Ezek a sablonok a kezdőlap egyes aktuális/elavult/tervezett részei.
Néhány sablon védett, de néhány regisztrált felhasználók által szerkeszthető (a vandalizmus megelőzése miatt). Ne változtass jelentősen a formátumon anélkül, hogy azt előzőleg nem egyeztetted a vitalapon a többiekkel!
A rajtaütésszerű akció során számos partvédelmi üteg, gyárépület, hajógyár, kereskedelmi hajó, jelzőállomás, vasútvonal és egyéb infrastrukturális építmény semmisült vagy rongálódott meg. Ezeken kívül több mint 300 civil épület is megsérült, közte több templom és hotel is a célt tévesztett lövedékek miatt, 120 civil életét veszítette és csaknem 600-an megsebesültek. A támadás nagy közfelháborodást keltett Nagy-Britanniában, egyfelől a német haditengerészet civil célpontok elleni szándékos támadása miatt, másrészt a brit haditengerészet tehetetlensége miatt. Ez volt az első alkalom a 17.századi angol–holland háborúk óta, hogy angol katonák hazai földön veszítették életüket, ellenséges harctevékenység következtében.
A támadással egy időben jelentős hadmozdulatok zajlottak a nyílt tengeren is. A rajtaütést végrehajtó egységeket a Nyílttengeri Flotta egészének kellett volna biztosítani, a Dogger-pad közelében pozíciót foglalva. A támadás napjának éjszakáján a csatahajóflottát kísérő erők azonban több alkalommal tűzharcba kerültek brit rombolókkal, amiből Friedrich von Ingenohl tengernagy, német flottaparancsnok tévesen azt a következtetést vonta le, hogy az egész brit flotta a közelben tartózkodik, és a visszavonulás mellett döntött. Ezzel páratlan esélyt szalasztott el Németország számára, mivel a brit hírszerzés csak Hipper tengernagy felderítőerőinek bevetéséről szerzett tudomást, és ezért csak tíz kapitális hadihajót küldtek ki ezek elfogására. Ingenohl így nagy túlerővel szállhatott volna velük szembe, és sikere esetén kiegyenlíthette volna a két szemben álló flotta közötti különbséget a kapitális hadihajók (csatahajók és csatacirkálók) terén. Hasonlóan a britek is nagy lehetőséget szalasztottak el, amikor az angol partoktól az aknamezők közötti szűk átjárón át távozni igyekvő német hajókat kommunikációs problémák miatt nem sikerült elfogniuk.
A német támadást a polgári áldozatok okán a brit propaganda a németek barbarizmusaként tálalta, a német tengerészeket Winston Churchill brit haditengerészeti miniszter „csecsemőgyilkosoknak” nevezte. A brit polgári áldozatok magas számához valójában nagy mértékben az járult hozzá, hogy Hartlepoolban a britek partvédelmi ütegeket helyeztek el sűrűn lakott településrészeken, közvetlenül lakóházak közelében, így azok leküzdését a polgári lakosság óhatatlanul megsínylette.
A „Remember Scarborough” (Emlékezz Scarborough-ra!) szlogennel indított toborzási kampány eredményeként a támadás utáni hetekben több ezer brit lépett be önként a fegyveres erőkhöz, megbosszulandó a történteket. Ugyanakkor több brit lap felhívta a figyelmet arra, hogy mind a három településnek voltak katonai fontosságú létesítményei, ami miatt a németek jogszerűen indíthattak ellenük támadást.
Minden szerkesztésed ezen licenc elfogadását és alkalmazását jelenti, mellyel hozzájárulsz, hogy a művet bárki módosíthatja, azt bármilyen célra felhasználhatja.
A Wikipédia tartalmának újrafelhasználásakor (átdolgozás esetén is) meg kell adnod, hogy a műre a fenti licenc vonatkozik, továbbá meg kell nevezned a forrásul szolgáló szócikket; internetes közzététel esetén a forrásműre mutató linket kell elhelyezned honlapodon.
A képek felhasználási feltételeit külön kell ellenőrizned.
.jpg)
