Ugrás a tartalomhoz

Kövesd (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kövesd (Cuieșd)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségTataros
Rangfalu
KözségközpontTataros
Irányítószám417091
SIRUTA-kód27775
Népesség
Népesség367 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 22° 17′ 41″47.111430°N 22.294850°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 22° 17′ 41″47.111430°N 22.294850°E
SablonWikidataSegítség

Kövesd (Cuieșd), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Réz-hegység alatt, a Gyepes-patak mellett, Élesdtől északnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kövesd Árpád-kori település. Nevét már 1283-ban p. Kuesd néven említette a püspöki tizedjegyzék.

1360-ban Kwesd, 1475-ben Kewesd, 1808-ban Kövesd h., Kujesd, 1913-ban Kövesd néven írták.

1324 p. Kuesd a Rátót nemzetség birtokai közé tartozott, melyen 1283-ban (?) Leustach, István és Olivér fiai osztoztak meg.

1324-ben Olivér unokája: László a rokon Roland nádor fiait azzal vádolta meg, hogy e birtokon 7 évvel azelőtt hatalmaskodtak.

1336-ban Kövesd csere tárgyául szolgál a Rátót és a Csanád nemzetségbeliek között.

1360-ban a Telegdiek a földesurai.

A 15. században a leleszi levéltár egyik oklevele már a mai nevén említi.

A 19. század elején birtokosai a gróf Batthyányak voltak, a 20. század elején pedig gróf Zichy Jenő volt itt a nagyobb birtokos, aki az ide tartozó Magaslakon szép kastélyt is épített.

A község határában jó minőségű malomkő-anyag is volt.

1910-ben 618 lakosából 24 magyar, 50 szlovák, 514 román volt. Ebből 54 római katolikus, 11 református, 541 görögkeleti ortodox és 11 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]