A román nyelv földrajzi elterjedése és státusza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Román nyelv
Sablon:Román nyelv

A román nyelvet a Latin Unió szerint összesen mintegy 28 millió személy beszéli világszerte,[1] miközben az Ethnologue adatai 23,6 millióról szólnak.[2] A 28 millióból 24 millió lenne a román anyanyelvűek száma. A románul beszélők közé soroljuk a volt Szovjetunióban élő ún. moldáv nyelv beszélőit is, és ugyancsak hozzájuk tartozik a Szerbiában és Bulgáriában vlach nyelvűeknek nevezett személyek legalább egy része, mivel ezt nemcsak az arománokra használják ezekben ar országokban, hanem a timok-völgyi románokra is. Ugyanakkor a kivándoroltakra vonatkozó adatok csak akkor tükrözik a román nyelv beszélőinek számát, ha ez külön meg van említve, ugyanis a legtöbb statisztika a román és a moldovai állampolgárokra vonatkozik. Ezek közül nem tudni, hányan beszélnek románul. Azt sem tudni, hogy közülük mennyi az ott véglegesen letelepedettek, és mennyi az ideiglenesen tartózkodók száma, azaz hogy nincsenek-e belefoglalva Románia és Moldova statisztikáiba is, és a befogadó országokéiba is.

A román nyelv beszélőinek országok szerinti eloszlása[szerkesztés]

Ország Személyek száma Személyek státusza Év
Románia 17 176 544 román anyanyelvűek 2011[3]
Moldovai Köztársaság 2 184 098 magukat román,[4] illetve moldáv[5] anyanyelvűeknek vallók 2014[6]
Olaszország 1 279 227 román[7] és moldovai[8] állampolgárok 2016[9]
Spanyolország 798 104 román állampolgárok 2011[10]
Ukrajna 327 703 magukat román,[11] illetve moldáv[12] anyanyelvűeknek vallók 2001[13]
Izrael 250 000 román anyanyelvű izraeli állampolgárok 1993[14]
Dnyeszter Menti Köztársaság 165 200 moldáv nemzetiségűekként bejegyzettek 2011[15]
Amerikai Egyesült Államok 154 625 otthon románul beszélők 2013[16]
Németország 148 183 a Külföldiek Központi Nyilvántartásába vett román[17] és moldovai[18] állampolgárok 2011[19]
Oroszország 117 261 románul,[20] illetve moldávul[21] beszélők 2010[22]
Ausztria 93 438 romániai[23] és moldovai[24] születésűek 2015[25]
Kanada 93 135 román anyanyelvűek 2011[26]
Szerbia 72 170 román[27] és vlach[28] anyanyelvűek 2011[29]
Belgium 65 768 román állampolgárok 2015[30]
Görögország 56 915 román[31] és moldovai[32] állampolgárok 2011[33]
Svédország 32 242 Romániában[34] és Moldovában[35] születettek 2018[36]
Portugália 31 505 román állampolgárok 2014[37]
Ciprusi Köztársaság 24 376 román állampolgárok 2011[38]
Írország 21 416 romániai[39] és moldovai[40] születésűek 2011[41]
Dánia 18 828 romániai születésűek 2015[42]
Hollandia 18 740 Romániából származók 2014[43]
Ausztrália 17 230[44] romániai születésűek 2016[45]
Magyarország 13 886 román anyanyelvűek 2011[46]
Norvégia 12 007 román állampolgárok 2015[47]
Bulgária 6412 vlachokként,[48] román anyanyelvű romákként,[49] illetve románokként[50] bejegyzettek[51] 2011[52]
Horvátország 955 román anyanyelvűek 2011[53]
Szlovénia 122 román nemzetiségűek 2002[54]
A románt anyanyelvként beszélők országok szerinti eloszlása (Altele = ’más országok’)

Oroszországon és Ukrajnán kívül más volt szovjet köztársaságokban is élnek viszonylag kis számban román ajkúak (moldovaiak). Főleg a sztálini időkben kerültek deportáltakként Azerbajdzsánba (1 400),[55] Tádzsikisztánba (580),[56] Türkmenisztánba (1560),[57] de főleg Kazahsztánba (33 000).[58]

Számításba kell még venni a beásokat is, már amennyiben beszélik az eredeti nyelvüket, mely a román változata. Számuk gyakorlatilag meghatározhatatlan, mivel sehol sincsenek a romáktól külön feltüntetve. Néhány országból vannak becslések, melyek szerint 10–20 ezren élnek Horvátországban,[59] néhány ezren Bulgáriában[60] és néhány százan Szlovákiában.[61]

A román nyelv státusza[szerkesztés]

A román mint hivatalos nyelv[szerkesztés]

A román elsősorban Romániában, de más országokban is hivatalos nyelv.

A Moldovai Köztársaságban is hivatalos nyelv a román, a szovjet időkben moldáv nyelv elnevezéssel. 1991-ben A Moldovai Köztársaság függetlenségi nyilatkozata[62] a román nyelvet nevezi meg az állam nyelveként, majd az 1994-ben elfogadott alkotmány[63] 13. cikkelye újra moldávnak nevezi. Végül 2013-ban az ország alkotmánybírósága úgy határoz, hogy a függetlenségi nyilatkozat felülírja az alkotmány 13. cikkelyét, következésképpen az állam nyelve a román.[64]

A magát függetlennek kikiáltott, de nemzetközileg nem elismert Dnyeszter Menti Köztársaságban, az orosz és az ukrán mellett, a „moldáv nyelv” elnevezéssel, a román is hivatalos nyelv.[65]

A román is „hivatalos használatúnak” nevezett nyelv Szerbiában, azokban a helységekben, ahol a román ajkú lakosság aránya eléri a 15%-ot.[66] Ezek a helységek a Vajdaság Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságának egyik dokumentumában jelennek meg.[67] Ugyanakkor a timok-völgyi románok anyanyelvének nincs meg ez a státusza.

Az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is a román. Ugyancsak egyik hivatalos nyelve az újlatin nyelveket beszélő országok szervezetének, a Latin Uniónak is.

A román mint kisebbségi nyelv[szerkesztés]

Anélkül, hogy hivatalos lenne, egyes Románia szomszédságában vagy közelében levő országokban a román nyelvnek van bizonyos hivatalos státusza, amennyiben elismert kisebbségi nyelv. Ez azokra az országokra érvényes, amelyek aláírták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, és az ehhez hozzáadott nyilatkozatban megnevezték a románt:[68]

  • Ukrajnában főleg Kárpátalján, Bukovinában (Csernyivci tartományban) és Odessza tartományban élnek román ajkúak. A román többségű helységekben a román nyelv is használható a hatóságokkal való érintkezésben. Létezik román nyelvű oktatás, valamint sajtó, rádió- és televízióadások.
  • Magyarországon a román is, és külön a beás is kisebbségi nyelvi státusszal rendelkezik. Románul is oktatnak a gyulai Nicolae Bălcescu gimnáziumban,[69] és van román nyelvű sajtó,[70] valamint rádió- és televízióadás. A beás változat sztenderdizálása után ezt is tanítják.[71]
  • Horvátországban is a „beás román”, amint nevezik hivatalosan, elismert kisebbségi nyelv.
  • Szerbiában a vlachnak nevezett nyelv rendelkezik ezzel a státusszal, a román mellett.
  • Bosznia-Hercegovina is beírta a románt a kisebbségi nyelvek közé, bár nincsenek adatok ottani beszélőiről.

A román mint második és mint idegen nyelv[szerkesztés]

Második nyelvként a románt a Latin Unió szerint négy millió személy beszéli.[1] Ezek között elsősorban a romániai és a moldovai nem román anyanyelvűek jönnek számításba. Romániában ennek a 2,9 milliónyi népességnek nagy részéről lehet szó. Az 1979-ben, az akkori Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságban végrehajtott népszámlálás szerint, az öszlakosság (3 372 051 személy)[72] 4%-a, azaz kb. 134 000-en jelölték meg a moldávot második nyelvükként.[73]

Lehetnek még románul tudók azon nem román ajkúak és más országokból származók között, akik Romániában éltek ideiglenesen a múltban, vagy azok között, akik jelenleg élnek itt diákokként, alkalmazottakként, üzletemberekként stb. 2011-ben 42 936 Európai Unión kívüli állampolgárt tartottak nyilván a moldovaiakon kívül, 2012-ben pedig 42 953 EU állampolgárt.[74]

Az idegen nyelvként tanított román jelen van számos országban. Román nyelvi lektorátus 29 országban létezik, 49 felsőoktatási intézményben, ahol ezektől függően különféle szinteken tanítják a nyelvet,[75] a Román Nyelv Intézete[76] szervezésében.

A Román Kulturális Intézet[77] is foglalkozik a román mint idegen nyelv tanításával[78] Romániában és a más országokban jelenlévő hálózatán keresztül.

Román betűk számítógép billentyűzetén

A román nyelv az Interneten[szerkesztés]

Romániában az Internet használata folyamatosan nő. 2010-ben a lakosság 35,5%-a használta, és több mint 500 000 volt a .ro tartománynevű honlapok száma. A román nyelv jelenlétének arányszáma az Interneten 0,6 volt 2007-ben, ami kevésnek számít az angol nyelv 4,44-es, a francia nyelv 2,24-es, vagy az olasz nyelv 2,93-as arányszámához képest, de az újlatin nyelvek közül csak a román mutatott növekedést 2005 és 2007 között.[79]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Latin Unió. Le roumain oldal.
  2. ↑ Ethnologue. Romanian.
  3. ↑ Institutul Național de Statistică. Recensământul populației și al locuințelor. Rezultate. Tab10. Populația stabilă după limba maternă – județe, municipii, orașe, comune (10. táblázat). Hozzáférés: 2023. július 12.
  4. ↑ 639 979 személy.
  5. ↑ 1 544 119 személy.
  6. ↑ Biroul Național de Statistică. Rezultatele Recensămîntului Populației și al Locuințelor 2014. Caracteristici – Populație 1 (populația pe raioane, sexe, vârste, etnie, limba maternă, limba vorbită). 13. táblázat – Structura populației după limba maternă, în profil teritorial, în 2014. Hozzáférés: 2017. április 30.
  7. ↑ 1 131 839 személy.
  8. ↑ 147 388 személy, melyek közül nem tudni, hány román ajkú.
  9. ↑ I.Stat. Stranieri residenti al 1° gennaio – Cittadinanza Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés: 2017. április 30.
  10. ↑ Instituto Nacional de Estadística. Population and Housing Censuses 2011. 2012. 8. o. Hozzáférés: 2017. április 30.
  11. ↑ 142 671 személy.
  12. ↑ 185 032 személy.
  13. ↑ Державний комітет статистики України. Distribution of the population of Ukraine's regions by native language. Hozzáférés: 2017. április 30.
  14. ↑ Ethnologue. Israel. Hozzáférés: 2017. április 30.
  15. ↑ Министерствo экономического развития Приднестровской Молдавской Республики (A DMK gazdaságfejlesztési minisztériuma). Статистический ежегодник ПМР 2011 (A DMK 2011-es statisztikai évkönyve). 30. o.
  16. ↑ U.S. CENSUS BUREAU. Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over: 2009-2013. Detailed Languages Spoken at Home and Ability to Speak English for the Population 5 Years and Over for United States: 2009-2013 táblázat. Hozzáférés: 2016. 2017. április 30.
  17. ↑ 137 965 személy.
  18. ↑ 10 218 személy.
  19. ↑ Statistisches Bundesamt Deutschland. Ausländische Bevölkerung nach Zensus und Ausländerzentralregister (AZR). Wiesbaden. 2014. 3. o., 4. o. Hozzáférés: 2023. július 12.
  20. ↑ 96 061 személy.
  21. ↑ 21 201 személy.
  22. ↑ Федеральная служба государственной статистики. Владение языками. 143. o. Hozzáférés: 2017. április 30.
  23. ↑ 91 271 személy.
  24. ↑ 2167 személy.
  25. ↑ Statistik Austria. Bevölkerung am 1.1.2015 nach detailliertem Geburtsland und Bundesland. Hozzáférés: 2017. április 30.
  26. ↑ Statistics Canada. 2011 Census of Canada. Detailed Mother Tongue. Hozzáférés: 2017. április 30.
  27. ↑ 29 332 személy.
  28. ↑ 35 333 személy. Megjegyzendő, hogy Szerbiában vlachoknak nevezik a timok-völgyi románokat, és az arománokat is.
  29. ↑ Републички завод за статистику. Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. године у Републици Србији. Књига 4: Вероисповест, матерњи језик и национална припадност. 2013. 21. o. Hozzáférés: 2023. július 12.
  30. ↑ Statistics Belgium. Population par nationalité et par sexe 2015. Hozzáférés: 2017. április 30.
  31. ↑ 46 524 személy.
  32. ↑ 10 391 személy.
  33. ↑ Hellenic Statistical Authority. 2011 Population and Housing Census Archiválva 2016. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Piraeus. 2014. 9. o. Hozzáférés: 2017. április 30.
  34. ↑ 31 040 személy
  35. ↑ 1202 személy
  36. ↑ Statistiska Centralbyrån. Population by country of birth, age and sex. Hozzáférés: 2017. május 24.
  37. ↑ Serviço de Estrangeiros e Fronteiras. Relatório de Imigração, Fronteiras e Asilo. 2014. 10. o. Hozzáférés: 2017. április 30.
  38. ↑ Statistical Service. Preliminary Results of the Census of Population, 2011. Hozzáférés: 2017. április 30.
  39. ↑ 17 995 személy.
  40. ↑ 3421 személy.
  41. ↑ Central Statistics Office. Population Usually Resident and Present in the State by Age Group, Sex, Birthplace and CensusYear. Hozzáférés: 2017. április 30.
  42. ↑ Udlændingestyrelsen (Bevándorlásügyi Hivatal). Tal og fakta på udlændingeområdet 2014. Koppenhága. 2015. 77. o. Hozzáférés: 2017. április 30.
  43. ↑ Centraal Bureau voor de Statistiik. Population; sex, age, origin and generation, 1 January. Hozzáférés: 2017. április 30.
  44. ↑ Becsült szám.
  45. ↑ Australian Bureau of Statistics. Estimated Resident Population by Country of Birth. Hozzáférés: 2017. május 24.
  46. ↑ Csordás Gábor. 2011. Népszámlálás. 9. Nemzetiségi adatok. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2014. 18. o. Hozzáférés: 2017. április 30.
  47. ↑ Statistisk sentralbyrå. Population and population changes, 1 January 2015. Hozzáférés: 2017. április 30.
  48. ↑ 3684 személy. Ezek alatt elsősorban arománok értendők, de lehetnek közöttük timok-völgyi románok is.
  49. ↑ 1 837 személy.
  50. ↑ 891 személy.
  51. ↑ Nyilvánvalóan beásokról van szó.
  52. ↑ Национален статистически институт. 2011 Population Census. 23. o. Hozzáférés: 2017. április 30.
  53. ↑ Državni zavod za statistiku. Stanovništvo prema materinskom jeziku po gradovima/općinama, popis 2011. Hozzáférés: 2017. április 30.
  54. ↑ Statistični urad Republike Slovenije. Popis 2002. Population by ethnic affiliation, Slovenia, Census 1953, 1961, 1971, 1981, 1991 and 2002. Hozzáférés: 2017. április 30.
  55. ↑ Ethnologue. Azerbaijan. Hozzáférés: 2017. április 30.
  56. ↑ Ethnologue. Tajikistan. Hozzáférés: 2017. április 30.
  57. ↑ Ethnologue. Turkmenistan. Hozzáférés: 2017. április 30.
  58. ↑ Ethnologue. Kazakhstan. Hozzáférés: 2017. április 30.
  59. ↑ Radosavljević 2011, 51. o.
  60. ↑ Pamporov 2004, idézi Șerban 2011, 26. o.
  61. ↑ Ágocs 2003, 41. o.
  62. ↑ Declarația de Independență a Republicii Moldova. Hozzáférés: 2017. április 30.
  63. ↑ Constituția Republicii Moldova. Hozzáférés: 2023. július 12.
  64. ↑ Határozat az Alkotmány 13. cikkelye 1. bekezdésének értelmezéséről összefüggésben az Alkotmány Preambulumával és a Moldovai Köztársaság Függetlenségi Nyilatkozatával. Hozzáférés: 2023. július 12.
  65. ↑ Конституция Приднестровской Молдавской Республики Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben 12. cikkelye szerint. Hozzáférés: 2017. április 30.
  66. ↑ A 2005-ös, A hivatalos használatú nyelvekre és írásokra vonatkozó törvény, 3. fejezet, 11. cikkelye szerint. Hozzáférés: 2017. április 30.
  67. ↑ A Vajdaság Autonóm Tartomány városainak és községeinek statutumaiban szereplő hivatalos használatú nyelvek és írások. Hozzáférés: 2017. április 30.
  68. ↑ (franciául) A kartát aláíró országok jegyzéke. Hozzáférés: 2015. április 25.
  69. ↑ A Nicolae Bălcescu gimnázium honlapja. Hozzáférés: 2023. július 12.
  70. ↑ A Foaia românească hetilap honlapja. Hozzáférés: 2017. április 30.
  71. ↑ Pálmainé Orsós 2006, 102. és 107. o.
  72. ↑ Biroul Național de Statistică. Populaţia la recensămintele din anii 1959, 1970, 1979, 1989 şi 2004.
  73. ↑ U.S. Library of Congress. Moldova – Language, religion, and culture (Moldova – Nyelv, vallás és kultúra). Hozzáférés: 2017. április 30.
  74. ↑ Inspectoratul General pentru Imigrări (Bevándorlási Általános Felügyelőség). Buletin statistic în domeniul imigrației şi azilului (Bevándorlási és menedékkérési statisztika). 2012. 8–10. o.
  75. ↑ Lektorátusok a 2015–2016-os tanévben.
  76. ↑ A Román Nyelv Intézetének honlapja. Hozzáférés: 2023. július 12.
  77. ↑ A Román Kulturális Intézet honlapja. Hozzáférés: 2017. április 30.
  78. ↑ Az RKI által ajánlott tanfolyamok. Hozzáférés: 2023. július 12.
  79. ↑ Trandabăț 2011, 56. o.

Források[szerkesztés]

  • (szlovákul) Ágocs Attila. Sociálna identifikácia Bajášov na Slovensku (A szlovákiai beások társadalmi identitása). Etnologické rozpravy. 2. sz. 2003. 41–53. o. Hozzáférés: 2017. április 30.
  • Pálmainé Orsós Anna. Nyelvi helyzet, nyelvoktatás, nyelvtanárképzés. Vizsgálatok és gondolatok a beás nyelv megőrzésének lehetőségeiről. Ph.D. értekezés. Pécsi Tudományegyetem. 2006. Hozzáférés: 2017. április 30.
  • (bolgárul) Pamporov, Alekszej. Romszkoto semejsztvo. Aszpekti na vszekidnevnieto (A roma család. Hétköznapi aspektusok). Szófia: Effekt. 2004.
  • (románul) Piramida. 2. sz. Băieşii în contextul sud-slav (Beások a délszláv környezetben). 2011. Vajdasági Románok Kulturális Intézete. Hozzáférés: 2017. április 30.
  • (románul) Radosavljević, Petar. Privire de ansamblu asupra graiurilor băieșești din Croația. (A horvátországi beás nyelvjárások általános áttekintése). Piramida. 50–59. o.
  • (románul) Șerban, Stelu. Politică și etnicitate. Rudarii din Varna, Bulgaria [Politika és etnicitás. A várnai rudar-ok (Bulgária)]. Piramida. 26–41. o.
  • (angolul), (románul) Trandabăț, Diana et al. The Romanian Language in the Digital Age (A román nyelv a digitális korban). Springer. 2011. Hozzáférés: 2017. április 30.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_román_nyelv_földrajzi_elterjedése_és_státusza&oldid=26742433”