Szamoa
Szamoai Független Állam | |||
Malo Sa'oloto Tuto'atasi o Samoa Independent State of Samoa | |||
| |||
Nemzeti mottó: Faavae i le Atua Samoa (Szamoa Istenre épül) Nemzeti himnusz: The Banner of Freedom | |||
Fővárosa | Apia | ||
d. sz. 13° 35′, ny. h. 172° 20′Koordináták: d. sz. 13° 35′, ny. h. 172° 20′ | |||
Államforma | parlamentáris köztársaság | ||
Vezetők | |||
Államfő | Va'aletoa Sualauvi II | ||
Miniszterelnök | Naomi Mata'afa (vitatott) | ||
Miniszterelnök | Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi (vitatott) | ||
Hivatalos nyelv | szamoai, angol | ||
függetlenség | Új-Zélandtól | ||
kikiáltása | 1962. január 1. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 198 410 fő (2020)[1] | ||
Rangsorban | 188 | ||
Becsült | 199 000[2] fő (2020. december) | ||
Rangsorban | 188 | ||
Népsűrűség | 70 fő/km² | ||
HDI (2007) | 0,771 (94) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2 944 km² | ||
Rangsorban | 165 | ||
Víz | 0,3%% | ||
Időzóna | UTC (UTC+13) UTC+14 (UTC+14) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Szamoai tala (WST ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | WS | ||
Hívószám | 685 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .ws | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoai Független Állam témájú médiaállományokat. | |||
Szamoa, hivatalosan Szamoai Független Állam két nagy szigetet, Upolut és Savaiʻi-t, valamint 8 kisebb szigetet foglal magába a Csendes-óceán délnyugati részén, az egyenlítőtől 1 500 kilométerre délre. Az ország legmagasabb pontja a Mauga Silisili, a két főszigetet az Apolima-szoros választja el egymástól. A területét tekintve körülbelül Vas megye méretű országban 196 000-en laknak, népsűrűsége alig kétharmada a magyarországi adatnak. Keletről Amerikai Szamoával, délről Tongával, nyugatról Wallis és Futunával, északról pedig Tokelauval osztozik közös tengeri határon.
Az ország neve szamoai eredetű, jelentése a törzset jelentő Sā kifejezésből és egy helyi királyi dinasztia, a Moa szó összetételéből származik. Az őslakos szamoaiak által benépesített Szamoa-szigeteket 1722-ben fedezte fel a holland Jakob Roggeveen, az európai hatalmak 1899-ben gyarmatosították az országot. A háromhatalmi egyezmény értelmében a szigetcsoport nyugati részén, a jelenlegi állam területén a németek hozták létre gyarmatukat Német Szamoa néven, míg a keleti szigetek Amerikai Szamoaként az USA gyámsága alá kerültek. Németország első világháborús veresége után az ország Új-Zéland fennhatósága alá került Nyugat-Szamoai Gyámsági Terület néven. Szamoa 1962-ben nyerte el függetlenségét. Az angol és a szamoai egyaránt hivatalos nyelv. Az ország jelenlegi miniszterelnöke Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi.
Földrajz
Szamoa a Délnyugat-Csendes-óceánban fekszik, az egyenlítő vonalától délre, keleti szomszédjától, Amerikai Szamoától 130 km-re, a volt gyarmattartó Új-Zélandtól 2 900 km-re, Hawaii-tól 4 200 kilométer távolságra, délnyugatra található. Az ország földrajzilag és kulturálisan egyaránt a Szamoa-szigetekhez tartozik, a szigetsor nyugati része tartozik a fennhatósága alá. Az ország szárazföldi területének szinte teljes egészét a két fősziget, Savai’i (1708 km²) és Upolu (1125 km²) fedi le. A főváros, Apia Upolu északi partján fekszik, itt található az ország politikai és gazdasági központja.
Domborzat
Az ország geológiailag a Szamoa-szigetek többi tagjához hasonlóan a Szamoai forrópont vulkanizmusának köszönheti létét. A szigetlánc legnyugatibb tagja, Savaii mintegy 5,5 millió évvel ezelőtt keletkezett, majd a Csendes-óceáni-lemez mozgásának következtében nyugat felé sodródott, így újabb szigetek jöhettek létre a forrópont fölött, amely jelenleg a Mount Vailulu’u tengeralatti vulkán alatt helyezkedik el. Savaii és Upolu lényegében egy-egy hatalmas pajzsvulkán, amelynek alig néhány százaléka emelkedik ki a tenger felszíne alól. Ennek köszönhető a szigetek domborzatának hegyvidéki jellege.[3] Az ország legmagasabb pontja a Savaii-n található Mauga Silisili,[4] amely 1858 méterrel magasodik a tengerszint fölé. A két főszigetet az Apolima-szoros választja el, az összeköttetést kompjárat biztosítja. A szorosban található az ország másik két lakott szigete, a parányi Apolima és Manono-sziget.
Jelenleg aktív vulkáni tevékenység csak Savai’i szigetén észlelhető. Az 1700-as években volt egy nagyméretű vulkánkitörés, majd 1604–1606-ban volt kisebb kitörés, amely létrehozta az 50 km² kiterjedésű Saeaula-lávamezőt.
Vízrajz
Az ország nem rendelkezik nagy vízhozamú folyókkal, a bőséges csapadéknak köszönhető állandó patakok mind a szigetek középpontjában található hegyvidéken erednek és rövid út megtétele után közvetlenül az óceánba ömlenek. A legbővizűbb vízfolyás a Savai'i-n található Maliolio-folyó, amely 26 kilométeres hosszúságával egyben az állam leghosszabb folyója is. Áradásai gyakran sújtják a környező településeket.[5]
Éghajlat
A szigetek klímája trópusi, az időjárás egész évben párás. Az éves csapadékmennyiség területenként erősen változó, amíg a partvidéken évente 2,540 mm eső esik, addig ez az érték a belső hegyvidéken elérheti a 7,620 mm-t is. Az év során két évszak különböztethető meg, májustól októberig tart a száraz időszak, amikor a kedvező időjárási körülmények sok turistát vonzanak, majd novembertől áprilisig egy csapadékosabb évszak következik. A hőmérséklet alig változik, egész éveben 24-30°C körül mozog. A tengervíz az év legnagyobb részében kicsit melegebb, mint 20°C. [6][7]Az uralkodó szélirány a délkeleti, ez az esős évszakban, novemberben és decemberben északira változik, ekkor gyakoriak a tomboló viharok, tájfunok és hurrikánok söpörnek végig a szigeteken.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 30,0 | 29,0 | 30,0 | 30,0 | 29,0 | 29,0 | 29,0 | 28,0 | 28,0 | 29,0 | 30,0 | 29,0 | 29,2 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 24,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 23,1 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 450 | 380 | 350 | 250 | 160 | 120 | 80 | 80 | 130 | 170 | 160 | 370 | 2700 |
Forrás: Weatherbase |
Élővilág, természetvédelem
Szamoa természetes növénytakarója a partvidéken a buja esőerdő, a hegyvidékéket felhőerdő-vegetáció borítja. Mára a partvidéken nagyrészt kiirtották az erdőt, és taró, valamint kókuszpálma ültetvényekkel helyettesítették. A szigeteken jelenleg 83 madárfaj él, amelyből 10 endemikus. A madárvilág jellegzetes tagjai a szamoai papagájamandina, a tahiti póling, a szalagos guvat és a szamoai legyezőfarok.[8] Az ország területén élő egyetlen őshonos emlősfaj a denevérek rendjéhez tartozó veszélyeztetett szamoai repülőkutya. Az európaiak hurcolták be a szigeteken élő elvadult marhákat, disznókat és patkányokat. Szamoán ezenkívül számos őshonos gyík, két boafaj, valamint színes pók és rovarvilág él. 1978-ban alakították ki az ország első nemzeti parkját, az O Le Pupu Pue Nemzeti Parkot. Az ország számos súlyos környezeti problémával küzd, komoly gondot okoz a kivágott erdők termőtalajának erodálódása, a gyakori földcsuszamlások, az erdőtüzek és a főváros, Apia körzetében a természetes vizek ipari eredetű szennyezése. [9]
Nemzeti parkjai
Szamoa jelenleg két nemzeti parkkal rendelkezik, valamint 12 természetvédelmi területtel.
Sorszám | Nemzeti Park | Igazgatóság | Terület | Alapítva |
---|---|---|---|---|
1 | Lake Lanoto’o-i | Apia | 8500 ha[10] | 1976[11] |
2 | Pupu Pu'e | Apia | 5489 ha | 1978[12] |
Természeti világörökségei
Szamoa jelenleg nem rendelkezik világörökségi helyszínnel, két jelöltje van a javaslati listán:[13]
- Fagaloa Bay - Uafato Tiavea Természetvédelmi Terület (Kulturális és természeti, 2006)
- Manono, Apolima és Nuulopa Kultúrtáj (Kulturális, 2006)
Éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás hatásai napjainkban már az ország valamennyi gazdasági szektorát érintik. Egyre gyakoribbak a szélsőséges viharok és hirtelen, rövid idő alatt lezúduló csapadékmennyiségek, ezzel párhuzamosan egyre többször fordulnak elő a korábban szokatlannak számító, hosszan tartó aszályos időszakok. A globális felmelegedés miatt melegedő óceán fenyegeti az ország korallzátonyait, és a tengerszint emelkedés is komoly kihívás elé állíthatja Szamoát, mivel településeinek és mezőgazdasági területeinek, valamint infrastruktúrájának mintegy 70%-a az alacsonyan fekvő, veszélyeztetett zónában fekszik. A klímaváltozás hatásainak kezeléséhez 2014-ben a szamoai kormányzat egy 12,3 millió dolláros csomagot fogadott el. Az országnak a globális felmelegedés okozta krízishelyzet kezelésében nyújt pénzügyi és technikai segítséget az ENSZ Fejlesztési Programja. A Legkevésbé Fejlett Országok Alapítvány (LDCF) támogatásával valósul meg a program, amely a kulcsfontosságú gazdasági szektorok bevonásával hosszú távú stratégiát dolgoz ki a felmelegedés kezelésére. Suluimalo Amataga Penaia, a szamoai természeti erőforrások és környezetvédelem minisztériumának vezérigazgatója így fogalmazott:
,,Nem tudunk tovább növekedni és fejlődni nemzetként, hacsak nem biztosítjuk, hogy minden beruházást, legyen szó akár infrastruktúráról, élelmezésbiztonságról, ivóvíz-gazdálkodásról, gyógyászatról vagy turizmusról a klímaváltozás-előrejelzések legfrissebb adatainak tükrében vizsgáljunk meg és hajtunk végre. Rendkívül fontos a várható hatások kutatása, különös tekintettel a szélsőséges időjárási eseményekre és az ebből következő katasztrófákra.“[14] [15]
Történelem
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2018 novemberéből) |
A Kr. e. 1. évezredben a Lapita kultúra területeinek része volt.
940 és 1250 között a Tongai Királyság része. 1722-ben a holland Jakob Roggeveen fedezte fel a szigeteket. A következő látogató Louis-Antoine de Bougainville francia felfedező volt, aki 1768-ban a Navigátor-szigetek nevet adta a Szamoa-szigeteknek. Az 1830-as évek előtt korlátozottak maradtak a kapcsolatok az európaiakkal. Ekkortól angol misszionáriusok és kereskedők jártak ide. Az 1830-as évek végén kezdte missziós munkáját John Williams, a London Missionary Society tagja. Akkoriban a szamoaiakat kegyetlen és harcias embereknek ismerték. Összeütközésbe kerültek francia, brit, német és amerikai erőkkel. Mégis, a 19. század végén a gőzhajók fontos szenelőállomása lett Szamoa.
Amikor a németek érdeklődése a Szamoa-szigetek iránt nyilvánvalóvá vált, az Amerikai Egyesült Államok is felújította igényét. Nagy-Britannia hirtelenjében csapatokat küldött érdekei védelmére. Nyolc évig tartó polgárháború tört ki, amely során a szamoai harcoló feleket a három hatalom fegyverrel, kiképzéssel és néhány esetben harci egység kiküldésével támogatta. Mindhárom nagyhatalom hadihajókat küldött Apia kikötőjébe, s a helyzet háború kitörésével fenyegetett. Ekkor egy hatalmas vihar elpusztította vagy súlyosan megkárosította a jelen lévő hadihajókat, ami véget vetett a katonai konfliktusnak. A 20. század fordulóján háromhatalmi egyezmény osztotta Szamoát két részre: a szigetcsoport keleti fele az Amerikai Egyesült Államoké lett (Tutuila-szigetek 1900-ban és 1905-ben hivatalosan is Manu’a). Ez a mai Amerikai Szamoa. Az ország jelenlegi területén a németek hozták létre adminisztrációjukat Német Szamoa néven. Nagy-Britannia feladta minden Szamoára vonatkozó igényét. Hasonlóan cselekedett Németország a Tonga-szigetek vonatkozásában. Ugyanekkor rendezték bizonyos területek helyzetét a Salamon-szigeteken és Nyugat-Afrikában. Szamoa első német kormányzója Wilhelm Solf volt, aki később a császári Németország gyarmatügyi minisztere lett. 1914. augusztus 29-én ’Upolu szigeten új-zélandi csapatok szálltak partra és ellenállás nélkül felszámolták a német hatalmat. Ezt Nagy-Britannia kérte Új-Zélandtól azért, hogy megszüntessék az itteni német rádióállomás működését.
Az első világháborútól 1962-ig Új-Zéland kormányozta Szamoát, az első időben népszövetségi mandátumterületként, később ENSZ gyámsági területként. Az új-zélandi adminisztráció ideje alatt két nagyobb incidens történt. Az első az volt, hogy az 1918–1919-es spanyolnáthajárványban a szamoai lakosság mintegy ötöde meghalt. 1919-ben királyi bizottság vizsgálta a járvány körülményeit. Megállapítása szerint a járvány a Tahune hajó 1918. november 7-i érkezésével kezdődött. A hajó Aucklandból jött és az új-zélandi adminisztráció hozzájárulásával megtörte a karantént. Hét nappal később Upoluban kitört az influenzajárvány és nagyon gyorsan elterjedt az egész területen.
A második nagyobb incidens a kezdetben békés Mau tiltakozó mozgalom volt. Az 1920-as évek elején az új-zélandi adminisztráció szamoai népet sújtó intézkedései ellen tiltakoztak. A Maut kezdetben Olaf Nelson vezette, aki szamoai–svéd félvér volt. Nelson száműzetésben élt az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején, de pénzügyileg és politikailag továbbra is támogatta a szervezetet. A szervezet újonnan választott vezetője, Tupua Tamasese Lealofi nagyfőnök is az erőszakmentesség híve volt. Követői békés tüntetést tartottak Apia belvárosában 1929. december 28-án. Az új-zélandi rendőrség letartóztatta a tüntetés vezetőit. Amikor ellenálltak a letartóztatásnak, összecsapás alakult ki a rendőrség és a Mau között. A rendőrtisztek összevissza lövöldöztek a tömegbe. Még az előkészületek idején felállítottak egy géppuskát, s azt használták is a Mau szétszórására. Tamasase főnököt meglőtték és megölték, miközben ő a tömeget próbálta lecsendesíteni, a „Peace, Samoa!” szavakat kiabálva. Aznap még tíz másik ember halt meg és kb. ötvenen sebesültek meg a géppuskalövedékektől és a rendőrök gumibotjaitól. Ez a nap a szamoaiak számára a fekete szombat. A Mau mozgalom tovább erősödött, zömében továbbra is erőszakmentes maradt és kiterjed a befolyásos, hagyományos női szervezetekre is. A szamoai nép ismétlődő erőfeszítései eredményeként Nyugat-Szamoa 1962-ben független lett és barátsági szerződés írt alá Új-Zélanddal. A Csendes-óceán térségében Szamoa vált elsőként független országgá.
Az 1997-es alkotmánykiegészítés megváltoztatta az ország nevét Nyugat-Szamoáról Szamoára. A névváltoztatást Amerikai Szamoa ellenezte, saját identitásuk veszélyeztetésének ítélve. Az ottani szóhasználatban továbbra is Nyugat-Szamoáról beszélnek. A két Szamoán ugyanaz a nép él, ugyanazt a nyelvet beszélik, de kultúrájuk mára erősen különbözik. Amerikai Szamoáról gyakran emigrálnak Hawaiiba és az Amerikai Egyesült Államok más részeire, sok amerikai szokást vettek fel. Amerikai futballt és baseballt játszanak. Nyugat-Szamoáról főleg Új-Zélandba emigrálnak, rugbyt és krikettet játszanak.
Dátumugrás
1892-ben a dátumválasztó vonal nyugati oldaláról a keletibe lépett át az ország. 2011-ben azonban fordítva, így Szamoán kimaradt a 2011. december 30-ai, pénteki nap, ugyanis december 29-én éjfélkor új időzónába lépett az ország, így 29-e után 31-e következett.[16] Az időzónaváltás indoka az Ausztráliával és Új-Zélanddal való kereskedelem elősegítése, amit az eddig érvényben lévő időeltolódás nehezített. Az alkalmazottak megkapták pénteki bérüket, a bankok viszont nem számolhattak fel kamatot a pénteki napra. Érdekesség, hogy Amerikai Szamoa nem tért át másik időzónába.[17]
Államszervezet és közigazgatás
Nemzeti jelképek
A szamoai zászlóban megjelenő öt csillag a Dél Keresztjét, míg a kék szín a szabadságot, a vörös a bátorságot jelképezi és egyúttal az állam hagyományos színe.[18] A nemzeti címer egy hullámok fölé emelkedő kókuszpálmát ábrázol, megjelenik a Dél Keresztje, valamint a kereszténységet szimbolizáló kereszt is. A címer hátterét az ENSZ logója alkotja, utalva az ország ENSZ-gyámsági terület múltjára.[19] Szamoa nemzeti himnusza a Banner of Freedom, amelyet Sauni Iiga Kuresa fidzsii származású zeneszerző komponált 1962-ben.[20] Az ország nemzeti virága a vörös gyömbér, más néven alpinia purpurata. Az örökzöld növény nevét erőteljes gyömbérillatáról kapta, virágzata élénk bíbor színű.[21] Szamoa nemzeti madara az endemikus, veszélyeztetett fogasgalamb, régebbi nevén bagolycsőrű galamb (Didunculus strigirostris). [22]
Alkotmány, államforma
Az ország parlamentáris köztársaság. Az 1962-es függetlenségtől egészen 2007-ig parlamentáris monarchia. II. Malietoa Tanumafili király (1913–2007) halálát követően a következő államfőt már csak ötéves időtartamra választják és nincsenek királyi kiváltságai sem. Azóta az ország államformája köztársaság.
1970 óta a Nemzetközösség, 1976-tól az ENSZ tagja.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Politikai pártok
A szamoai parlament, a Fono 49 tagját 5 évente választják a britekhez hasonlóan egyéni választókerületekben az ország 21 évesnél idősebb lakosai. Szamoa politikájának egyeduralkodó pártja az Emberi Jogok Védelmezője Párt nevű konzervatív formáció, amely 1982-óta dominálja az ország politikáját. Jelenlegi vezetője Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi, az ország miniszterelnöke. [23] A 2016-os választásokon a párt a szavazatok 57,3%-val a területi alapon torzító egyéni választókerületes rendszernek köszönhetően 35 helyet szerzett. (A győztes mindent visz.) A választásokat követően 10 független képviselő átállt a kormánypárti frakcióba, így az Emberi Jogok Védelmezője Párt jelenleg 9/8-os szupertöbbséggel kormányozhat. Az egyetlen parlamenti ellenzéki párt az agrárreformot követelő kereszténydemokrata Tautua Szamoa. A következő választást 2020 júliusában fogják tartani, Tuilapea már bejelentette, hogy ismét indulni fog a miniszterelnöki posztért.[24]
Közigazgatási beosztás
Szamoa 11 adminisztratív körzetből áll, amelyek a hagyományos törzsi területek határait követik. A parlamenti választókörzetek nagyrészt a közigazgatási kerületek határain alapulnak, azonban a népesebb adminisztratív egységek több voksolási területre oszlanak.
sorszám | Körzet | székhely | terület (km²) |
lakosság (2001) | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Upolu | ||||||||||||||||||||||||
1 | Tuamasaga | Apia | 479 | 83.191 | ||||||||||||||||||||
2 | A'ana | Falelatai | 193 | 20.167 | ||||||||||||||||||||
3 | Aiga-i-le-Tai1) | Mulifanua | 27 | 4.508 | ||||||||||||||||||||
4 | Atua2) | Aleipata at Saleaaumua | 413 | 21.168 | ||||||||||||||||||||
5 | Va'a-o-Fonoti | Samamea | 38 | 1.666 | ||||||||||||||||||||
Savai'i | ||||||||||||||||||||||||
6 | Fa'asaleleaga | Safotulafai | 266 | 12.949 | ||||||||||||||||||||
7 | Gaga'emauga3) | Samalae'ulu | 223 | 7.108 | ||||||||||||||||||||
8 | Gaga'ifomauga | A'opo | 365 | 4.770 | ||||||||||||||||||||
9 | Vaisigano | Neiafu | 178 | 6,643 | ||||||||||||||||||||
10 | Satupa'itea | Gautavai | 127 | 5.556 | ||||||||||||||||||||
11 | Palauli | Vailoa i Palauli | 523 | 8.984 | ||||||||||||||||||||
Szamoa | Apia | 2 831 | 176 848 | |||||||||||||||||||||
1) Manono, Apolima és Nu'ulopa együtt | ||||||||||||||||||||||||
2) Aleipata-Inseln és Nu'usafe'e együtt | ||||||||||||||||||||||||
3) 2 kis exklávé falu Upolun |
Védelmi rendszer és rendőrség
Szamoa nem rendelkezik reguláris katonai erővel semmilyen formában. Védelmi szerződése van Új-Zélanddal, amely Szamoa kérésére segítséget nyújt ellenséges támadás esetén.[25] Az ország belső rendjét az 500 fős rendőrség tartja fenn, amely egy Guardian-osztályú járőrhajóval is rendelkezik. A szamoai rendőrség közvetlen jogelődje az új-zélandi fennhatóság alatt álló Nyugat-Szamoai rendőrség volt.[26]
Külkapcsolatok
1962-ben elnyert függetlenségét követően barátsági szerződést kötött a korábban a szigeteket mint gyámsági területet kormányzó Új-Zélanddal. A későbbiekben számos kétoldalú egyezményen túl Szamoa tagja lett többek között az ENSZ-nek (1976). Alapító tagja a Csendes-óceáni Fórumnak, tagja a Csendes-óceáni Közösségnek.
Népesség
Népességének változása
Lakosok száma | 108 645 | 130 687 | 147 323 | 154 010 | 159 281 | 164 073 | 172 191 | 177 677 | 184 704 | 198 410 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2020 |
Legnépesebb települések
A szamoaiak legnagyobb része a szigetek benépesülése óta apró tengerparti falvakban él. Nagyon alacsony a városi lakosság aránya, 2004-ben alig 22% élt urbanizált területen[27], ez a szám 2018-ra 18,2%-ra csökkent. Az ország egyetlen jelentős városa a főváros, Apia, ezen kívűl még a Savai'i szigetén fekvő kompkikötő, Salelologa rendelkezik ezzel a státusszal. Nagyobb lakosságú települések még Vaitele, Faleasiu és Vailele is.
Vallás
Az európai utazók érkezése előtt a szamoai őslakosság egy polinéz politeista törzsi vallást gyakorolt, amely összetett mitológiával rendelkezett. A vallási rítusokat általában a családfők és az idősek vezették. Az első keresztény misszionáriusok a 19.század első felében érkeztek meg a szigetekre és hamar megtérítették az ország lakosságát. A szamoaiak életében napjainkban is központi szerepet tölt be a vallás. A 2016-os népszámlálás adatai szerint a lakosság körében a legnagyobb felekezet a Szamoai Kongregacionalista egyház, amelyhez a népesség 29%-a tartozik, ezt követik 18,8%-al a katolikusok, majd 16,9%-al a helyi mormon közösség, a metodisták 12,4%-ot, az Isten Gyülekezetei (Assemblies of God) 6,8%-ot, a Hetednapi Adventista Egyház pedig 4,4%-ot tesz ki. A lakosság fennmaradó 11,8%-a különböző apró felekezetek gyülekezetéhez tartozik. A népesség alig 0,2%-a vallotta magát nem vallásosnak.[28][29] Függetlenné válása után Szamoa szekularizált államként határozta meg magát, azonban a 2010-es évektől kezdődően a Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi miniszterelnök által vezetett politikai formáció, az Emberi Jogok Védelmezője Párt kormányzása alatt a kereszténység egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a közéletben is. 2017-ben végül megváltoztatták az alkotmányt, amelynek szövege immár ,, Az Atya, a Fiú és a Szentlélek által alapított ország"-ként hivatkozik Szamoára.[30]
Etnikai és nyelvi megoszlás
Szamoa államalkotó nemzete a polinéz népek családjába tartozó szamoaiak, akik Amerikai Szamoán is az őslakosságot alkotják. A népesség etnikailag meglehetősen homogén, a lakosság 92,6%-a helyi származású. A maradék 7%-ot a kevert európai-polinéz leszármazottak adják, az európaiak a népesség alig 0,4%-át tesz ki. Az őshonos népesség legnagyobb hányada napjainkban is apró tengerparti falvakban él, míg a kevert népesség a fővárosban, Apiában összpontosul.[31] Az ország hivatalos nyelve a szamoai, amely beszélőinek több mint a fele Új-Zélandon, Ausztráliában vagy az Egyesült államokban él a nagyfokú emigráció következtében.[32]
Diaszpóra
Egészségügy
Gazdaság
A lakosság földművelésből, halászatból és idegenforgalomból él.
Általános adatok
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság a munkaerő kétharmadát foglalkoztatja, elsősorban kókuszt termesztenek. Fontos terményei még a kakaó, a kopra és a táró.
Ipar
Kereskedelem
Szamoa éves exportjának értéke 2018-ban 46 101 ezer $ volt, importja 362 883 ezer $-ra rúgott, ami erős külgazdasági deficitet jelent. legfontosabb exportpartnere Amerikai Szamoa, ezt követi Új-Zéland és a Tokelau-szigetek. Az importtermékek legnagyobb hányada Új-Zélandról érkezett, ezt követi Szingapúr, majd Kína.[33] [34]
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Közlekedés
Az ország közúthálózata meglehetősen fejlett, a közutak hossza 790 km, amelynek körülbelül 40%-át fedi burkolat. A közúthálózat legnagyobb részét a két fősziget, Savai'i és Upolu tengerpartján körbefutó utak adják, amelyek csaknem az összes települést bekapcsolják az országos közlekedésébe. A két földdarabot elválasztó Apolima-szoroson keresztül kompjárat biztosítja a az autós és gyalogos közlekedést. Az ország legfontosabb légikikötője az Upolu északnyugati partján fekvő Faleolo Nemzetközi Repülőtér, ahonnan az utasok Új-Zélandra, Tongára, Amerikai Szamoára, valamint Hawaiira utazhatnak. Szamoa állami tulajdonú légitársasága a Polynesian Airlines, amely a régió egyik legfontosabb ilyen célú szervezete. Savai'i szigetén található még két kisebb, burkolatlan és csak gazdasági célokra használt repülőtér, a belföldi légiforgalom nem jelentős. A közúti közlekedés 2009 óta bal oldali. Szamoa energiaellátásának 62% import üzemanyagból származik, míg a fennmaradó hányadot egy upolui vízerőmű biztosítja. [35][36]
Kultúra
Oktatási rendszer
Szamoa gazdasági fejlettségéhez mérten jól kiépült oktatási rendszerrel rendelkezik. Az UNESCO 2012-es jelentése alapján a felnőtt lakosság 99%-a tud írni és olvasni, szemben a csendes-óceáni regionális átlaggal, ahol ez az arány csak 71%. A kisgyermekkori oktatás legfontosabb helyszínei a falusi óvodák, amelyeket általában a helyi közösség működtet. Az általános iskolába beíratott gyermekek száma magas, csaknem minden tanuló elvégzi a nyolc általánost. Az iskolák fenntartói az Oktatási Minisztérium és öt egyházi misszió. A középiskolát már kevesebben járják ki, a gimnazista korú lányok 69,5%-a, a fiúk 50,6%-a látogat csak valamilyen oktatási intézményt. A kormányzat fenntart kiemelt középiskolai intézményeket is, ahol a tanítás angolul folyik. A hosszútávú cél az ország szamoai-angol kétnyelvűvé válása, amely segítheti Szamoa versenyképesebbé válását és gazdasági felzárkózását is. Az ország legfontosabb felsőoktatási intézményei a 2000 diákot oktató Szamoai Nemzeti Egyetem, a Piulai Teológiai Főiskola valamint a Dél-Óceániai Egyetem szamoai kampusza, de a legtöbb egyetemista fiatal Új-Zélandra, Ausztráliába vagy az USA-ba megy tanulni, ezt a gyakorlatot számos ösztöndíjprogram támogatja.[37][38][39]
Kulturális intézmények
Tudomány
Új-Zéland kiterjedt tudományos és technikai segítséget nyújt Szamoa számára. Az ország tudományos életének fejlődését különböző projektekkel támogatja a volt gyarmattartó Németország, valamint Japán és az Egyesült Államok is. Az ENSZ Fejlesztési Programja segíti Szamoát a gyakori cunamik elleni védekezésben, valamint az ország nagy megújuló-energia potenciáljának kihasználásában és elmaradott elektromos hálózatának fejlesztésében.[40] Az UNESCO Dél-Csendes-óceáni területi irodáját Apiában állította fel, amely a helyi kulturális és természeti örökség megóvásán túl célul tűzte ki a tudomány népszerűsítését a fiatalok körében a régióban.[41] Az Apiában 1988-ban alapított Szamoa Nemzeti Egyetem rendelkezik egy természettudományi karral, az 1977-ben Apiában alapított Dél-Óceániai Egyetemen pedig agrár és jogtudományokat tanulhatnak a szamoai diákok.[42]
Művészetek
Hagyományok, néprajz
Gasztronómia
A szamoai ételkészítés hagyományos eszköze az umu: a földön tüzet raknak, amin kisméretű köveket hevítenek fel, majd ezeken sütik meg az előkészített ételeket. A fogások alapjai legtöbb esetben a taró és a kenyérfa gyümölcse, erre kerülnek rá a bőségesen termő trópusi gyümölcsök, mint a banán, az ananász, a csillaggyümölcs, a mangó és a papaja. A legtöbb szamoai ételnél fölhasználják a kókuszdió különféle részeit, a húsételek a két hagyományosan tartott háziállatból, a csirkéből és a disznóból készülnek. Fontos szerepet játszanak az étrendben a frissen fogott halak és a tenger gyümölcsei is. Népszerű alap fogás a palusami, amelynek készítése során kókuszhéjban sütnek kókuszkrémet az umu-n, valamint a citromlében, chiliben és hagymaágyon pácolt nyers hal, az oka. [43]
Turizmus
Esőerdővel borított sziklás hegyeivel és homokos strandjaival Szamoa igazi trópusi paradicsom. A természeti környezet és a jó közbiztonság minden évben számos turistát vonzz, akiknek száma folyamatosan növekszik: míg 2010-ben 124 000 turista érkezett, 2018-ban már 191 000-en látogatták meg a szigetországot.[44] Népszerű turista célpontok a jól kiépített infrastruktúrával rendelkező Upolu központi hegyvidékének akár 100 m magas vízesései, krátertavai és tanösvényei, valamint a sziget strandjai. Savai'i nehezebben megközelíthető, de sokan felkeresik látványos lávamezőit, barlangjait és fúvóit (blowhole).[45] Számos látogatót vonzanak a búvárkodás lehetőségei a partmenti vizekben és a korallzátonyokon. A kulturális turizmus célpontjai a különböző őslakos ünnepek, falvak és táncok, valamint a híres író, Robert Louis Stevenson házából kialakított múzeum.[46][47]
Sport
A szigetország nemzeti sportja a rögbi, a tehetséges szamoai játékosok régóta játszanak különböző nagynevű szamoai, új-zélandi és amerikai csapatokban. A hétköznapokban közkedvelt sport még a krikett helyi változata, a kirikiti, amelyben nincsen korlátozva a résztvevő játékosok létszáma. A falvak gyakran rendeznek egymás között bajnokságokat, amelyek fontos közösségi eseménynek számítanak és általában nagy népünnepély kíséri őket, amihez a vendéglátó község biztosítja a szükséges étel és italmennyiséget. A polinézek vendéghajós kenuik segítségével népesítették be a csendes-óceáni szigetvilágot és az evezés hagyományos hajókkal továbbra is népszerű sport a helyiek körében. A legtöbb kenu csak a nyugodt vízű lagúnákban használható, de készülnek komolyabb szerkezetű nyílt óceáni evezős csónakok is. Hagyományos bennszülött sportok még a futóverseny, a kakasviadal, a helyi darts (tiak) és a dárdahajítás is.[48] A futball is népszerű sport, bár a szamoai labdarúgó-válogatott nem ért el jelentősebb sikereket az elmúlt években. A szamoai labdarúgó-bajnokság 1968-ban alakult meg, nem sokkal a függetlenné válás után.[49]
Olimpia
Szamoa 1984-ben vett először részt az olimpiai játékokon, azóta minden nyári olimpián képviseltette magát. A téli játékokon még nem vett részt. Eddig összesen egy ezüstérmet szerzett, amelyet a 2008-as pekingi olimpián nyert el. Ele Opeloge női súlyemelő eredetileg negyedik helyen végzett a sporteseményen, azonban egy utólagos vizsgálat 2016-ban bebizonyította, hogy a második és a harmadik helyezett versenyző doppingolt, így a második helyezettnek járó díjat utólagosan a szamoai színekben részt vett versenyzőnek ítélte a bizottság. A Szamoai Sportszövetség és Nemzeti Olimpiai Bizottság 1983-ban alakult meg.[50]
Ünnepek
Az alábbi táblázat Szamoa hivatalos állami ünnepeit sorolja fel.[51]
Dátum | Magyar név | Szamoai név | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Január 1. | Újév | Po vaelua o le Tausaga Fou | |
Január 2. | Szilveszter napját követő nap | Aso i le maeʻa o le Tausaga Fou | |
– | Nagypéntek | Manuia le Aso Faraile | dátum változó |
– | Nagyszombat | Manuia le Aso Faraile | dátum változó |
– | Húsvétvasárnap | Aso Sa o le Eseta | dátum változó |
– | Húsvéthétfő | Aso Gafua o le Eseta | dátum változó |
Május 11. | Anyák napja | Aso o Tina | |
Június 1. | Függetlenség napja | Aso Tutoʻatasi | Az ország 1962-ben nyerte el függetlenségét Új-Zélandtól Nyugat-Szamoai Független Állam néven |
Augusztus 10. | Apák napja | Aso o Tama | |
Október 12. | Lotu a Tamaiti (Fehér Vasárnap) | Lotu a Tamaiti | Közös ünnep Amerikai Szamoával, a lakosok fehér ruhába öltöznek, a gyermekek ajándékokat kapnak [52] |
December 25. | Karácsony | Kerisimasi | |
December 26. | Karácsony másnapja (Boxing Day) | Aso fusu |
Jegyzetek
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank
- ↑ ENSZ- becslés
- ↑ A Visitor's Field Guide to Savai’i. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
- ↑ Szamoa zászlaja
- ↑ Maliolio River stream, Samoa. ws.geoview.info. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
- ↑ Weather & Climate in Samoa | Samoa Tourism Authority. www.samoa.travel. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
- ↑ CLIMATE OF SAMOA. www.samet.gov.ws. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
- ↑ Doug Pratt: Notes on the natural history, taxonomy, and conservation of the endemic avifauna of the Samoan Archipelago
- ↑ Samoa | History, Flag, Map, Population, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
- ↑ Lake Lanoto’o National Park (Samoa) | PIPAP. pipap.sprep.org. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
- ↑ Samoa protected areas (PDF)
- ↑ Ramsar Sites Information Service: O Le Pupū Puē National Park
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Samoa (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
- ↑ Samoa starts cross-sectoral response to climate change adaptation (angol nyelven). UNDP. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
- ↑ Penehuro Fatu Lefale: Ua ‘afa le Aso- Stormy weather today: traditional ecological knowledge of weather and climate. The Samoa experience (317-335.oldal)
- ↑ Elmarad a péntek Szamoán
- ↑ Kimaradt Szamoán a mai nap
- ↑ Samoa Flag and Description. www.worldatlas.com. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
- ↑ Samoa - Heraldry of the World (angol nyelven). www.heraldry-wiki.com. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
- ↑ Samoa – nationalanthems.info. www.nationalanthems.info. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
- ↑ adminplant: Alpinia purpurata – vörös gyömbér | Plantarium (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 6.)
- ↑ National Symbols Of Samoa - Flag, Emblem, Captial, Animal, Bird, Fruit, Tree, Flower, Sport. www.geocountries.com. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
- ↑ Szamoa parlamentjének weboldala
- ↑ RNZ: Szamoa miniszterelnöke indul a következő választásokon is
- ↑ CIA World Factbook: Samoa military 2020. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
- ↑ Police of Samoa: History-timeline. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
- ↑ Vajda Béla. Nagy Világatlasz, 318-319. o.. Hozzáférés ideje: 2021. február 15.
- ↑ Samoa Bureau of Statistics: 2016-os népszámlálás Szamoán; 7.oldal. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
- ↑ Samoan Culture - Religion (angol nyelven). Cultural Atlas. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
- ↑ Wyeth, Grant: Samoa Officially Becomes a Christian State (amerikai angol nyelven). thediplomat.com. (Hozzáférés: 2021. január 27.)
- ↑ Nations Encyclopedia: Samoa - Ethnic groups
- ↑ Ominglot: Samoan language
- ↑ WITS: Export of Samoa
- ↑ WITS: Import of Samoa
- ↑ Samoa Infrastructure, power, and communications, Information about Infrastructure, power, and communications in Samoa. www.nationsencyclopedia.com. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
- ↑ „Samoan cars ready to switch sides”, 2009. szeptember 7. (Hozzáférés: 2020. december 10.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Education - Samoa - area, system. www.nationsencyclopedia.com. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- ↑ Samoa - Government and society (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- ↑ Samoa Education System. www.scholaro.com. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- ↑ UN Development Programme: Em[powered] island communities lead energy innovation
- ↑ UNESCO: Samoa
- ↑ Az USP Egyetem honlapja
- ↑ Samoan Food | Learn About Samoan Food & Cuisine | Samoa Tourism. www.samoa.travel. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- ↑ Samoa Tourism Statistics 1995-2020. www.macrotrends.net. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- ↑ Angol-magyar geológiai szótár – English-Hungarian Geological Dictionary|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven). blowhole - fúvó, 2304. számú: regi.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- ↑ Tourism in Samoa. www.nationallibraryofsamoa.org. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- ↑ Welcome to Samoa | Pacific Island Holiday | Official Guide. www.samoa.travel. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- ↑ Sport in Samoa. www.topendsports.com. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- ↑ Samoa Football | Samoa Football Federation (amerikai angol nyelven). Samoa Football. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- ↑ Olympedia – Samoa. www.olympedia.org. (Hozzáférés: 2020. december 5.)
- ↑ https://www.officeholidays.com/countries/samoa/2020
- ↑ Lotu a Tamaiti Holiday in Samoa in 2021