Ugrás a tartalomhoz

Szirti galamb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szirti galamb
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Galambformák (Columbinae)
Nem: Columba
Faj: C. livia
Tudományos név
Columba livia
(Gmelin, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szirti galamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szirti galamb témájú médiaállományokat és Szirti galamb témájú kategóriát.

Tojás és a már kikelt fióka a fészekben

A szirti galamb (Columba livia) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A világ nagy részén elterjedt, megtalálható Európa déli részén és Angliában, de terjeszkedik északi irányba, honos Ázsiában is.

Szerte a Földön sokfelé él betelepített populációja, így Észak- és Dél-Amerikában, Közép-Amerikában, a Karib-térségben, a Bahama-szigeteken, a Bermuda-szigeteken, a Juan Fernández-szigeteken, a Húsvét-szigeten, a Társaság-szigeteken, a Marquises-szigeteken, Szamoán, a Fidzsi-szigeteken, a Hawaii szigeteken, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Norfolk-szigeten, Mauritiuson, az Andamán-szigeteken, a Nikobár-szigeteken, Déli-Georgia szigetén és Szent Ilona szigetén is.

Valamennyi házi galamb őse.

Alfajai[szerkesztés]

  • Columba livia atlantis
  • Columba livia butleri
  • Columba livia canariensis
  • Columba livia dakhlae
  • Columba livia domestica (házi galamb)
  • Columba livia gaddi
  • Columba livia gymnocycla
  • Columba livia intermedia
  • Columba livia livia
  • Columba livia lividior
  • Columba livia neglecta
  • Columba livia nigricans
  • Columba livia palaestinae
  • Columba livia schimperi
  • Columba livia targia

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 31–34 cm, szárnyfesztávolsága 63–76 cm, testtömege pedig 230–370 g. Szürkés-kékes tollazat jellemző rá. A kék galambtól fehér farcsíkja különbözteti meg, de ez nem mindegyik alfajára igaz.

Életmódja[szerkesztés]

Gyommagvakkal és haszonmagvakkal táplálkozik. Hozzászokott az emberi településekhez, elterjedési területén belül, szinte minden városban megtalálható. A párok hűségesek egymáshoz. Mivel betegségeket terjesztenek és a székletükkel károkat okoznak, üldöztetésnek vannak kitéve. Bár a béke jelképei, a valóságban eléggé agresszív állatok, a gyengébbeket elüldözik a tápláléktól.

Szaporodása[szerkesztés]

A hím faroktollaival "söprögetve", begyét felfújva turbékolással udvarol a tojónak. A nász után magas épületek, tornyok vagy sziklák közé növényi anyagokból készíti fészkét. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 17 napig kotlik. A költésben és a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Eleinte begytejjel táplálják őket és csak egy-két hét után térnek rá a felpuhított magvakra. Évente többször is fészkelnek.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

A házi alfaja
Szirti galamb a Kossuth téren
Szirti galamb a Kossuth téren

A Kárpát-medencében a szirti galamb vad változata nem őshonos. A háziasított galambok valószínűleg a római korban jelentek meg először. Elvadult alakjuk, az ún. parlagi galamb, azonban lakott területeken nagy egyedszámú, rendszeres fészkelő. Némelyik példány meg sem különböztethető a szirti galambtól. Állandó madár, nem vonul.


Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]