekben a prefixumokkal és szuffixumokkal való szóképzés sokkal termékenyebb, mint a szóösszetétel.

A román szókincs összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vocabularul reprezentativ al limbilor romanice (Az újlatin nyelvek jellegzetes szókészlete)[1] című munkájában Marius Sala és munkatársai megállapítják a román nyelv jellegzetes szókészletét és kimutatják benne a különböző eredetű szavak arányát:

  • Latin és újlatin szavak: 71,66%, amelyekből
    • 30,33% a latin nyelvből örököltek
    • 22,12% francia
    • 15,26% modernkori jövevényszavak a latinból
    • 3,95% olasz
  • A román nyelven belül képzett szavak: 3,91% (a legtöbb latin szavakból)
  • Szláv eredetű szavak: 14,17%, amelyekből
  • Német szavak: 2,47%
  • Újgörög szavak: 1,7%
  • Trák-dák szavak: 0,96%.[2]
  • Magyar szavak: 1,43%
  • Török szavak: 0,73%
  • Angol szavak: 0,07%
  • Hangutánzó szavak: 0,19%
  • Ismeretlen vagy bizonytalan eredetű szavak: 2,71%

Szókincs a nyelv keletkezésének korában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legelterjedtebb elmélet szerint a román nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel a trákok és a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert, az ebből megmaradt szavakról csak feltételezni lehet, hogy ez a származásuk. Általában azokról a szavakról tartják, hogy trák-dák eredetűek, amelyek minden keleti újlatin nyelvben is, valamint az albán nyelvben is megtalálhatók, és ugyanakkor indoeurópai eredetűek. Az albán nyelvre való hivatkozás arra alapszik, hogy általában azt tartják róla, hogy az indo-európai nyelvcsalád trák-illír ágának a leszármazottja.

A trák-dák eredetű szavak számát kb. 300-ra becsülik. Ezek közül ma is használatosak olyan szavak, mint például brânză ’túró’, zer ’író’ (túró mellékterméke), mal ’part’, balaur ’sárkány’ stb.

A román nyelv alapszókincsét többnyire a latin nyelvből örökölte. Jellemző erre, hogy a román nyelv Swadesh-listája 207 szavából 186, azaz 89,85%, latin eredetű.

Jövevényszavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban a román nyelvre a legnagyobb hatása az ószláv nyelvnek volt. Ekkor honosodott meg a román nyelvben egy sor olyan szó, amely a magyarba is behatolt, például brazdă ’barázda’, a cosi ’kaszál’, drag ’drága’, lopată ’lapát’, muncă ’munka’ stb.

A szláv hatás folytatódott a középkorban, mivel az ortodox egyház és a közigazgatás nyelve az óegyházi szláv volt a 18. századig. Ebből származnak a iad ’pokol’, rai ’mennyország’, sfânt ’szent’ szavak.

Főleg a 19. századtól kezdve sok szláv eredetű szó archaizmus lett, helyüket nyugati újlatin nyelvekből eredő szavak vették át.

A 19. századig a további legfontosabb jövevényszó-források a következő nyelvek voltak:

  • német: bere ’sör’, cartof ’burgonya’, şurub ’csavar’;
  • újgörög: buzunar ’zseb’, folos ’haszon’, proaspăt ’friss’;
  • magyar: belşug ’bőség’ a cheltui ’költeni’, chip ’kép’, a făgădui ’fogadni’, gazdă ’házigazda’, hotar ’határ’, meşteşug ’mesterség’, oraş ’város’, uriaş ’óriás’, vamǎ ’vám’;
  • török: cafea ’kávé’, cutie ’doboz’, papuc ’papucs’.

A különböző nyelvekből nem ugyanolyan mennyiségben hatoltak be szavak minden román nyelvjárásba, hanem a földrajzi közelség függvényében. A fenti példák azok közül a szavak közül valók, amelyeket a sztenderd nyelvváltozat is átvett.

A 19. században elkezdődött a román társadalom modernizációja, és ennek velejárója új szavak tömeges átvétele volt főleg a franciából, a latinból és az olaszból. Egyébként sok esetben nem lehet tudni, e nyelvek melyikéből származik egy-egy szó.

  • A francia nyelvből nemcsak főnevek, melléknevek és igék származnak (afiş ’plakát’, avion ’repülőgép’, infatigabil ’fáradhatatlan’, a exploata ’kiaknáz’, hanem néhány határozószó is: deja ’már’, vizavi ’szemben’.
  • A latinból: fabulă ’állatmese’, familie ’család’ literă ’betű’, rege ’király’, tezaur ’kincstár’.
  • Az olaszból: capodoperă ’remekmű’, contabil ’könyvelő’, stagiune ’színházi évad’, traumă ’trauma’.

Sok ilyen jövevényszó szláv eredetű szavak helyébe lépett vagy háttérbe szorított ilyeneket. Például, a ’gyümölcs’ jelentésű rod szláv szó kapott egy szinonimát, a latin eredetű fruct szót, ezért a rod ma már csak képletesen használatos, sőt régiesnek hat. A szláv eredetű szavak aránya 20%-ról 10%-ra csökkent a modern román nyelvben.[3]

Az is előfordult, hogy egy-egy latin szó másodszor került a román nyelvbe, olykor ugyanazzal a jelentéssel. Például a ’testvéri’ jelentésű szó már megvolt a nyelvben frăţesc (< frate < lat. frater ’fivér’) alakban, de belekerült a fratern szó is. A két szó között csak stiláris különbség van. Máskor az újonnan átvett latin szónak más a jelentése. A latin directus a nyelv kialakulása idején drept lett (jelentése ’egyenes’, a direct jövevényszó pedig azt jelenti, hogy ’közvetlen’). Olyan esetek is vannak, amikor az örökölt főnév mellé a nyelv befogadott egy addig hiányzó, az eredeti latin főnévből képzett melléknevet. Példa: lat. aqua > rom. apă ’víz’ – lat. aquaticus / francia aquatique > rom. acvatic ’vízi’.

A jövevényszavak nagyarányú befogadása az oka annak, hogy a román nyelv szinonimákban gazdag. Erre jó példa az, hogy három változatban lehet lefordítani románra az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első bekezdését:

Mai, hivatalos szöveg, sok francia és olasz eredetű szóval (félkövér betűkkel) Csak a latinból örökölt szavakkal A lehető legtöbb szláv szóval (félkövér betűkkel) Magyar szöveg
Toate fiinţele umane se nasc libere şi egale în demnitate şi în drepturi. Ele sunt înzestrate cu raţiune şi conştiinţă şi trebuie să se comporte unele faţă de altele în spiritul fraternităţii. Toate fiinţele omeneşti se nasc nesupuse şi asemenea în preţuire şi în drepturi. Ele sunt înzestrate cu cuget şi înţelegere şi se cuvine să se poarte unele faţă de altele după firea frăţiei. Toate fiinţele omeneşti se nasc slobode şi deopotrivă în destoinicie şi în drepturi. Ele sunt înzestrate cu cuget şi înţelegere şi trebuie să se poarte unele faţă de altele în duhul frăţiei. Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Napjainkban az új szavak főleg az angolból jönnek, de behatolásuk nem egészen új keletű.

  • A régebben átvett angol szavakat román kiejtéssel és helyesírással használják: blugi ’farmernadrág’, gem ’dzsem’, interviu ’interjú’, lider ’vezető’, meci ’meccs, mérkőzés’.
  • A napjainkhoz közelebb átvett szavakat angolosan ejtik ki és angol helyesírással írják, de ezek is a román nyelvtan szabályai szerint kapnak nemet és határozott névutót, valamint azok szerint ragozzák őket: cow-boy, fair-play, jazz, hobby, management, marketing, mass-media, week-end: cowboy-ului ’a cowboynak’, mass-mediei ’a médiának’.

Tükörszavak[4][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemcsak szavakat vett át a román nyelv más nyelvekből, hanem, már létező szavak jelentése vagy jelentései mellé, új jelentést/jelentéseket is. Például a cerc ’kör’ alapjelentése mellé, a francia nyelvből átvette a szó átvitt értelmét is: cerc de prieteni ’baráti kör’.

Ez a módszer is eredményezett szinonimapárokat. Például, az ’oltókészülék’-et kétféleképpen nevezik: az extinctor jövevényszóval és a stingător tükörszóval.

Más esetekben nem egy szó kapott új jelentést, hanem összetett szó keletkezett jövevény jelentéssel. Olykor ennek mindkét tagja román (például cal-putere ’lóerő’, locţiitor ’helytartó, helyettes’, nou-născut ’újszülött’, máskor az egyik tagja idegen, a másik pedig román. Például az a surprinde ’meglep’ ige a francia sur- ’-n/-on/-en/-ön’ prefixumból és a román a prinde ’megfog’ igéből keletkezett, a francia surprendre mintájára.

Szóalkotás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szóképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A román nyelvben a szóképzés a szóalkotás leggyakoribb módja.

Szuffixumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szuffixumokkal (a szótő mögé tett képzőkkel) való szóképzés a legelterjedtebb a román nyelvben. Kb. 500 ilyen képző használatos. Gyakran előfordul, hogy hatásukra fonetikai változások keletkeznek a szótőben.

A származékok jelentése szempontjából vannak:

  • nagyobbító képzők: băiat ’fiú’ > băietan ’nagy fiú’, piatră ’kő’ > pietroi ’nagy kő’;
  • kicsinyítő képzők: copil ’gyerek’ > copil ’kisgyerek’, ramură ’ág’ > rămurea ’ágacska’, aripă ’szárny’ > aripioară ’szárnyacska’, viţel ’borjú’ > viţel ’borjúcska’, casă ’ház’ > căsuţă ’házacska’, urs ’medve’ > ursuleţ ’medvebocs’, brad ’fenyőfa’ > brăd ’fenyőfácska’;
  • cselekvő főneveket képzők: moară ’malom’ > morar ’molnár’, căruţă ’szekér’ > căruţ ’szekeres’, camion > camionagiu ’kamionsofőr’, a munci ’dolgozik’ > muncitor ’dolgozó’;
  • elvont főneveket képzők: singur ’magányos’ > singurătate ’magányosság’, om ’ember’ > omenie ’emberiesség’, a plictisi ’untat’ > plictiseală ’unalom’, cuteza ’mer’ > cutezanţă ’merészség’, isteţ ’ügyes’ > isteţime ’ügyesség’;
  • kollektív főneveket képzők: fag ’bükk’ > făget ’bükkös’, muncitor ’munkás’ > muncitorime ’munkásság’, stejar ’tölgy’ > stejăr ’tölgyes’, porumb ’kukorica’ > porumbişte ’kukoricás’.

Egy bizonyos szófajhoz tartozó szavakból más szófajhoz tartozó szavakat képzők:

  • főneveket képzők: a ajuta ’segít’ > ajutor ’segítség’;
  • mellékneveket képzők: părinte ’szülő’ > părintesc ’szülői’, aur ’arany’ > auriu ’aranyszínű’, inel ’gyűrű’ > inelar ’gyűrűs’, argilă ’agyag’ > argilos ’agyagos’;
  • határozószókat képzők: român ’román’ > româneşte ’románul’, a se târî ’kúszni’ > târâş ’kúszva’;
  • igéket képzők: brazdă ’barázda’ > a brăzda ’barázdál’, prost ’buta’ > a se prosti ’megbutul’, român ’román’ > româniza ’románosít’, bici ’ostor’ > a biciui ’ostoroz’.

Prefixumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prefixum (a szótő elé tett képző) sokkal kevesebb van (kb. 80), mint szuffixum. Ezek képezhetnek:

  • igéből igét: dez- + a moşteni ’örököl’ > a dezmoşteni ’örökségből kitagad’;
  • főnévből főnevet: stră- + moş ’öregember’ > strămoş ’ős’;
  • melléknévből igét: în- + dulce ’édes’ > a îndulci ’édesít’;
  • főnévből igét: în- + noapte ’éjszaka’ > a înnopta ’éjszakát tölt’.

Elő- és utótaggal képzett szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilyenek például: în- + bătrân ’öreg’ + -i > a îmbătrâni ’megöregszik’, ne- + ruşine ’szégyen’ + -at > neruşinat ’szégyentelen’.

Szóösszetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nyelvvel ellentétben a szóösszetétel nagyon kevéssé termékeny szóalkotási módszer a románban. Eredetileg az összetett szavak szókapcsolatok.

  • Egyes összetett szavakat egybeírnak: atotştiutor ’mindentudó’, binecunoscut ’jól ismert’, cumsecade ’derék’ – melléknév (< "cum se cade" ’ahogy illik’), doisprezece ’tizenkettő’ (< doi spre zece ’kettő tíz felé’), niciun ’egy … sem’, răuvoitor ’rosszakaratú, rosszindulatú’.
  • Más összetett szavak elemei közé kötőjelet tesznek: bloc-turn ’tömbház’ du-te-vino ’nyüzsgés’ (< du-te, vino ’menj, gyere’), floarea-soarelui ’napraforgó’ (< floarea soarelui ’a nap virága’).

Román szavak más nyelvekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemcsak más nyelvek voltak hatással a román nyelvre, hanem ez is befolyásolt valamennyire más nyelveket. Elsősorban a Románia területén élő nemzetiségek és etnikumok nyelvjárásai vettek át román szavakat, de a nemzetiségek anyaországaiban beszélt nyelvekben is előfordulnak minden környező országban, de valamivel messzebbre is eljutottak, lehet, hogy közvetve. A legtöbb (néhány száz[5]) a magyar, főleg az erdélyi és a csángó nyelvjárásokban van, néhány száz az ukrán nyelvjárásokban, kb. száz a lengyelekben. Ugyanakkor az illető nyelvek sztenderd változataiba elenyésző számú román szó került.

A kölcsönös hatás első oka az együttélés és a szomszédság. Másik oka a románok régi jellegzetes foglalkozása, a transzhumálással gyakorolt pásztorkodás, ami egészen Csehországig vitte őket. Politikai okok is hozzájárultak a jelenséghez: a 12. és a 13. században létező bolgár–román állam, a 15. és a 19. század közötti Oszmán Birodalomhoz tartozás, bolgár forradalmárok menekültekként tartózkodása román területen a 19. században.

Elsősorban a pásztorélet területére jellemző szavak kerültek más nyelvekbe (200-nál több a magyarba, 25 a szlovákba.[6]

Ilyen, például, a brânză ’túró’ szó, amely közvetlenül szomszédos népek nyelvébe került, és ezek közvetítésével távolabbi nyelvekbe is. Megtalálható a szlovák nyelvben (bryndza), a csehben (brynza) a lengyelben (bryndza), az ukránban (бринза), az oroszban (брынза), a belaruszban (брынза), a jiddisben (ברינזעbrinze), de még az észtben (brõnsa) és a németben is (Brimsen). Megjegyzendő, hogy miközben a brânză a románban mindeféle túrót és sajtot összefoglaló fogalom, más nyelvekben csak a juhtejből készült túróra vonatkozik. Ilyenből készül például a magyarul liptói néven ismert túró. A szlovák nyelvben a szóból több más szó is képződött: bryndzový ’túrós, túróból készült’ bryndziareň ’túrót termelő üzem’, bryndziarský a túrót termelő iparágra vonatkozó melléknév, bryndzovník ’túróval készült sós sütemény’. A bryndza az Európai Bizottság rendeletei révén két oltalmazott termék nevében szerepel. A lengyel bryndza podhalańska OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) lett,[7] a slovenská bryndza pedig OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzés).[8]

Íme néhány más olyan román szó, amely több nyelvben is megvan.[9]

Román Bolgár Görög Lengyel Macedón Magyar Szerb Török
fluier φλογέρα fujarka ’furulya’ фрула
masă ’asztal’ маса маса masa
guşă ’golyva’ гуша γκούσα гуша
plăcintă ’lepény’ ’palacsinta’ палачинка[10]

Még két szó a szerb nyelvben: бешика < băşică ’hólyag’, паун < păun ’páva’.

Más, a magyar nyelvben megtalálható román szavak: ’áfonya’ < afină, ’ficsúr’ < fecior ’legény’, ’mokány’ < mocan ’hegyi lakos’.

A bolgár az egyetlen olyan nyelv, amelybe, román közvetítéssel, nyugati újlatin szavak is kerültek. Így például a гуша < guşă ’golyva’, мамалига < mămăligă ’puliszka’ és маса < masă ’asztal’ szavakon kívül megtalálhatók az абонамент < abonament ’előfizetés’, абонат < abonat ’előfizető’, албум < album, булевард < bulevard ’körút’, класа < clasă ’osztály’, визита < vizită ’látogatás’ és вот < vot ’szavazat’ szavak is.

Jegyzetek és hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, 1988 (román nyelven) 
  2. Újabb kutatások szerint (Gheorghe Mihăilă, Cuvintele de origine autohtonă în limba română (Az ősi eredetű szavak a román nyelvben), Ziua napilap internetes kiadása, 2006. január 30.) a trák-dák eredetű szavak aránya 1,43%.
  3. Uwe Hinrichs [1999]: Handbuch der Südosteuropa-Linguistik. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden.
  4. Ennek a szakasznak és a következőknek a forrása: Hristea, Theodor et al. [1984]: Sinteze de limba română. Albatros, Bukarest, 3. fejezet.
  5. Gerstner Károly [2006]: A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc (főszerkesztő): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, 453 szerint. Ellenben Sala, Marius et al. [1989]: Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bukarest, 279, 2000-en felülire becsüli a román eredetű szavak számát.
  6. Ugyancsak Sala (1989) szerint.
  7. EUR-Lex, A Bizottság 642/2007/EK rendelete (2007. június 11.).
  8. EUR-Lex, A Bizottság 676/2008/EK rendelete (2008. július 16.).
  9. Az újlatin nyelvek enciklopédiájából való olyan példák, amelyek megtalálhatók internetes szótárakban is.
  10. Ez a szó megvan az Ausztriában beszélt német nyelvben is, Palatschinke alakban (Reverso).

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]