Vita:A román nyelv szókincse

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Amator linguarum 2 évvel ezelőtt a(z) „Csak a románban fennmaradt szavak” bekezdés témában

A kiemeltszavazás eredménye[szerkesztés]

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/A román nyelv szókincse. Szajci reci 2008. június 14., 21:02 (CEST)Válasz

Milyen jogon törültök ki forrásokra alapozott információkat, és mely források alapján? Amator linguarum vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)Válasz

„Csak a románban fennmaradt szavak” bekezdés[szerkesztés]

A szövegben ez állt: "Hozzávetőleg 100 olyan latin szó van, amely csak a románban maradt fenn. Ilyenek például a felicem > ferice ’boldog’(...)"

A példát kiemeltem a szócikkből, mert a felice szó az olaszban is "boldog' jelentésben használatos, úgyhogy kétségesnek tűnik az állítás igazságtartalma, hogy a latin tő származéka "csak" a románban maradt volna használatban. Másrészt a latin tő nem felicem, hanem felix. Ragold vita 2017. szeptember 18., 12:35 (CEST)Válasz

Ha olyan nagy nyelvész vagy, tudhatnád, hogy a felix nem tő, hanem a szó töve felic, és hogy a román alak azért ferice, mert a felicem tárgyesetű alakból származik [lásd ferice szócikk, a DER-ben (román etimológiai szótár)]. Amator linguarum vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)Válasz

Az olvasható, hogy „Hozzávetőleg 100 olyan latin szó van, amely csak a románban maradt fenn. Ilyenek például a lingula > lingură ’kanál’, ovem > oaie ’birka’, placenta > plăcintă ’lepény’ szavak.”

Jól látom, hogy ez a hoax-gyűjtemény kiemelt cikk lett? Csak két példa a szamárságra:

Az ovis (és nem ovem, ami accusativus!) párhuzamai számos indoeurópai nyelvben fellehetőek, pl. a görög o(w)is, a litván avis, a lengyel owca (de a délszláv nyelvekben és az oroszban is hasonló!). Ami a lepényt illeti, a szerző ezek szerint nem hallott a palačinka/palacinka/palacsinta szóról. – Rosszkornyifog vita 2017. szeptember 18., 15:21 (CEST)Válasz

Hol van az a szócikkben, hogy a felsorolt szavak nincsenek meg más indoeurópai nyelvekben? Az van benne, hogy olyan latin szavak, amelyek az újlatin nyelvek között csak a románban maradtak fenn. Ha te is olyan nagy nyelvész vagy, mint Ragold, akkor tudhatnád, hogy az oaie az ovem accusativus alakból származik [lásd oaie szócikk, a DER-ben (román etimológiai szótár)]. Úgy látszik okosabb vagy a magyar etimológiai szótáraknál is, mivel jobban tudod, mi a palačinka/palacinka/palacsinta szavak eredete (lásd például Zaicz Gábor (főszerk.) Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta. 2006.: „palacsinta [1577] Román jövevényszó, vö. román plăcintă, (szóvégi névelővel) plăcinta ’béles, rétes’, nyelvjárási ’lepény, lángos, palacsinta’. A román szó a latin placenta ’lepény; kalács’ főnévre vezethető vissza. A magyarba a román szó szóvégi névelős alakja került, vö. áfonya. A románban eredetileg valamilyen tejjel készült lángos- vagy lepényfélét jelölhetett, melyet hús mellé fogyasztottak. A palacsinta szó a magyarból átkerült a németbe, vö. ausztriai német Palatschinke ’palacsinta’, és más szomszédos nyelvekbe, vö. horvát-szerb palačinka, cseh palačinka, szlovák palacinka: ’ugyanaz’.” Amator linguarum vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)Válasz

Nem értem én sem. Most mindegy, hogy mi a tő, de ha az olaszban a felice, a spanyolban a feliz fennmaradt, akkor nem igaz az, hogy csak a románban maradt fenn. Zerind üzenőlap 2017. szeptember 19., 12:22 (CEST)Válasz

Meggondolva a dolgot, a ferice szó esetében egyetértek veletek, bár nem én szoptam ki az állítást a kisujjamból, hanem a megadott forrásban van. Úgy látszik, az tévedett. Ki is iktatom a szót.
Általános témára terelve a szót, jó lenne, ha a fentiekhez hasonló nagy belepiszkálások előtt megbeszélnénk a dolgokat az illető szócikk fő szerzőjével/szerzőivel. Erre is jó a vitalap. Amator linguarum vita 2017. szeptember 19., 13:22 (CEST)Válasz

Azt miből látjuk, hogy a palacsinta szóvégi névelősből került a magyarba? Köszi Capras Dávid vita 2021. június 27., 00:57 (CEST)Válasz

Én nem tudom megmondani. A fentebb idézett etimológiai szótár szerzőjétől kéne megkérdezeni. Amator linguarum vita 2021. június 27., 11:09 (CEST)Válasz

Trák–dák szamárság[szerkesztés]

A szócikk szerint „A legelterjedtebb elmélet szerint a román nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel a trákok és a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert, az ebből megmaradt szavakról csak feltételezni lehet, hogy ez a származásuk.”

Jaj, konkrétan egy sor dák növénynevet ismerünk, tehát a kutatás pontos ismeretekkel rendelkezik a nyelvről. A thrák és dák névanyagból valójában semmi sem került át a román nyelvbe. – Rosszkornyifog vita 2017. szeptember 18., 15:53 (CEST)Válasz

Az neked elég ismeret egy nyelvről, hogy növénynevek maradtak fenn belőle, és más semmi? Amator linguarum vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)Válasz
Hihetetlenül agresszív vagy, de válaszolok. Ismerünk szórványemlékeket, pl. dák kifejezéseket a római hódítás utáni feliratokról, akárcsak dák szavakat ógörög és latin nyelvű munkákból. Lényegesen több dák szót ismerünk, ahány magyar szóról tudunk Szent István előttről. Tehát túlzás azt állítani, hogy a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert. – Rosszkornyifog vita 2017. szeptember 19., 14:47 (CEST)Válasz
Elnézést kérek az agresszivitásomért, de felindultam azon az agresszivitáson, amellyel kivágtatok információkat a szócikkből, még egy egész szakaszt is, anélkül, hogy figyelmesen elolvastátok volna. Én nem tudom, mióta vagytok ti wikipédisták, de én 11 éve vagyok az, és megtanultam többek között azt is, hogy nem megyünk csak úgy neki egy szócikknek, hanem, ha olyan állítást találunk, amit nem látunk helytállónak, akkor keresünk ellenvéleményt tartalmazó forrás(oka)t, nem vágjuk ki azt, ami már megvan, hanem eléje tesszük, hogy „X. Y. azt állítja, hogy... Ellenben Gipsz Jakab szerint...” Egyébként azt, hogy „a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert”, nem én állítom (személyes állításainknak nincs helye a Wikipédiában), hanem román nyelvészek, akik különben nagyon büszkék a „félig dák” eredetükre (lásd (angolul) Pană Dindelegan, Gabriela. The Grammar of Romanian. Oxford: Oxford University Press. 2013. Introduction. 2. o.). Éppen ezért a feltételezések csak az albánnal való összehasonlításra alapulhatnak. Amator linguarum vita 2017. szeptember 19., 18:11 (CEST)Válasz

„A trák-dák eredetű szavak számáról nagyon különbözőek a vélemények. A legkisebb becsült szám 30, a legnagyobb 160.[6] Például Brâncuș 2005 szerint 90 biztosan, és 50–60 feltehetően a szubsztrátumból való. Ezek közül ma is használatosak, és a sztenderd nyelvváltozatban is megvannak olyan szavak, mint például brânză ’túró’, căciulă ’süveg’, fluier ’furulya’, măgar ’szamár’.” Kivéve, hogy a căciulă és a măgar is albán. – Rosszkornyifog vita 2017. szeptember 18., 16:11 (CEST)Válasz

A forrás világosan mondja, hogy mire alapszik az a feltevés, hogy pl. a brânză ’túró’, căciulă ’süveg’, fluier ’furulya’, măgar ’szamár’ trák-dák eredetű szavak: éppenséggel arra, hogy az albánban is megvannak. Amator linguarum vita 2017. szeptember 19., 12:04 (CEST)Válasz

Dákoromán álmok a magyar Wikipédián[szerkesztés]

„A legelterjedtebb elmélet szerint a román nyelv szubsztrátuma trák-dák, de, mivel a trákok és a dákok nyelve nagyon kevéssé ismert, az ebből megmaradt szavakról csak feltételezni lehet, hogy ez a származásuk. Általában azokról a szavakról tartják, hogy trák-dák eredetűek, amelyek biztosan nem latin, ógörög vagy ószláv eredetűek, nem a román nyelven belül keletkeztek, és van azonos indoeurópai eredetű megfelelőjük az albán nyelvben.”

Bár a szócikk készítője nem árulja el számunkra, a „legelterjedtebb elmélet” valójában a román őshonosság elmélete. A hipotézis abból áll, hogy a római hódítók rátelepedtek a dák nyelvet beszélő alapnépességre – ez a dák–római–román folytonosság elmélete. A románok ősei valójában az első ezredforduló környéké bukkannak fel az Al-Duna vidékén, amikorra a trákok és a dákok rég kihaltak, tehát hasonló szavakat nehezen találhatunk a nyelvükben.

Nem értem, hogy miért kapott a szócikk kiemelt státuszt, a kifogásaimat föntebb már jeleztem. – Rosszkornyifog vita 2018. június 27., 19:08 (CEST)Válasz

Nem tudom, hol látsz te itt dákoromán álmokat. Nem ebben a szócikkben, mert nem itt a helyük, hanem úgy a Protoromán nyelv, mint a Román nyelv szócikkekben, amelyeket ugyanaz a szerző szerkesztett, mint ezt, tételesen be vannak mutatva a román nyelv eredetéről szóló elméletek, pontosan megadott forrásokkal. Nem a Wikipédia dolga választani közülük. Amator linguarum vita 2018. június 28., 09:16 (CEST)Válasz