Magyar Asztronautikai Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Asztronautikai Társaság
MANT.jpg
Típus egyesület
Alapítva 1956
Székhely Magyarország Budapest, Magyarország
Vezetők

Solymosi János, elnök

Bacsárdi László, főtitkár

A Magyar Asztronautikai Társaság weboldala

A Magyar Asztronautikai Társaság (rövidítése: MANT) a legnagyobb magyarországi, űrkutatási ismeretterjesztéssel foglalkozó egyesület, a Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat (a mai TIT jogelődje) 1956-ban alakult Asztronautikai Bizottságának második utódszervezete. Számos helyi csoportja és szakosztálya révén fejti ki országos ismeretterjesztő és szakmai tevékenységét. Első elnöke dr. Kulin György csillagász volt, jelenleg az egyesületet Solymosi János, a Bonn Magyarország Elektronikai Kft. elnöke vezeti. A MANT a fiatalok számára pályázatot hirdet, űrtábort szervez, a pedagógusok számára továbbképzéseket tart az űrkutatás témájában, a Magyar Űrkutatási Irodával közösen pedig évente megszervezi az Űrnapot és az Ifjúsági Fórumot. Széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A MANT örökös tiszteletbeli elnöke 1997 óta dr. Almár Iván.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Asztronautikai Bizottság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fájl:1957 Urhajozas cimlap.jpg
Az AB tagjai által szerkesztett első, az űrhajózás tudományos hátterét feldolgozó hazai kiadvány

A Társadalom- és Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Matematikai Szakosztályának Asztronautikai Bizottsága (AB) 1956. május 26-án alakult meg 22 alapító taggal a Kossuth Klubban, Budapesten. Az AB elnöke dr. Kulin György csillagász lett, titkárai Almár Iván és Sinka József voltak. Az AB az MTA Csillavizsgáló Intézetével közösen, 1957-től részt vett az optikai szputnyik-megfigyelésekben, megkezdte helyi csoportjainak kiépítését, de rádiócsoportot is alakított ("Műhold- és űrrakéta-megfigyelő állomás" Rákosligeten). A Bizottság szoros kapcsolatot ápolt a budapesti TTIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálóval is, ahol számos ismeretterjesztő rendezvényt, előadást szervezett. Tagjai között az űrtevékenység legkülönbözőbb területeinek képviselőit már a kezdetektől megtaláljuk (űrorvos, meteorológus, csillagász, stb.), fejlődésében az 1956-os forradalom jelentett töréspontot. Már a Szputnyik–1 indítását megelőzően tagjai számos űrkutatással és űrhajózással foglalkozó kiadványt jegyeztek, legnagyobb és legismertebb közös művük Az Űrhajózás című TTIT-kiadvány (Élet és Tudomány Kiskönyvtára, 1957). Az AB 1959 elején kimondta megszűnését.

Központi Asztronautikai Szakosztály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AB tagjai a Bizottság megszűnését követően Asztronautikai Intézőbizottságba tömörültek, melynek egyetlen feladata a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségébe történő beolvadás előkészítése volt. 1959. december 10-én megalakult a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya (KASZ), melynek vezetője dr. Fonó Albert lett. A három titkár (Almár Iván - tudományos ügyek, Sinka József - szervezés-ügyintézés, Nagy Ernő - nemzetközi ügyek) helyett hamarosan Intézőbizottság látta el a legfelsőbb operatív irányítást, míg a KASZ vezető testülete a Vezetőség volt. Folytatódtak az ismeretterjesztő előadások, bár elsősorban a szakma képviselői tájékoztatták egymást ankétokon, tudományos üléseken. A már bizottsági tagok által megkezdett, kiadványokon keresztül történő népszerűsítés folytatódott, a megjelenő könyvek elsősorban a szakemberek érdeklődésére tarthattak számot. Az 1961-től megjelenő Asztronautikai Tájékoztató lassan a szakosztály évkönyvévé alakult. 1963. december 13-án megalakult a KASZ első munkabizottsága, a Kozmikus Geodéziai Munkabizottság, amit még számos további bizottság követett, ahogy az űrkutatás iránti egyre nagyobb érdeklődéssel párhuzamosan a helyi csoportok száma is szépen nőtt. 1972-ben elhunyt dr. Fonó Albert, a MTESZ dr. Almár Ivánt kérte fel a KASZ vezetőjének (1973. január 11-től). A KASZ legnagyobb rendezvénye az 1983-ban Budapesten rendezett IAF Kongresszus volt, számos űrhajós és űrkutatási szakember (köztük Hermann Oberth) látogatott el Magyarországra. A MTESZ átalakulásának következtében a KASZ 1986. szeptember 19-én a MTESZ tagegyesületévé alakult.

Magyar Asztronautikai Társaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Ifjúsági Űrtábor 2005-ben, Gyulaházán - a diákok az űrállomás-építést gyakorolják a medencében

A KASZ jogutódjaként annak megszűnésével létrejött Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) első elnöke dr. Almár Iván volt. A MANT 1989 óta önálló egyesületként, 1998 óta közhasznú szervezetként működik. A KASZ helyi csoportjait és szakosztályait megőrizve, tovább folytatta tudományos tevékenységét, de tovább erősítette ismeretterjesztői profilját is. Ennek megfelelően a már leírtakon túl esszépályázatokat hirdet az általános iskolai és a középiskolás diákok számára, űrtáborokat szervez. A MANT támogatásával a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálóban felépült (a korábban Miskolcon kipróbált) GEMMA - Első Magyar Űrküldetés Szimulátor. Szoros kapcsolatokat ápol nemzetközi szervezetekkel (COSPAR, IAF, IAA, Planetary Society, stb.), szoros együttműködést alakított ki a Mars Society Magyar Tagozatával. Az Asztronautikai Tájékoztató Űrtan évkönyvként jelenik meg, az űrkutatás legújabb eredményeit tartalmazó folyóirata, az Űrkaleidoszkóp pedig havonta nyomtatott formában jut el a tagokhoz, illetve honlapján keresztül elektronikusan az érdeklődőkhöz.

A MANT elnökei, vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MANT titkárai, főtitkárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MANT szervezetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MANT az Alapszabálya[1] szerint "területi/városi szervezetek és szakosztályok, állandó és időszakos bizottságok keretében végzi tevékenységét." Ennek megfelelően megkülönböztethetünk helyi csoportokat és szakosztályokat.[2]

Helyi csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Debreceni csoport
  • Kecskeméti csoport
  • Miskolci csoport
  • Bajai csoport (megszűnt 1990-ben)
  • Soproni csoport
  • Pécsi csoport
  • Székesfehérvári csoport

Szakosztályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dokumentációs, Asztronautika-történeti és Tájékoztatási (DATA) Szakosztály
  • Naprendszer-fizikai Szakosztály
  • Világűrjogi Szakosztály
  • Kozmikus Geodéziai és Űrnavigációs Szakosztály
  • Űrtechnikai Szakosztály
  • Földfelszíni és Meteorológiai Megfigyelések a Világűrből (FÖLDFOTÓ) Szakosztály

Kiadványai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MANT számos kiadványt adott ki az elmúlt több mint fél évszázad folyamán. Első helyen az Űrtan évkönyvet (korábbi nevén, 1961-ben indított Asztronautikai Tájékoztató) kell említeni, mely űrkutatási ismeretterjesztő cikkek sorát tartalmazza a kiadás évében történt eseményeket foglalva össze. A második a havilapként (kéziratként) megjelenő, 1987-től kiadott Űrkaleidoszkóp áll. Emellett rengeteg szakmai kiadvány sorolható fel, melyek elsősorban a szakterületek számára szervezett ülésszakok előadásait tartalmazza (Ionoszféra- és Magnetoszféra Szeminárium, Kozmikus Geodéziai Szeminárium, FÖLDFOTÓ Szeminárium, stb.). Napjainkban az Űrtan évkönyv és az Űrkaleidoszkóp képezi elsősorban a MANT publikációs tevékenységének gerincét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesületünk 50 éves története I. kötet. Budapest: Magyar Asztronautikai Társaság (2006) 

A Magyar Asztronautikai Társaság 1997-2006. évi tevékenysége, Meteor Csillagászati Évkönyv 2007. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület (2006) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]