Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2024-30-2
Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olümpiák mintájára – 1896-ban Athénban kezdődött el. Az eseménysorozatot 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezte meg. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy évben rendezték, 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.
Az első ókori olümpiai játékokat (görögül: Ολυμπιακοί Αγώνες) i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában, és egészen i. sz. 393-ig megrendezték, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olümpiai játékokat is – közel 11 évszázados fényes múlt után. Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a Halottak párbeszéde című versében is megfogalmazott. Az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény Evangélisz Zápasz anyagi támogatásával 1859-ben jött létre. Ő állta a Pánhellén Stadion felújítási költségeit, és ott rendezték meg a hasonló 1870-es és 1875-ös játékokat is.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az olimpiai mozgalom szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben). Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek. Az olimpiai mozgalom fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt bevezették a kvalifikációs rendszert. A 2020-as nyári, a tokiói játékokon 37 sportág 339 versenyszáma szerepelt, míg a 2022-es téli, a pekingi olimpián 15 sportág 109 versenyszámát bonyolították le.
Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek ünnepélyes átadása. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb.