Olyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olyka (Oľka)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Mezőlaborci
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1407
Polgármester Štefan Vasilenko
Irányítószám 067 04
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 320 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 244 m
Terület 31,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olyka  (Szlovákia)
Olyka
Olyka
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 49° 09′ 15″, k. h. 21° 50′ 40″
é. sz. 49° 09′ 15″, k. h. 21° 50′ 40″
Olyka weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Olyka, (szlovákul Oľka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában, Mezőlaborctól 21 km-re délre. Gödrösolyka, valamint Homonnaolyka és Sztropkóolyka 1994-es egyesülése. 2011-ben 320 lakosából 166 ruszin és 136 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

1408-ban említik először. Eredetileg három falu volt, Gödrös- Homonna- és Sztropkóolyka.

Sztropkóolyka, vagy másképpen Alsóolyka első írásos említése 1569-ből származik "Ilka" néven. A falu a 16. században keletkezett, a sztropkói uradalom része volt. 1767-től a Dessewffy család birtoka, majd a 19. században a Keglevich családé lett. 1715-ban 7 ház nélküli és 3 házas jobbágytelke volt. 1787-ben 36 házában 257 lakos élt. 1828-ban 49 háza volt 369 lakossal. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. 1944 szeptemberében a németek partizántevékenység miatt a falut felgyújtották.

Homonnaolyka, vagy másképpen Felsőolyka 1408-ban "Elke" néven bukkan fel először az írott forrásokban, később 1430-ban "Lyka" néven említik. A sztropkói uradalom része volt, amjd 1767-től a Szulyovszky családé. 1598-ban 21 adózó portája volt. 1715-ban malom, 5 ház nélküli és 19 házas jobbágytelke volt. 1787-ben 54 házában 350, 1828-ban 58 házában 419 lakos élt. Lakói erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1944 szeptemberében a németek partizántevékenység miatt a falut felgyújtották.

Gödrösolyka, vagy másképpen Krivaolyka 1474-ben tűnik fel írott forrásban először. A Drugeth és Izbugyai családok birtoka volt. A homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. században a Joanelli és Zmábory, a 19. században a Batiz család birtoka. 1715-ben 2 ház nélküli és 8 házas jobbágytelke volt. 1787-ben 12 házában 73 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 122 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból éltek. 1965-ben csatolták Olykához.

Vályi András szerint "Sztropko Olyka. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Dezsõfy Uraság, lakosai ó hitûek, fekszik Homonna Olykához 1/2 órányira, határja hasonló Homonna Olykáéhoz." [2]

"Homonna Olyka. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szulyovszky Uraság, lakosai ó hitûek, fekszik Sztropko Olyka, és Kriva Olykához is 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, árpát, zabot, tatárkát, bandurkát, és gabonát terem, erdeje van, szõleje nints, széna nélkûl szûkölködik, piatza Sztropkón, vagy Varannón." [2]

"Olyka Kriva. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homonna, Olykához, és Pákosztóhoz közel, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdõjök tölgyes, és bikkes, szõleje nints, piatza Homonnán, és Varannón." [2]

Fényes Elek szerint "Olyka, (Homonna és Sztropkó), két orosz falu, Zemplén vmegyében, mellyeket az Olyka vize választ el. Sztropkóhoz 2 1/2 mfdnyire: 783 gör. kath., 24 zsidó lak., 1186 hold szántófölddel, görög kath. anyaszentegyházzal. F. u. Homonna-Olykának, Szulovszky, Sztropkó-Olykának, gr. Dessewffy. Ut. p. Nagy-Mihály." [3]

"Olyka (Kriva), orosz falu, Zemplén vmegyében: 4 romai, 125 gör. kath. lak. 64 hold szántóföld. F. u. Zombory. Ut. p. Nagy-Mihály. " [3]

1910-ben Gödrösolykának 125, Homonnaolykának 325, Sztropkóolykának 325, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt mindhárom település Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

2001-ben 351 lakosából 202 ruszin és 141 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Görög katolikus temploma a 18. században épült.

További információk [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ^ a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés