Ugrás a tartalomhoz

Nagybáród

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagybáród (Borod)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségNagybáród
Rangközségközpont
KözségközpontNagybáród
Irányítószám417065
SIRUTA-kód27579
Népesség
Népesség1359 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság10 [1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 22° 36′ 56″46.991702°N 22.615562°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 30″, k. h. 22° 36′ 56″46.991702°N 22.615562°E
SablonWikidataSegítség

Nagybáród (Borod), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Királyhágó és a Magura alatt, Csucsától északnyugatra, a Sebes-Körös völgyében fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Nagybáród Árpád-kori település, az egykori Báródság központja volt. A település a királyhágói útvonal őrizetére kirendelt báródi szabad jobbágyok ősi fészke volt, a báródsági kerület és kapitány székhelye, mely már Benedek váradi püspök 1291 évi jegyzékében is szerepelt.

Nevét 1291-ben említette először oklevél Boroud néven.

1392-ben Magyarbarod, 1475-ben Barod (Magyar) néven írták.

A 14. századig szinmagyar lakosságú településre román lakosság telepedett le Magyarbarodra és lakossága fokozatosan elrománosodott.

1475-ben Barodi Vajda Stefan birtoka, akinek Nagybáródon kívül ekkor birtokában volt még Kisbáród, Cséklye, Szárazpatak, Hárombeznye és Kenechel is.

1499-ben is Barodi Vaida Stefan birtoka volt, kiről halála után Anastasiaé nevű őzvegyére maradt.

1500-ban Kabos Kristóf itteni birtokrészét 200 arany forintért zálogba adta.

1851-ben Fényes Elek leírásában hetivásárát is megemlítette.

1910-ben 3183 lakosából 477 magyar, 1286 szlovák, 1371 román volt. Ebből 1475 római katolikus, 1245 görögkatolikus, 239 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Egykor ezüstbányái is voltak, később pedig kőszénbányája volt. Hegyeiben sok fehér kovakő és márvány van.

Ide tartoztak Sarán, Zboristya, Magarics, Pallady-erdő és Szállender-erdő puszták is.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.