Norma (opera)

Norma
opera seria tragédie lyrique opera '
Eredeti nyelv	olasz
Alapmű	The Martyrs Norma, ou L'infanticide
Zene	Vincenzo Bellini
Szövegkönyv	Felice Romani
Felvonások száma	2 felvonás
Főbb bemutatók	1831. december 26. (Alessandro Rolla, Teatro alla Scala, Giuditta Pasta, Giulia Grisi, Domenico Donzelli, Vincenzo Negrini, Orchestra of the Teatro alla Scala, Milan, Coro del Teatro alla Scala, Norma)
A Wikimédia Commons tartalmaz Norma témájú médiaállományokat.

A Norma Vincenzo Bellini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Felice Romani írta Alexandre Soumet Norma, ossia L'infanticidio című műve alapján. Ősbemutatójára 1831. december 26-án került sor a milánói Scala operaházban. Az egyik legszebb bel canto operaként tartják számon.

Szereplők

Szereplő	Hangfekvés
Pollio, római proconsul Galliában	tenor
Oroveso, druida főpap	basszus
Norma, a lánya, a druidák főpapnője	szoprán
Adalgisa, a druidák templomának ifjú papnője	szoprán vagy mezzoszoprán
Clotilde, Norma bizalmasa	mezzoszoprán
Flavio, Pollione barátja	tenor
Druidák, bárdok, papnők, gall harcosok, római katonák

Cselekménye

Helyszín: Gallia

Idő: Kr. e. 4. század, a római hódítások idején

Első felvonás

A druidák szent ligetében gall papok és papnők gyülekeznek és Normát, vezetőjüket várják, akinek a hold feljövetelekor meg kell adnia a jelet a rómaiak elleni harcra. Norma szerelmes a római proconsulba, Pollionéba, aki azonban már Adalgisa, az ifjú papnő iránt vonzódik. Norma mit sem sejtve erről elvégzi a ceremóniát, de még mielőtt kiadná a parancsot a háborúra, a holdistennőhöz imádkozik békéért. Adalgisa gyötrődik: szent esküje tiltja a szerelmet, amit ráadásul tetéz, hogy a szeretett férfi ellenség. Pollione sürgeti a lányt hogy szökjenek együtt Rómába. Ekkor Adalgisa Normát is beavatja titkába, akit mélyen megrendít sorsuk azonossága és felmenti a lányt esküje alól. Mikor azonban arról értesül, hogy Adalgisa tulajdonképpen Pollionéba szerelmes, éktelen haragra gerjed.

Második felvonás

Norma felindulásaiban gyermekei életére tör, akiknek Pollione az apjuk, de nem képes ilyen szörnyű tettre. Abban bizakodik, hogy a férfi megbánja majd hűtlenségét és visszatér hozzá. Jelt ad a rómaiak elleni háború megindítására. Pollione a gallok fogságába kerül és a hagyományok szerint fel kell majd őt áldozni a harci sikerek zálogául. Norma felajánlja neki, hogy megmenti, ha lemond Adalgisáról. A férfi azonban hajthatatlan. Norma saját magát kínálja fel áldozatul, mivel elárulta népét. Parancsot ad a máglya megépítésére. Eme önfeláldozás láttán újra feléled a római Norma iránt érzett szerelme. Az asszony a druidák vezérének gondjaira bízza gyermekeit és Pollionéval együtt a tűzbe veti magát.

Híres áriák, zeneművek

• Nyitány
• Casta diva, Norma áriája (első felvonás)
• Sola, furtiva al tempio, Norma és Adalgisa kettőse (első felvonás)
• Ah! di qual sei tu vittima, Norma, Pollione és Adalgisa tercettje (első felvonás)
• Teneri figli, Norma áriája (második felvonás)
• Deh, con te, con te li prendi, Norma és Adalgisa kettőse (második felvonás)
• Guerra, guerra! le galliche selve, kórus (második felvonás)
• In mia man alfin tu sei, Norma és Pollione duettje (második felvonás)
• Deh! non volerli vittime, finálé

Érdekességek

Budapest egyik legkedveltebb kirándulóhelyének a neve, a Normafa is az operából eredeztethető.

Irodalom

• Majtényi Zoltán: Vincenzo Bellini: Norma in 55 híres opera, Móra Kiadó, Budapest, 1993, 78–84. o. ISBN 9631171132
• Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
• Batta András:Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Norma (opera) témájú médiaállományokat.

• Norma at The Opera Company of Philadelphia Archiválva 2008. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Norma at Detroit Opera