Billentyűzet
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (idegen szóval klaviatúra a latin clavis (kulcs) szóból, vagy tasztatúra a német die Taste (nyomógomb, billentyű) szóból, vagy angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, más néven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. A billentyűzet gyakori kiegészítője a modern számítógépeken az egér.
A szimbólumok elrendezése a billentyűzet gombjain igen változó. A különböző billentyűzetkiosztások azért alakultak ki, mert más embereknek más szimbólumokra volt szükségük, többnyire a különböző nyelvek különböző betűi miatt. Hazánkban legelterjedtebb a Qwertz billentyűzetkiosztás. De léteznek speciális billentyűzetek matematikai, gazdasági és programozási célokra is.
A szabványos billentyűzet fizikailag viszonylag széles, mivel a gombok elég nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy könnyedén le lehessen nyomni őket. Vannak olyan típusú billentyűzetek, amelyek hordozható gépekhez készültek, ahol a hagyományos méret túl nagy lenne. A méretet egyes esetekben úgy csökkentik, hogy kevesebb gomb van a billentyűzeten, és egyszerre több gombot kell használni rajta egy karakter beírásához. Ilyen például a GKOS billentyűzet a vezeték nélküli kisméretű eszközökre.
A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagyméretű, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat. Vannak tömörebb változatok, akár kevesebb, mint 90 gombbal, ezek többnyire laptopokban vagy olyan gépeken vannak használva, ahol kevés a rendelkezésre álló hely.
Tartalomjegyzék
Speciális billentyűk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).
A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek a legtöbb számítógépes videojátékban is alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.
A billentyűzet felső részében találhatóak a funkcióbillentyűk, általában F1 – F12 jelöléssel. Ezeket különféle alkalmazásokban más billentyűkkel kombinálva változatos parancsok kiadására lehet használni. Ilyen például az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezárásához, vagy az F1 a segítségkéréshez.
A Ctrl billentyű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Ctrl billentyű, hasonlóan a Shift-hez, módosító szerepet játszik, és speciális parancsok kiadására használják. Önmagában nem használható. A Ctrl billentyűt a számítástechnika kezdetén a nem nyomtatható karakterek (vagy kontroll karakterek) beviteléhez használták, az ASCII táblázat első elemeinek elérésére, így lehetőség volt a képernyő törlésére, nyomtatására, vagy akár hangadásra.
A Ctrl billentyű használatát több módon is jelölik (jelen esetben a C-vel együtt használva): ^C, C-c, Ctrl-C, CTRL-C.
Az Apple Macintosh rendszereken a Ctrl helyett a Command vagy ⌘ gombot használják, hasonló funkcióval. Bár itt is létezik egy Control gomb, de ennek használata inkább az egygombos egér „jobb gombos” kattintásának felel meg.
Az Alt és AltGr billentyűk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Alt billentyű betűkkel vagy funkció billentyűkkel kombinálva különféle parancsok kiadására használható. A legtöbb módosító billentyűből két darab van a billentyűzeten, és ezek teljesen egyenértékűek – a két Alt billentyű viszont bizonyos esetekben eltérően viselkedik. Egyes kiosztásokon a jobb oldali gomb neve AltGr, és speciális karakterek beírására használható (ilyen a magyar kiosztáson az AltGr-U az € jel elérésére). Mivel az AltGr használata elsősorban csak nem angol nyelvű területeken terjedt el, így a használata sokáig nem volt egységes. Ezért a Windows operációs rendszer alatt az AltGr többnyire egyenértékű a Ctrl-Alt használatával (kivéve a Ctrl-Alt-Del speciális parancsot).
A billentyűzet használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hagyományosan a billentyűzetet szövegek beírására használjuk szövegszerkesztőkben és más beviteli mezőkben.
Parancsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A billentyűzetet különböző parancsok gyors kiadására is használhatjuk. Az egyik leghíresebb ilyen parancs a Ctrl-Alt-Del, amelyet a számítógép vagy egyes programok lefagyásakor lehet használni. Egy másik ismert parancspár a Ctrl+C és Ctrl+V a vágólap tartalmának kezelésére. Ezek mellett rengeteg más parancs létezik a különféle alkalmazásokhoz.
- Win+E: Sajátgép megnyitása
- Win+L: Felhasználóváltás
- Win+F: Keresés Windows-ban
- Win+M: Asztal megjelenítése
- Alt+Ctrl+Del: Task Manager
- [Bal] Alt+Shift+Num Lock: Billentyűzetegér
- Ctrl+A: Kijelölés
- Ctrl+C: Másolás
- Ctrl+X: Kivágás
- Ctrl+V: Beillesztés
- Ctrl+Z: Visszavonás[1]
- Ctrl+P: Nyomtatás
- Ctrl+F: Keresés
- Ctrl+T: Új lap (például Mozilla Firefoxnál)
- Ctrl+Esc vagy Win: Start menü
- Ctrl+"+": Nagyítás (például Mozilla Firefox)
- Ctrl+"-": Kicsinyítés (például Mozilla Firefox)
- PrintScreen: A képernyő lefényképezése
Játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A billentyűzet egyike az elsődleges vezérlőknek a videojátékokban, sokféle parancs adható ki a különböző billentyűk és ezek kombinációinak lenyomásával. Például a nyilakkal vagy a hasonló elrendezésű wasd gombokkal mozgást lehet irányítani. A billentyűzetet általában a felhasználó ízlésének megfelelően át lehet konfigurálni. A megfelelő betűk vonatkozhatnak egy parancs kezdőbetűjére is, például az e az evés (angolul eat) parancsnak felel meg a Nethack játékban.
Kapcsolódás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely (korábban DIN) jelenleg PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Léteznek vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.
A magyar kiosztásról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A magyar billentyűzetkiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, és az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket. Ennek eredete, hogy még az írógépek korában a QWERTZ kiosztással, német közvetítéssel érkezett a billentyűzet Magyarországra, és abból a kiosztásból alakult ki a későbbi magyar elrendezés.
Jellemzően megegyezik a német kiosztással, az angol kiosztástól az Y/Z esetében tér el, és az ékezetes magánhangzókat a német kiosztáshoz hasonlóan helyezi el az egyes jelek helyére.
Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A ZX81 illetve a Sinclair ZX Spectrum billentyűihez nemcsak betűk, hanem parancsok is hozzá voltak rendelve, és az üzemmódtól függött, hogy egy gomb lenyomásakor parancs vagy betű jelenik meg. A parancsüzemmód a parancs bevitelekor automatikusan átváltott szövegíró üzemmódba, a parancs lezárásakor pedig visszaváltott. A függvényeknek is külön üzemmódja volt, így ezen a gépen egyetlen BASIC-programozási kulcsszót sem kellett begépelni. Az elérhető parancsok és a függvények a gombokon, valamint alattuk és fölöttük voltak feltüntetve a klaviatúrán.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek, források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Figyeljük meg, hogy az Y és Z felcserélése eredményezte, hogy a Windows esetében gyakori X,C,V-től a Z a magyar kiosztásban eltávolodott, míg angol verzió esetében ezek egy csoportban maradtak. (Sok esetben meg is található kis ábraként angol billentyűzeten a funkció.)
