Marschalkó János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marschalkó János
Született 1818. augusztus 6.
Lőcse
Elhunyt 1877. szeptember 12. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Marschalkó János Pál
Foglalkozása szobrász
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marschalkó János témájú médiaállományokat.
Marschalkó János legismertebb műve a Lánchíd kőoroszlánja
A Haldokló oroszlán Debrecenben
Marschalkó János sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv20-1-12. Marschalkó János tervei alapján faragta: Róna József, talapzat: Hensch Ignác.

Marschalkó János Sámuel (Lőcse, 1818. augusztus 6.Budapest, 1877. szeptember 12.) szobrász, Marschalkó János Pál jogász apja. Felesége, Giergl Hedvig (1830-1916) révén rokonságba került a Györgyi-Giergl művészcsaláddal.

Pályafutása[szerkesztés]

1840 és 1844 között a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd Itáliában, Franciaországban és a német államokban tett tanulmányutat. 1847-ben Pesten telepedett le és hamarosan az egyik legkeresettebb épületszobrász lett. Legismertebb művét a Lánchíd oroszlánszobrait 1852-ben készítette. Számos ma is álló épület szobrászati díszítésében vett részt. Ő fejezte be Ferenczy István megkezdett és halála miatt félbemaradt Kazinczy és Kölcsey mellszobor-képmását. Sírja – a síremlék Hensch Ignác és Róna József alkotása a művész saját tervei alapján – a Farkasréti temetőben található.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Szobrászati díszítések:
    • Kapucinus kolostor (Budapest)
    • Rudas fürdő (Budapest)
    • Lánchíd (Budapest)
    • Szent Erzsébet-székesegyház (Kassa)
    • katolikus templom (Fót)
    • Csokonai Színház (Debrecen)
    • Vigadó (Budapest)
    • Magyar Tudományos Akadémia épülete (Budapest)
    • Deák Ferenc utca 7. homlokzatának történelmi portréi (Esztergom)
  • Emlékművek, emlékszobrok
    • Szentháromság szobor (Csongrád)
    • Haldokló oroszlán (Debrecen)
    • Deák Ferenc szobra (Igló)
  • Kisplasztikák:
    • Flóra
    • Kölcsey Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)
    • Kazinczy Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.