Vedresábrány
| Vedresábrány (Abrămuț) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Község | Monospetri | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 417015 | ||
| SIRUTA-kód | 27178 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 425 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 201 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 119 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 22° 15′ 16″47.322958°N 22.254395°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 23″, k. h. 22° 15′ 16″47.322958°N 22.254395°E | |||
 | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vedresábrány (Abrămuț) az érmelléki hegyek alatt, Margittától délnyugatra, a Berettyó mellett, Monospetri és Érfancsika közt fekvő település. A régi iratok is sokszor összekeverik Monostorosábránnyal.
Népessége
1910-ben 644 lakosa volt, ebből 321 magyar, 317 román volt, melyből 48 római katolikus, 312 görögkatolikus, 219 református volt.
2011-ben a községnek összesen 3041 lakosa volt, ebből magyar 2078 (68,3 %), román 939, cigány 13, egyéb anyanyelvű 9.[1]
Története
A fennmaradt oklevelek szerint a falu a tatárjárás előtt nem a mai helyén állt. 1334-1338 körül Magosabram néven említette oklevél. 1397-ben a fennmaradt oklevél a Berettyónál Királyival határos helynek írta. 1425-ben, 1445-ben Molnosabran néven a Csáky család birtokai közé tartozott. 1436-ban Abranfalva, 1599-ben Veödreös Abram, 1863-ban Alsó-Ábrány (Felső-Ábránynak a későbbi Érábrányt hívták), 1920-ban Abramul de Jos (= Alsóábrány), 1936-ban Abrămuț néven írták.
A 19. század elején gróf Sternberg Ádám, gróf Zichy Ferenc birtoka volt. Az 1851. évi összeíráskor Vedres-Ábránynak 260 görögkatolikus, 170 református, 10 zsidó lakosa volt. Birtokosa ekkor Zichy Ferenc volt.
A 20. század elején Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
Nevezetessége
- Református temploma az ősi egyház helyén 1643-ban épült, tornya 19. századi. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01092 sorszámon szerepel.[2]
- Görögkatolikus temploma 1800 táján épült.
Hivatkozások
- ↑ http://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2012/08/TS6.pdf
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}