Billentyűzet
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A számítógépes billentyűzet vagy egyszerűen billentyűzet (idegen szóval tasztatúra, a német die Tastatur szóból [die Taste = nyomógomb], illetve klaviatúra, a szintén német die Klaviatur szóból - bár ez utóbbit németül kizárólag billentyűs hangszerek esetén használják [das Klavier = zongora] - a szó forrása a latin clavis, aminek jelentése: „kulcs”, „orgonabillentyű”)[1] az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, más néven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. A billentyűzet gyakori kiegészítője a modern számítógépeken az egér.
A szimbólumok elrendezése a billentyűzet gombjain igen változó. A különböző billentyűzetkiosztások azért alakultak ki, mert más embereknek más szimbólumokra volt szükségük, többnyire a különböző nyelvek különböző betűi miatt. Hazánkban legelterjedtebb a Qwertz billentyűzetkiosztás. De léteznek speciális billentyűzetek matematikai, gazdasági és programozási célokra is.
A szabványos billentyűzet fizikailag viszonylag széles, mivel a gombok elég nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy könnyedén le lehessen nyomni őket. Vannak olyan típusú billentyűzetek, amelyek hordozható gépekhez készültek, ahol a hagyományos méret túl nagy lenne. A méretet egyes esetekben úgy csökkentik, hogy kevesebb gomb van a billentyűzeten, és egyszerre több gombot kell használni rajta egy karakter beírásához. Ilyen például a GKOS billentyűzet a vezeték nélküli kis méretű eszközökre.
A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagyméretű, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat. Vannak tömörebb változatok, akár kevesebb mint 90 gombbal, ezek többnyire laptopokban vagy olyan gépeken vannak használva, ahol kevés a rendelkezésre álló hely.
Tartalomjegyzék
Speciális billentyűk[szerkesztés]
A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).
A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek a legtöbb számítógépes videójátékban is alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.
A billentyűzet felső részében találhatóak a funkcióbillentyűk, általában F1 – F12 jelöléssel. Ezeket különféle alkalmazásokban más billentyűkkel kombinálva változatos parancsok kiadására lehet használni. Ilyen például az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezárásához, vagy az F1 a segítségkéréshez.
A Ctrl billentyű[szerkesztés]
A Ctrl billentyű, hasonlóan a Shift-hez, módosító szerepet játszik, és speciális parancsok kiadására használják. Önmagában nem használható. A Ctrl billentyűt a számítástechnika kezdetén a nem nyomtatható karakterek (vagy kontroll karakterek) beviteléhez használták, az ASCII táblázat első elemeinek elérésére, így lehetőség volt a képernyő törlésére, nyomtatására, vagy akár hangadásra.
A Ctrl billentyű használatát több módon is jelölik (a következő példákban a Ctrl billentyűt a V betűvel együtt használva): ^V, C-v, Ctrl-V, CTRL-V.
Az Apple Macintosh rendszereken a Ctrl helyett a Command vagy ⌘ gombot használják, hasonló funkcióval. Bár itt is létezik egy Control gomb, de ennek használata inkább az egygombos egér „jobb gombos” kattintásának felel meg.
Az Alt és AltGr billentyűk[szerkesztés]
Az Alt billentyű betűkkel vagy funkció billentyűkkel kombinálva különféle parancsok kiadására használható. A legtöbb módosító billentyűből két darab van a billentyűzeten, és ezek teljesen egyenértékűek – a két Alt billentyű viszont bizonyos esetekben eltérően viselkedik. Egyes kiosztásokon a jobb oldali gomb neve AltGr, és speciális karakterek beírására használható (ilyen a magyar kiosztáson az AltGr-U az € jel elérésére). Mivel az AltGr használata elsősorban csak nem angol nyelvű területeken terjedt el, így a használata sokáig nem volt egységes. Ezért a Windows operációs rendszer alatt az AltGr többnyire egyenértékű a Ctrl-Alt használatával (kivéve a Ctrl-Alt-Del speciális parancsot).
A billentyűzet használata[szerkesztés]
Hagyományosan a billentyűzetet szövegek beírására használjuk szövegszerkesztőkben és más beviteli mezőkben.
Parancsok[szerkesztés]
A billentyűzetet különböző parancsok gyors kiadására is használhatjuk. Az egyik leghíresebb ilyen parancs a Ctrl-Alt-Del, amelyet a számítógép vagy egyes programok lefagyásakor lehet használni. Egy másik ismert parancspár a Ctrl+C és Ctrl+V a vágólap tartalmának kezelésére. Ezek mellett rengeteg más parancs létezik a különféle alkalmazásokhoz. Az alábbiak egy része csak Microsoft Windows operációs rendszereken működik, mások Linuxon és macOS-en is (utóbbi esetében a Ctrl helyén a Command billentyű van, ami a Ctrl funkcióját is átveszi).
- Win+E: Sajátgép megnyitása
- Win+L: Felhasználóváltás
- Win+F: Keresés Windows-ban
- Win+M: Asztal megjelenítése
- Ctrl+Alt+Del: Feladatkezelő
- [Bal] Alt+Shift+Num Lock: Billentyűzetegér
- Ctrl+A: Mindent kijelöl
- Ctrl+C: Másolás
- Ctrl+X: Kivágás
- Ctrl+V: Beillesztés
- Ctrl+Z: Visszavonás[2]
- Ctrl+P: Nyomtatás
- Ctrl+F: Keresés
- Ctrl+T: Új lap (például böngészőben)
- Ctrl+Esc vagy Win: Start menü
- Ctrl+"+": Nagyítás (például böngészőben)
- Ctrl+"-": Kicsinyítés (például böngészőben)
- Win+PrintScreen, valamint Alt+PrintScreen: Képernyőmentés
Játékok[szerkesztés]
A billentyűzet egyike az elsődleges vezérlőknek a videójátékokban, sokféle parancs adható ki a különböző billentyűk és ezek kombinációinak lenyomásával. Például a nyilakkal vagy a hasonló elrendezésű wasd gombokkal mozgást lehet irányítani. A billentyűzetet általában a felhasználó ízlésének megfelelően át lehet konfigurálni. A megfelelő betűk vonatkozhatnak egy parancs kezdőbetűjére is, például az e az evés (angolul eat) parancsnak felel meg a Nethack játékban.
Kapcsolódás[szerkesztés]
A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely (korábban DIN) jelenleg PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Léteznek vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.
A magyar kiosztásról[szerkesztés]
A magyar billentyűzetkiosztás szerepelteti az összes magyar ékezetes magánhangzót, és az angolhoz képest felcseréli a Z és az Y betűket. Ennek eredete, hogy még az írógépek korában a QWERTZ kiosztással, német közvetítéssel érkezett a billentyűzet Magyarországra, és abból a kiosztásból alakult ki a későbbi magyar elrendezés.
Jellemzően megegyezik a német kiosztással, az angol kiosztástól az Y/Z esetében tér el, és az ékezetes magánhangzókat a német kiosztáshoz hasonlóan helyezi el az egyes jelek helyére.
Érdekesség[szerkesztés]
A ZX81 illetve a Sinclair ZX Spectrum billentyűihez nemcsak betűk, hanem parancsok is hozzá voltak rendelve, és az üzemmódtól függött, hogy egy gomb lenyomásakor parancs vagy betű jelenik meg. A parancsüzemmód a parancs bevitelekor automatikusan átváltott szövegíró üzemmódba, a parancs lezárásakor pedig visszaváltott. A függvényeknek is külön üzemmódja volt, így ezen a gépen egyetlen BASIC-programozási kulcsszót sem kellett begépelni. Az elérhető parancsok és a függvények a gombokon, valamint alattuk és fölöttük voltak feltüntetve a klaviatúrán.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tóthfalusi István: Idegen szavaink etimológiai szótára, Anno Kiadó, ISBN 963-375-179-9; (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 375 179 0
- ↑ Figyeljük meg, hogy az Y és Z felcserélése eredményezte, hogy a Windows esetében gyakori X, C, V-től a Z a magyar kiosztásban eltávolodott, míg angol verzió esetében ezek egy csoportban maradtak. (Sok esetben meg is található kis ábraként angol billentyűzeten a funkció.)
IBM PC billentyűzet (Windows, US elrendezés)
| ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Esc | F1 | F2 | F3 | F4 | F5 | F6 | F7 | F8 | F9 | F10 | F11 | F12 | PrtScn/ SysRq |
Scroll Lock |
Pause/ Break |
|||||||||
 |
Insert | Home | PgUp | Num Lock |
∕ | ∗ | − | |||||||||||||||||
| Delete | End | PgDn | 7 | 8 | 9 | + | ||||||||||||||||||
| 4 | 5 | 6 | ||||||||||||||||||||||
| ↑ | 1 | 2 | 3 | Enter | ||||||||||||||||||||
| ← | ↓ | → | 0 Ins |
. Del | ||||||||||||||||||||
|
