Ugrás a tartalomhoz

Nadántelek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nadántelek (Nădar)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségHagymádfalva
Rangfalu
KözségközpontHagymádfalva
Irányítószám417533
SIRUTA-kód31244
Népesség
Népesség219 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 27″, k. h. 22° 10′ 05″47.207479°N 22.167929°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 27″, k. h. 22° 10′ 05″47.207479°N 22.167929°E
SablonWikidataSegítség

Nadántelek (románul Nădar) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szalárdtól keletre, a Réz-hegység nyúlványaihoz tartozó Homoród-hegy alatt, Hagymádfalva északnyugati szomszédjában fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A falu nevét 1400-ban említette először oklevél Nadantelek néven.

1421-ben Nadanthelek, 1692-ben Nadan-Telek, 1808-ban Nadántelek, Nadáriu, 1913-ban Nadántelek néven írták.

A falu a Csáky család birtokai közé tartozott.

1461-ben Ladanthelke Csáky Ferenc bihari ispán birtoka volt.

A 19. század elején a Balku és a Fényes családok birtoka volt

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Nadánytelek, románul Nadár, Bihar vármegyében, egy dombon, 8 római katholikus, 18 református, 6 zsidó, 162 görög katholikus lakossal, s anyatenplommal. Birják: Fénysos, Imre, Lázár, id. Fényes Károly, Domokos Zsigmon, Jánky László, Miskolczy Imre, Középesy Gyula, Szodoray Farkasné, és Sándor, Nyéky Lajos, Balku József, Szabó József.

1910-ben 293 lakosából 25 magyar, 267 román volt. Ebből 6 fő római katolikus, 269 görögkatolikus, 6 református, 6 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 212 lakójából 207 fő (97,7%) román nemzetiségű, 5 fő (2,3%) cigány etnikumú volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

Hivatkozások

[szerkesztés]