Balogtamási

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tomášovce (okres Rimavská Sobota) szócikkből átirányítva)
Balogtamási (Tomášovce)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
PolgármesterGyurán Béla
Irányítószám980 21 (pošta Bátka)
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség205 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület6,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 09′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 33″, k. h. 20° 09′ 10″
Balogtamási weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogtamási témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Balogtamási (szlovákul: Tomášovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Losonci-medence északi részén, a Balog-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Kialakulása a 12. század második felére tehető, írásos források csak a 15. század elején említik először. A középkorban vámszedőhely volt, lakossága a kezdetektől magyar. Magva már a várispánság idején kialakulhatott, teljes kialakulása az adománybirtokos Balog-nemzetség idejére tehető. A török hódoltság alatt lakosságszáma lecsökkent, csak 1652-ben érte el az 1551-es szintet (ekkor Wesselényi-birtok). Lakossága a 16. században református hitre tért. 1682-ben a lengyel-litván seregek felégették a falut. Ezt követően a kuruc-labanc harcok és az 1710-es pestisjárvány miatt lakosságának nagy része elmenekült, 1715-20-ban már csak 5 család élt itt. Lakossága csak az 1740-es pestisjárvány után tért vissza. Ekkoriban a Koháry (később Coburg) család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAMÁSI. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai több félék, fekszik Dobóczhoz közel, mellynek filiája; határja jól termő, 2/8 részét a’ záporok járják, piatza Rimaszombatban."[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Tamási, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz keletre 1 1/2 mfd. 5 kath. 340 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. h. Coburg."[3]

1851-ben 350 református és 5 katolikus lakója volt.

Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Tamási, balogvölgyi magyar kisközség, 72 házzal és 282 ev. ref. vallású lakossal. 1423-ban e községet már a mai nevén mint vámhelyet említik. 1427-ben az Uza család a földesura. 1460-ban két Tamási nevű község merül föl mint Balogvár tartozéka. Később a Koháryak, majd ezek révén a Coburg herczegi család lett a birtokosa, mely ma is bírja. Református temploma 1820-ban épült. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett; mezőgazdasági jellegét ezután is megőrizte. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 298-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 209 lakosából 155 magyar és 29 szlovák.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.

Képtár[szerkesztés]

Református templom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Tomášovce (Rimavská Sobota District)
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogtamási témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  • Ila Bálint: Gömör megye (3. kötet), Akadémiai kiadó, Budapest, 1969

Jegyzetek[szerkesztés]