Marschalkó János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Marschalkó János
Született 1818. augusztus 6.
Lőcse
Elhunyt 1877. szeptember 12. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Marschalkó János Pál
Foglalkozása szobrász
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marschalkó János témájú médiaállományokat.
Marschalkó János legismertebb műve a Lánchíd kőoroszlánja
A Haldokló oroszlán Debrecenben
Marschalkó János sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv20-1-12. Marschalkó János tervei alapján faragta: Róna József, talapzat: Hensch Ignác.

Marschalkó János Sámuel (Lőcse, 1818. augusztus 6.Budapest, 1877. szeptember 12.) szobrász, Marschalkó János Pál jogász apja. Felesége, Giergl Hedvig (1830-1916) révén rokonságba került a Györgyi-Giergl művészcsaláddal.

Pályafutása[szerkesztés]

1840 és 1844 között a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, majd Itáliában, Franciaországban és a német államokban tett tanulmányutat. 1847-ben Pesten telepedett le és hamarosan az egyik legkeresettebb épületszobrász lett. Legismertebb művét a Lánchíd oroszlánszobrait 1852-ben készítette. Számos ma is álló épület szobrászati díszítésében vett részt. Ő fejezte be Ferenczy István megkezdett és halála miatt félbemaradt Kazinczy és Kölcsey mellszobor-képmását. Sírja – a síremlék Hensch Ignác és Róna József alkotása a művész saját tervei alapján – a Farkasréti temetőben található.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Szobrászati díszítések:
    • Kapucinus kolostor (Budapest)
    • Rudas fürdő (Budapest)
    • Lánchíd (Budapest)
    • Szent Erzsébet-székesegyház (Kassa)
    • katolikus templom (Fót)
    • Csokonai Színház (Debrecen)
    • Vigadó (Budapest)
    • Magyar Tudományos Akadémia épülete (Budapest)
    • Deák Ferenc utca 7. homlokzatának történelmi portréi (Esztergom)
  • Emlékművek, emlékszobrok
    • Szentháromság szobor (Csongrád)
    • Haldokló oroszlán (Debrecen)
    • Deák Ferenc szobra (Igló)
  • Kisplasztikák:
    • Flóra
    • Kölcsey Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)
    • Kazinczy Ferenc (Ferenczy István büsztjének befejezése)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.