Palota (Szlovákia)
| Palota | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Mezőlaborci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Vasiľ Bomberovič |
| Irányítószám | 068 01 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | ML |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 193 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 439 m |
| Terület | 24,12 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 16′ 09″, k. h. 21° 59′ 39″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 09″, k. h. 21° 59′ 39″ | |
| Palota weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palota témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Palota (szlovákul: Palota, ukránul: Palata) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
Fekvése
Mezőlaborctól 10 km-re keletre, a lengyel határ mellett, a Vidranyka-patak partján fekszik.
Története
1330-ban „Palata” néven említik először. A homonnai uradalom része volt, a 18-19. században a Csákyaké. 1556-ban nem fizetett adót. 1715-ben 9 házas és 9 ház nélküli jobbágytelke volt. 1787-ben 70 házában 498 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PALOTA. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik Vidrányhoz egy órányira Galitzia szélén, sovány határja 2 nyomásbéli, melly kevés zabot, tatárkát, és krompélyt terem, erdője van, szőleje nints, szénából is szűkölködik, piatza Homonnán van.”[2]
1828-ban 76 háza volt 559 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Palota, orosz falu, Zemplén vmegyében, a gallicziai határszélen: 550 g. kath., 9 zsidó lak., 1152 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. katholikus lakossal. Házainak száma 71. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a gróf Csákyak voltak az urai. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1863-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
1944-ben a harcok során a falu leégett.
Népessége
1910-ben 413-an, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 183 lakosából 90 szlovák, 64 ruszin és 25 cigány volt.
2011-ben 185 lakosából 94 ruszin, 43 szlovák és 39 cigány.
Nevezetességei
Ortodox temploma 1862-ben épült neoklasszicista stílusban.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Mezőlaborci járás települései | ||
|---|---|---|
Mezőlaborc (Medzilaborce) | ||
Bajna (Zbojné) · Csabaháza (Čabalovce) · Csebény (Čabiny) · Izbugyabéla (Zbudská Belá) · Kalenó (Kalinov) · Laborcbér (Brestov nad Laborcom) · Laborcfő (Habura) · Laborcradvány (Radvaň nad Laborcom) · Laborcrév (Krásny Brod) · Meggyfalu (Oľšinkov) · Nagycsertész (Čertižné) · Nyágó (Ňagov) · Olyka (Oľka) · Ökröske (Volica) · Palota · Repejő (Repejov) · Rokitóc (Rokytovce) · Roskóc (Roškovce) · Szukó (Sukov) · Valentóc (Valentovce) · Világ (Svetlice) · Virava (Výrava) |  | |
