Nagybáród
Nagybáród (Borod) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Nagybáród |
Rang | községközpont |
Községközpont | Nagybáród |
Irányítószám | 417065 |
SIRUTA-kód | 27579 |
Népesség | |
Népesség | 1359 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 10 [1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 22° 36′ 56″46.991702°N 22.615562°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 22° 36′ 56″46.991702°N 22.615562°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagybáród (Borod), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Királyhágó és a Magura alatt, Csucsától északnyugatra, a Sebes-Körös völgyében fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nagybáród Árpád-kori település, az egykori Báródság központja volt. A település a királyhágói útvonal őrizetére kirendelt báródi szabad jobbágyok ősi fészke volt, a báródsági kerület és kapitány székhelye, mely már Benedek váradi püspök 1291 évi jegyzékében is szerepelt.
Nevét 1291-ben említette először oklevél Boroud néven.
1392-ben Magyarbarod, 1475-ben Barod (Magyar) néven írták.
A 14. századig szinmagyar lakosságú településre román lakosság telepedett le Magyarbarodra és lakossága fokozatosan elrománosodott.
1475-ben Barodi Vajda Stefan birtoka, akinek Nagybáródon kívül ekkor birtokában volt még Kisbáród, Cséklye, Szárazpatak, Hárombeznye és Kenechel is.
1499-ben is Barodi Vaida Stefan birtoka volt, kiről halála után Anastasiaé nevű őzvegyére maradt.
1500-ban Kabos Kristóf itteni birtokrészét 200 arany forintért zálogba adta.
1851-ben Fényes Elek leírásában hetivásárát is megemlítette.
1910-ben 3183 lakosából 477 magyar, 1286 szlovák, 1371 román volt. Ebből 1475 római katolikus, 1245 görögkatolikus, 239 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Egykor ezüstbányái is voltak, később pedig kőszénbányája volt. Hegyeiben sok fehér kovakő és márvány van.
Ide tartoztak Sarán, Zboristya, Magarics, Pallady-erdő és Szállender-erdő puszták is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.